Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-11 / 180. szám

T955 ausrusztus ti. Dí CM AGYARORSZ«G 5 Ismét elhalasztották optántkövetelések kifizetését Az agráralap intézőbizottsága október elsején publikálja u|abb intézkedéseit Budapest, augusztus 10, Ismeretes, hogy az 1930. XI. tc.-ben beiktatott párisi egyezmények­nek megfelelően azoknak a magyar állampofl­gároknak számára, akik Csehszlovákia, Jugoszlá­via és Románia ellen földbirtokuknak szándékos — az agrárreform során történt — kisajátítása miatt a trianoni szerződés 250. cikkelye alapján nemzetközi vegyes döntőbíróság előtt kellő idő­ben pert indítottak, úgynevezett agráralap, vagy »A«-alap terhére kártérítési kötelezettséget álla­pítottak meg. A jóvátételi ós ezzel kapcsolatos fizetésekre az 1932-ben tartott Iausanneí kon­ferencia tudvalévőleg moratóriumot léptetett élet­be. A nemzetközi vegyes döntőbíróság az emli­fé^'ASPIRIN® MAOYAR • YARTMANV. •yó?ytz»rt*rafcto«a kwtaMI tett aprárperekben az Ítéleteket meghozta és en­nek következtében az alap felosztásának a párisi rendeletek szerint elérkezett az ideje. Minthogy azonban az alapnak járó fizetések egyrésze a moratórium következtében évek óta szünetel, az agráralap intézőbizottságra ugy ta­lálta, hogy az alapnak az igényjogosultak között való felosztását, valamint ezeknek alapján a köt­vények kibocsátását függőben kénytelen t'irtani. Elhatározta ellenben az intézőbizottság, hogy a* alapban jelenleg rendelkezésre álló összegek ter­hére addig is bizonyos részletfizetéseket teljesít és pedig azoknak az igényjogosultaknak javára„ akik különösen Románia és Jugoszlávia agrár­törvényhozása értelmében a nekik járó kártala­nítást nem kapták meg. A kifizetés módozataira vonatkozó szabályokat és intézkedéseket az agrár­alap intézőbizottsága ezévi október elsején fogja közzétenni. Ötévi pangás után hárommilliós közmunka Szegeden Ovizxemeg a Szabadtéri Játékok jegyszelvényeit, melynek felmutatása melleM augusztus pénxiári en­3-iól 48-ig f SZ SZUZCIf t?K gedményt nyuj­tunk országos hirü saját gyártású kötöttáruk, női-, férfi fehérnemüek, harisnyák, kesztyűk, divatáruk legnagyobb választéka LUMPUL és HE Gyí, Szeged, Tisza Lajos körút. (Pűspökhazár épület.) Bz ügyvéd-sérelmek az ügyvédszövetség szegedi osztályának szombati ülésén (A Délmagyarország munkatársától.) Az Orszá­gos Ügyvédszövetség szegedi osztálya szombaton folytatta az ügyvédi rendtartásra vonatkozó tör­vénytervezet feletti vitáját az ügyvédek nagy ér­deklődése mellett. Szombaton az ügyvédek jogai­ról és kötelességeiről, valamint az ügyvédi dijairól szóló fejezeteket tárgyalták le. A vitában felszó­lalt dr. Olasz Béla, dr. Törők Béla, dr. Hunyadi­Vas Gergely, dr. Mezey Pál, dr. Vájta Jenő,' dr. Tóth László, dr. Hajdú Béla és még sotkan mások. Altalánosságban az a vélemény jutott kifejezésre, hogy a nagy kötelességekkel szemben csekély jo­gokat biztosit a rendtartás az ügyvédek számára. A pártfogó ügyvédi intézmény, vagyis az ellen, hogy az ügyvéd köteles vagyontalan perlekedőket képviselni, kifogás nem hangzott el, de kívána­tosnak tartja az ügyvédség azt, hogy a kiérdemelt munkadíjnak legalább részbeni megtérítéséről gondoskodjék a rendtartás. Azokban a büntető­ügyekben, amelyekben a főtárgyaiást védő nélkül nem lehet megtartani, a kirendelt védő a bünügyi átalány terhére díjazandó. Különös rendelkezést kiván az ügyvéditársadalom a reklámozó ügyvéd és a tisztességtelen verseny egvéb eszközeinek ül­dözésére. A rendkívül elburjánzott és az ügyvád kizsákmányolását jelentő megállapodások (mun­kadíjat csak az ellenféltől követelhet az ügyvéd) semmisségét törvénybe iktatandónak tartja az ügy­védség. Az ülést, amelyen dr. Bodnár Géza elnökölt, hét­főn délelőtt 11 órakor folytatják, amikor is a fegyelmi felelősségről szóló fejezet kerül tárgya­lásra. pb 11 TP ft B1^ szabadtéri játé- |b U I I I I I II kok idejére fl| DU I Un Szendrényl Oéza é> T«a IB Asztalosmesterek Bútorcsarnoka, f Végetért a bakonyi minisztertanács Budapest, augusztus 10. A MTI jelenti: A kor­mány tagjai ma délelőtt 9 órakor a várpalotai kincstári erdőbirtokon folytatták tanácskozásu­kat Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter ismertette a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról, a borhamisítás ti­lalmáról, valamint a hegyközségekről és a szőlő­flazdálkodásról készült törvényjavaslatokat, ame­lyeket a minisztertanács letárgyalt és elfogadott. Megállapította ezután a minisztertanács a szesz­kérdés ujabb rendezésére vonatkozó irányelveit, ezuftán még folyóügyekkel foglalkozott és egy óra­kor ért véget. A várpalotai minisztertanács ezzel véget ért és a kormány tagjai a délután folyamán visszatér­tek Budapestre. Hivaitalos helyen rámutatnak arra, hogv a ba­konyi minisztertanács napirendjére klfrftlt kér­dések közül a legjelentősebb a gazdaadósságok rendezése, a hitbizományok, a telepítés és a sajtó­reform ügye. Különösen hangsúlyozzák, hogy ezek­ben a kérdésekben nemcsak irányelveket, hanem a részleteket is tisztázták és javaslatok formájába­önftéséröl hamarosan meg»"-'"-,neik az intézkedé­sek. A munka befejezése után ezek a törvényja­vaslatok a képviselőház elé kerülnek és minden valószínűség szerint ez ki fogja tölteni a parlament őszi és téli munkarendjét. Külföfdi levelezéseit és fordlfAsnlt minden európai nyelvre, a legjutánvosabb áron és legrövidebb idő alatt vállalja a jranslaif" ^Blul.^lenrnl: Arany János ucca 11. (A Délmagyarország munfcatársálól.) Hosszu esztendők óta súlyos sérelme Szeged iparosságá­nak, hogy az állami közmunkákból Szeged vá­rosra alig jut valami. A szegedi iparosok ós munkások jogos méltatlankodássai látták, hogy amig máshol, különösen Rudapesten, milliós ösz­szegeket fordít a kormány közmunkákra és ezzel a válságba jutott iparos- és munkástársadalom megsegítésére, addig Szegeden semmi sem tör­ténik. Ez a mostani év az első, amikor végre Szegeden is jelentősebb közmunkák indultak meg. Ezeknek a közmunkáknak egyrésze a város bel­területén, a- másik része a város közvetlen köze­lében folyik. Legnagyobb összegű közmunkának számit a transzkontinentális útépítés, amely Szeged közigazgatási területén összesen 35 kilométeres vonalon folyik. Ebből 22 kilométer a felső részre, \z kilométer (>edig a Szeged alatti részre esik. A 35 kilométeres útépítés összköltsége 1,500.000 pengő. Jelentékeny munkának számit országos viszony­latban it> a rókusi felüljáró építése, amely 350.000 pengőbe kerül. A tanitói internátus, valamint a Horthy internátust összekötő hid épí­tésének a költsége 350.000 pengőben van elő­irányozva. A belgyógyászati diagnosztikai klinika tetőré­szére laboratóriumi helyiségeket épitenek, ennek költségét 18.000 j>engöben irányozták elő. Hátszázezer pengőre tehető az az összeg, amely­nek keretén 1 télül az olmult két hónap folyamán magánépitkez&t és kedvezményes tatarozást haj­tottak végre a városban. Végül számolni lehet már az Országos Társadalombiztosító Intézet szegedi székházának közeli építésével is. Erre a munkára már régebben 400.000 pengőt irányoz­tak elő és az eddigiek szerint legkésőbb október­ben megindul a miuka. Ugyanezzel az építkezés­sel kapcsolatban kerül sor az OTI régi székház­nak tatarozására is 50.000 pengő költséggel .4 3 milliós építkezési költségnek körülbelül a felét munkabérekre fizetik ki, igy az 1935-ös bm-

Next

/
Oldalképek
Tartalom