Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-09 / 178. szám

ITT I DÉLMAGYARORSZÁG ti&Mmmmmmmmmmmamamm SZEGED. 9Mric«MtS»«gt Somogyi ucca 22. L em. Telelőm 23.33.. KladOhlvalaL kOlcMnkOnyirMr «• legvlrodai Aradi ucca H. l oleloni 13-Oft. - Nyomdai Uw LlpOt ncca 19. Telelőn: 13.0A. . iATlraU es lovélc'm: Oí'-.(igyaror«Ao, 9*reaed. Péntek, 1935 augusztus 9. Ara lO fillér XI. évfolyam, 178. sz. ELVElXETtSi Havonta halybaa 3.20, •Mékeo m Budapetlen 3.SO, kUlHHdün • 4» pengd. — Egye* uAm Ara h«IKO» nap tO. va*Ar- e* Ünnepnap te OM. Hlr­deiétek Mvdlele tarifa laerlnt. Megfő­mulli héHdklvetelével nano-<*a reooaL II Normandie tisztjei X Normandie a franciák óriásgőzöse és a francia tengerészet büszkesége. A vízki­szorítása hetvenháromezer tonna, vagyis kö­rülbelül arvnyi, amennyit ezerötszáz tehervo­nat nyom valamennyi kocsijával, rakományá­val, mozdonyával, mozdonyvezetőjével és fékezőivel egyetemben. Ha kell, rakományén kivül négyezer utast és majdnem kétezer fő­nyi személyzetet vihet magával. Van benne szinház, mozi, uszoda, templom, üzletek uc­cája és luxuslakások egész sora. A Nor­mandie viseli most az óceán kék szalagját, amely azt a hajót illeti meg, amely a legrö­videbb idő alatt teszi meg az Európa és Ame­rika közötti tengeri utat. A Normandie, amelyet három hó­napja világraszóló ünnepségek között bo­csájtottak vizre, most egy rövidke hirrel kap­csolatban szerepel ismét a nyilvánosság előtt. A Normandie tisztjei, akik a francia ke­reskedelmi tengerészemek legjobban java­dalmazott alkalmazottai közé tartoznak, csat­lakoztak ahhoz a mozgalomhoz, amely nem akarja nyugodtan tudomásul venni Laval mi­niszterelnök takarékossági akcióját. Igaz, a Normandie tiszstfei annyira nem mentek, hogy résztvettek volna a bresti, vagy touloni hetrrikádok építésében, de mindenesetre tüntetésből nem vették fel a fizetésüket. Ebben viszont velük együtt tart majd az egész francia kereskedelmi ten­gerészet minden alkalmazottja. Hallatlan me­rényletnek tartják, hogy a nagy hajósvállala­latok követni merik a kormány példáját és ők is fizetésleszállitásokkal akarják helyreüt­ni a vállalatok költségvetésének hiányzó egyensúlyát. Sőt mi több, ezek a vállalatok még többet akarnak, mint maga a kormány. Mig a kormány megelégszik azzal, hogy öt százalékkal szállitsa le azoknak az ál­lami alkalmazottaknak a fizetését, akik­nekjavadalmazása az évi tizezer frankot meghaladja, a hajósvállala­latok a fizetés tiz százalékáról való lemondást követelik minden em­berüktől, a kapitányoktól kezdve a rakodó munkásokig. Ezért van most revolució a francia kikötővárosokban és ezért kiséri ro­konszenvvel a hajózási alkalmazottak moz­galmát majd az egész Franciaország. Mert tudnivaló, hogy a francia kispolgár a világ legtakarékosabb teremtése. Borzasztó­an szeret takarékoskodni és tőkét gyűjteni, de annál inkább utálja, ha rajta akar­nak takarékoskodni. Ha az állam bajban van, segitsen magán, ahogy tud, de ne merjen hozzányúlni se a postások, se a tani ók és tanárok, se pedig a közigazgatási tisztviselők fizetéséhez. Mert ha ezt cselek­szi, akkor megvan a baj, mint ahogy mostan Laval esete mutatja. A francia kispolgár ugyanis nem olyan, mint a miénk, akitől pe­dig példát vehetne lemondásban és igények leszorításában. Ebben ugyanis verhetetlenül , mi tartjuk a rekordot. Mi az a nyomorúságos , ö<t vagy tiz százalék, amit most akar- ! riak elvenni a tizezer franknál jobban fizetett i franpia tisztviselőktől! Jöjjenek ide és tanul­janak tőlünk, hogy miként lehet elvenni elő­ször tiz százalékot, azután megint tiz száza­lékot és mikor már mindenki megesküdött, hogy már csakugyan ez volt az utolsó f.ze­télTeszállitás, megtetézni a csökkentés ujabb öt százalékkal cs az adóknak ügyes üthanta- | sáva! és felemelésével. Majd ha ők is f e 1 ü I lesznek a harmincöt és negyven százalékon, akkor kezdjenek morogni és mozgolódni. Ha idáig eljutottak, akkor bi­zonnyal lemondanak a bamkádokról is. Mert aki idáig eljutott, az már ellenkezni sem tud, az már csak fásultan tud belenyugodni min­denbe, ami vele történik. A Normandie tisztjeinek* esete és a forrongás a francia takarékossági rendeletek ellen kirívóan éles világiasba helyezi azt a példátlanul béketűrő kitartást, amellyel a magyar közönség esztendők óta vállalta és viseli a reá nehezedő terheket. Ha meg akarnánk mintázni a hűséges nüempolgnrnnk és a kötelességeit erején felül is teljesitő névtelen adófizetőnek a szobrát, mi ezrével és tizezrével szolgáltathatnánk a modelle­ket. Mi már a vegetálással is meg vagyunk elégedve. És micsoda fogalmaink vannak • vegetálásáról! Lloyd George beszédet tart az egyik aPgol egyetemnek nyári kurzusán és azt mondja, hogy a kormánynak mestersége­sen támogatni kell a mezőgazdaságot, hogy az képes legyen néhány százezer embert felszívni heti negyven shilling ke­resettel s ezek ne legyenek kénytelenek heti husz shilling munkanélkü­li segélyből vegetálni. Husz shilling az a legalacsonyabb számítás szerint is ugyan­annyi pengő. Heti husz shilling Angliá­ban vegetálás, nálunk elérhetet­len ábránd a mezőgazdasági munkások százezrei számára. Ugy látszik, nemcsak Franciaországban, de Angliában is más mér­tékkel mérnek, mint minálunk. Pedig a ki­tartás, béketűrés, szenvedés és ezernyi meg­próbáltatás után megérdemelnénk, hogy a sors mértéke velünk szemben is némileg megváltozzék. A francia hajógyárak munkásai egymásután csatlakoznak a sztrájkmozgalomhoz Véres tüntetések, felvonulások, összeütközések e francié tengerperton Páris, augusTtus 8. Brestbeo a fc^utóbbi jeten­tések szerint teljes nyugalom van. Lezárták a Belváros uccáit. A kereskedők legnagyobb réeie lehúzta a redőnyöket. A szerdai zavargás még több kárt okoz/ott, mint a keddi. Mindenfelé romhalmaz, kövek, össze­tört sz#cek, asztalok és uhágárusbódéJt roncsai heivrnéi az. úttesten. A lakosság legnagyobb ré­sze ki sem mozdul lakásából. A bresti zavargások során megsebesült 50 munkás kozul egyik állapota életveszélyes. Brestben a rendőrség 40 embert letartóztatott. Brestben a késő esti órákban az eródtelepen belül mintegy 200 tüntető csoportosult és az in. lernacionalet enekelte. Szétoszlatásuk közben az e^vik tüntető súlyosan megsebesült Lehavreban nem változott a helyzet. A ha­jók műszaki személyzete és a gépészek továb ba a hajók pincérei elfogadták a döntőbíróság ajánlatát A Champlain műszaki személyzete és pincérei szintén elfogalalták helvüket. A fül­kék kiszolgáló személyzete visszautasított min­dig egyezkedési ajánlatot és két megbizottját Pártsba küldte, hogv firgyaljon az illetékes hatóságokkal. A Iorienti kommunista szakszer­vezet a munkásság vezetőivel érintkezésbe lé­pett es ma e-stere nagy népgyűlést hivott egybe. A bresti esemenyek hírére a Iorienti haióklkötó munkásai Is megmozdultak. A Iorienti hajógvár alkalmazottai a raultheli bércsokkentest tiltakozás nélkül vettek tudo­másul, most azonban nagy tiltakozó gvülésre fognak összeülni. A bresti szakszervezetek meg­bízottakat küldtek ki Lorienthe. akik az ottani munkás szakszervezeteket a kormánv szükség­rendeletei ellen hangolták. Lorientben mintegy 2 ezer munkás vett részt a szüksegrerdeietek elleni tiltakozásban. A vzaksrervezeti há^an tartott Kvülés után a tüntetők az aln^fekt„rára mentek és ott Írás­ban át"vujtottak tiltakozásukat a bércsökken­és ellen. A Paris Soire késő esti kiadása szerint a eherbeorgi tengerészeti _ munkásainak legnagyobb réssé délután 4 órakor elhagvta munka­helyét Nagy tömeg ment a tengeralattjáróraj állomá­sához és ott az internacionalét énekelte. A" cherbourgi csapatok riadókészültségben van­nak. Az arzenálnak mintegy ezer munkása hagyta abba a munkát, majd menetben vonult végig a városon. A baloldali pártok közös bizottsága a szo­cialisták és kommunisták kezdeményezésére pénteken délután értekezletet tart a képviselő­házban, hogv megvitassa a bresti eseménye­ket és döntsön arról, hogy szükség van-e a képviselőház rendkivüli összehívására. Thoulonban is sztrájkolnak az arzenál munkásai Páris, augusztus 8. A touloni haditengerészeti arzenál valamennyi munkása abbahagyta a munkát. A toulon; tengerészeti parancsnok el­rendelte, hogy zár ják le az arzenál kapuit. A munkások kijelentették, bogy csupán rokon­szenvüknek akarnak kifejezést adni, hogy ez­zel tüntessenek Brestben dolgozó társaik iránt. A touloni tengerészeti műhelyben á sztrájk csak negyedóra hosszat tartott. Toulonban ma este ujabb összeütközések voltak. A munkaidő befejeztével a haditenge­részeti műhelyek munkásai az uccára vonul­tak. de a rendőrség mindenütt nyomban köz­beléjiett. A kommunista ifjú szövetséghez tar­tozó csoportokat, amelvek kihívóan viselked­tek a karhatalmi csoportokkal szemben, a vá­ros más helyén nvonihan szétoszlatták. A rendőrségnek többizhen közbe kellett lépni a tüntetőkkel szemben, akik közül többet őrizet­be vettek. A mozlcépészek is sztrájkolnak Páris, aufT^rtu* 8. A' párisi morpéfénykép­fczinhárak gépészei tegnap este váratlanul «*trájk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom