Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-11 / 180. szám

DÉLMAGYARORSZÁG ??EOE».s«5rKe.^!9«mo0y.»ec. Vasérnap, 1935 augusztus 11. *2.1. em. Teleion: Z3.33..KladöhIvalaI, kölc»önkönyvlAr Jegyiroda: Aradi ncca 8. Teleion: 13-00. - Nyomda: löw Llpól ucca 19. Telefon: 13-OÖ. . TArlroll leveleim: UÉi nagyarortzAa Szeged. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, ISO. sas. ELÖElZtTÉS: Havonta heiyben 3.ZO, vidéken e» Budapetlen 3.60. kUUUldtin (t 4U pengő. - Egyes tzóm Ara hélKd» nap ÍO, vo»«r- Ünnepnap 1© Hll. Hirdetések (elvétele tarlta szerint. Meglelenftc he» .*Sv»'etéTel naro 4a rrnnrl. II vendéglátó város Mos*, mikor Szeged szinte káprázatosan emelkedik ki a nyári alföld száraz szürkeségéből és mikor a városra szegeződik nemcsak az egész ország szeme, hanem egy európai méretekben is számottevő kulturális és művészeti kezdeményezés üli falai között diadalát, emelünk ünrtepélyesn óvást azzal a feltevéssel szemben, mintha mi ma gy a r Salzburgot akarnánk csinálni a Tisza f

iartjának álmodozó városából. Mi nem páyázunk Salzburg dicsőségére, mi nem akarunk Salzburg lenni, nem azérlt, minitha hiányoznának az előfeltételek és nem azért, mert nálunk nincsen meg Salzburgnak patinás barokk miliője, hanem egyszerűen azért, mert mi meg akarunk maradni Szegednek és a magunk talajából fakadt elgondolásokkal, az alföld lelkén átizzitott szépségekkel akarjuk gyarapítani ennek az országnak kulturális vagyonát és értékeit. Hat esztendővel ezelőtt kísérlet gyanánt A magyar passió szólalt meg elsőnek a még méreteiben szerény szabadtéri színpadon, két esztendő előtt és tavaly a magyar géniusz egyik legragyogóbb alkotása, A z ember tragédiája nyűgözte ie tartalmi gazdagságával és művészi monumentalitásával az összesereglett nézők ezreit, az idén az ember tragikus sorsának nagy költője mellett a zenének két hérosza, az olasz Maseagni és a magyar Hubay szólói és akkordjai szárnyalnak bársonyos lágysággal és diadalmas harsogással Kepler csillagos egének boltozata felé. A művészi teremtés ihlete és a művészi megértés áhítata számára tud szolgáltatni ez a város olyan keretet, hogy azért nem kell elmennünk se Salzburgba, se másfelé. Szeged megállotta művészi elhivatottságának tüzpróbáját és a szegedi szabadtéri játékok feledhetetlen élményükkel, függetlenül minden más művészi, színészi és zenei teljesítménytől, kívánják önmaguk számára a legteljesebb elismerést. Az ürmepi játékoknak sokadalmában, mikor zsúfolt vonatok ontják a látogatók ezreit és mikor eddigelé egész Magyarországon méreteiben ismeretlen nagyságú közönség tölti meg a szabad ég alatti nézőteret, amely rácáfol arra a balhiedelemre, hogy a nyári hónapok, különösen egy vidéki városban nem alkalmasak a közöny drótakadályainak átszakitáséra és a legtisztább művészet után sóvárgó tömegek megmozgatására, maga a város befelé fordítja tekintetét és kérdi önmagát, hogy a nagy alkotó által megálmodott és megteremtett szűkebb keretnek kiszélesítésében mit tud nyújtani vendégeinek és milyen képet tud tárni látogatói elé ? Vájjon a városházának csipkés tornya, amely a zseniális magyar építőmester dicsőségét hirdeti, a tiszaparti nagy ház, ahol a lepréselt virágok, a himporos pillangók és a kunhalmok csontvitézei hofldsugáros éjszakákon Móra Ferenc szavára felelnek s az alsóvárosi templom, amely mult századok kulturkincseinek kevesek által ismert gazdagságát rejti magában, elegendők-e ahhoz, hogy fölébe emeljék ezt a várost a magyar parlag egy évszázad óta panaszolt egyhangúságának és maradandó emlékül tudjanak szolgálni azok számára, akiket egy esztendőrtkint megismétlődő kivételes esemény hoz a város falai közé ? Nem Szeged, hanem az objektív meglátás és megítélés törekvése beszél belőlünk, mikor azt véljük, hogy ennek a városnak mindene megvan, ami vonzóvá teheti, megszerettetheti és ezer bajon, megpróbáltatáson keresztül is egy lendületes fejlődés útjára viheti. Van folyója, amelynek lágyan simogató vize párját ritkítja, de még nincsen igazán kihasználva, pedig fövenye szinte kínálkozik az egész ország legszebb természetes strandjának megteremtésére. Van ligete, amelynek platánjai és rózsatöveinek ezrei, mást érdemelnének, hogy bosszantóan középkori hidvámmal rekesszék el a várostól. Vannak uccái és terei, amelyek példáját szolgáltatják az előrelátó és céltudatos városépítő politikának, de még betöltésre várnak és epedve várják a polgármesteri parancsszóval elrendelt karbantartást és vakolást. Vannak szobrai, kőbe faragott és ércbe öntött emlékei, amelyek hirdetik a multak tiszteletét és megnyilvánulásai annak a szegedi szellemnek, amely mindig megbecsülte a maradandó értékeket, különösen, ha azok mór elnyerték az örökkévalósághoz való jogukat. És mindenekfelett van ennek a városnak SZÍVÓS, polgári erényektől nem idegen lakossága, amely csüggedést nem ismerő akarással ujja tudta teremteni mindenkor ezt a várost, akár emberi kéz, akár az elemek ereje mért rá kibirhatatlannak vék csapásokat. A vendéglátó Szeged önmagának mondja mindezeket az idegenek járása idején, de vendégei előtt sem titkolja belső meglátásait. Felhozza a saját mentségére, hogy itt sokkal többet kellett pótolni évtizedek alatt, mint ámennyit másutt évszázadok létrehoztak. Ennek a városnak nem voltak a pártfogói között a múltban uralkodók, fejedelmek, hatalmas főpapok és főurak, itt mindent annak a polgárságn ak az ereje teremtett meg, melynek talán többször kellett erejét a meglevőnek megmentésére, mint uj alkotások létesítésére fordítani. És ha az utolsó félszázad alatt kétszer is megújhodott Szeged halhatatlan művészi alkotásoknak jegyében élére pattan a többi magyar vidéki városoknak, n- m feledkezik meg arról, hogy vannak még elvégzésre váró feladatai, ha igazán be akarja tölteni azit a hivatást, amelyet az ünnepi játékokat bekoronázó fogadalmi templom kriptájában nyugvó ujjátereimtőjének szelleme jelölt ki számára az elföld déli szélein s a megújhodó magyar élet határain. UföbD tüntetések és összeütközések a francia kikötővárosokban Párh, augusztus 10. Északfranciaország nagyobb városaiban tegnap ujabb tüntetéseik és zavargásaié voltak. Óranban a tömeg elégedetlenül vette tudomásul, hogy a minapi zavargások 8 letartóztatottjai közül 5 fiatalembert szabadságvesztéssel sujlolhti:. Ujabb tüntetések során a tömeg és a csendőrök összeütköztek. A hatóságok ujabb letartóztatásokat foganatosítottak. Bonne városban a szakszervezetek népgyűlést tartottak, amelyen a munkásokon kivül sok tisztviselő, kereskedő és kisgazda is tiltaleozott a kormányrendeletét ellen. A gyűlés résztvevői ezután tüntetőmenetben vonultak végig a város uccám. A rendőrség közbelépett és mielőtt súlyos rendzavarásra került volna sor, szétoszlatta a tömeget. Iliabb áldozatok Páris, augusztus io. A bresti tüntetések egyik sebesültje ko^jonyalékelési műtét közben meghalt. Csütörtökön további 64 sebesültet kórházban he* lyeztek el. Páris, augusztus io. Egy kőműves, akit a bresti zavargások alkalmával súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba, az elmult éjszaka meghall. A bresti áldozatokat vasárnap temetik el. Laval teltétlen fegyelmet követel Páris, augusztus io. Toulonban es R restben a nyugalom helyreállt, de a katonaság még mindig készenlétben van. I-aval francia miniszterelnök értekezletre hivta össze a vármegyék főnökeit és szigorúan megdorgálta őket. Feltétlen fegyelmet követel, mert a köztársaság létéről és jövőjéről van szó ós ilyen körülmények között a felelős vezetőknek éberen kell őrködniük a közrend és nyugalom fölött. Az olaszok mozgósítják a lripoliszi benszillötteket Is Róma, augusztus io. Tripoliszban mozgósították az első benszülött csapatokat, amelyeket a keletafrikai hadszíntérre fognak küldeni. 11 abesszin hadsereg London, augusztus io. Londonban ugy tudják, hogy Miessziníának hét halserege 600 c:er főnyi katonával. Csak 2,o ezvT cuiljjnick lesz modern fegyvere, ezenkívül 200 ágyú, körülbelül 400 géppuska és golyószóró á ff az abesszin hadsereg i«ndelkezesére. Hat használható repülőgépe ie van a császárnak. Rhodos — hadikórház Róma, augusztus 10. Az olasz kormány állítólag Rhodos sziget i ix'11 levi bc katonai kórház-