Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-07 / 176. szám

ÖELMAG7ARORS2XG 1935 augusztus í. Harisnyát csak GFB jegyűt vegyen, minden párért szavatosság S™ Még most sem hagyta jóvá a belügyminisztérium Dorozsma idei költségvetését A község rendesen törleszti adósságait (A Drfinoggrrorszég rmmbrtfrxltól) Szegfed Táros költségvetését k«en<í hónap után hagyta j<Vtá a behigyminiszten A szomszédos Kiskundo­rosama ugyancsak a mult év októberéhen ter­jesztette fel jóváhagyásra a költségelőirányzatát, azt azonban még mindmáig sem intézték el. Egyelőre a tavalyi költségvetés keretei szerint in­tézik a község ügyeit, pedig akadnak a község költségelőirányzatában olyan uj tételek is, ame lyek jóváhagyás előtt nem realizálhatók TöbMéle beruházást is elhatározott a község, de ezeknek a végrehajtására sem gondolhat Kiskundorozsma egyébként példátadóan tör­lesjtf a kölcsöntartozását. A kénégnek as egyik szegedi pénztrafézetn« 177.000 pengő váltókölcsőne van, ezenfelül a hosszúlejáratú kölcaöne megha­ladja a W.000 pengőt. Iskolát hozzájárulás elmén Dorözsma 36.000 pengővel tartozik az államnak. A súlyos pénzügyi helyiét ellenére a község rén­desen törleszti adósságát. Legutóbb minisztériumi és vármegyei bizottság vizsgálta felül a község háztartását és mtíltin megállapították, hogy Do­rozsma pénzügyei teljesen rendben vannak, nem kerül sor a község önkormángzatának a felfüg­gesztésére. flnPTV.fnfalémf Agynemfltartóval országszerte elismerten jó, mert fekvésnél a ÜÜWf IUiCld(|y fotel karjai a lábnál tafcarófogók és a derék alá kényelmetlen cfiuklórész nem esik. Modern rekamié, modern fotelek stb. vitéz Dóczy Imre, Hiduooa 1. sz. A zeneiskola uj igazgatóját szeptemberben váksztja meg a közgyűlés Megérkezett a belügyminiszteri engedély az igazgatói állás betöltésére (A Délmagyarország munkatársától.) A juliusi közgyűlés, mint ismeretes, saját kérelmére nyug­díjazta Kónig-Kiráty Pétert, a városi zeneiskola igaagatóját. Azóta az igazgatói teendőket dr. Belle Ferene, helyettes igazgató látja et a zeneiskolá­ban. A város hatósága közvetlenül a nyugdíjazás után felterjesztést intézett a belügyminiszterhez és kérte, engedélyezze a zeneigazgatói állás betölté­sét Az érvényben lévő rendelet szerint ugyanit a nywgdijaaás folytán megüresedett állásokat sem lehet a belügyminiszter előzetes engedélye nélkül betölteni. Kedden belügyminiszteri leirat érkezett a pol­gármesterhez. A miniszter hozzájárul a zeneigaz­gatói állás betöltéséhez. Dr. Pálfy József polgár­mester már tegnap intézkedett is, hogy a zene­iskola igazgatói állására irják ki az országos pá­lyázatot. A pályázatot minden valószínűség sze­rint a jövő hét elején meghirdeti 30 napos határ­idővel. A város hatósága a beérkező pályázatokat a szeptemberi közgyűlés elé terjeszti, amely meg­választja az uj zeneigazgatót. A polgármester szerette volna, ha ez már korábban megtörténik, a zeneiskola tanéve ugyanis már szeptember ele­jén megkezdődik, az uj igazgató viszont — a legjobb esetben Is — csupán októberben foglal­hatja el hivatalát. A kedden megtartott referáló ülésen szóbakerült a zeneiskola Igazgatói állásának betöltése Is. A polgármester kijelentette, hogy a kultuszminisz­térium művészeti osztályának az volna a kíván­sága, hogy a városi zeneiskola élére egy országos tekintélyű szakember kerüljön és mellette így adminisztratív igazgató intézze a fleneigkola ügyeit. Ez a megoldás a város érdekéiben álló volna, mert a zeneiskola tekintélyét emelné, de tekintve a város mai súlyos pénzügyi helyzetét, gondolni sem lehet arra, hogy főigazgatója és külön adminisztratív igazgatója legyen a zeneis­kolának. A városházin arra számítanak, hogy dr. Bellr Ferenc helyettes igazgatót választják meg a zene­iskola uj igazgatójának. Bár tekintélyes pártja van Antos Kálmán argonamüvésznek is. Abbap, az <*z«ff«d •leeána virigüelat* a CYCLAME1V Aibart u. i. 01cs4 árak I Cégtulajdonos • Trifz ftéláné Bárd Piroaka esetben, ha az igazgatói állást Belle nyerné el, a zeneiskola egyik tanári állása megüresedik és arra szintén ki kell írni a pályázatot. flz üllőid népművészete Dr. Bálint Sándor előadása a nép­művészeit bemutatón (A Délmagyarország munkatársától.) Rendkívüli érdekes előadást tartott kedden délután 5 órakor dr. Bólint Sándor egyetemi magántanár a Népmű­vészeti és Néprajzi bemutalón az iparostanonc­iskolában az alföldi népművészetről. Bevezetőjé­ben azzal foglalkozott, hogy mik a népművészet jellegietes tulajdonságai. A népművészet díszí­teni akar, azonban mindig csak használati tár­gyakat, amelyek között egyetlen felesleges darab nincsen. Egyes vidékek népművészetében kollek­tív vonások, bizonyos jellegzetességek mutatkoz­nak, azonban nincsen két darab, amely teljesen egyező volna. A magyar Alföld népművészete, sajnos, meglehetősen kipusztult. A népművészet otthona az alföldi parasztház. Entiek díszítése azonban igen nehéz, mert hiány­zik a két legfontosabb anyag, amely a felvidéken és Erdélybe is megvan: a kő és a fa. Szegeden mégis kialakult egy sajátos házdekoráció, a nap­sugaras diszités. leientése eredetileg nem diszités volt, hanem az Istenszem szimbóluma. Ezzel akar­ták a háznépétói távoltartani » gouosz szellemet. Hogy ez diszités harminc-negyven kilométeres körzetben Szeged környékén is megtalálható, an­nak magyarázata, hogy Szeged népe a 18. és 10­században tekintélyes százalékban kivándorolt és ezt a díszítést uj lakóhelyén is alkalmazta. A népi ruhadarabok régebben bőrből készültek, de mióta a külterjes illattenyéeztée napja leáldo­zott, ez a ruházat is elsorvadt. A másik ok. ho«y egyes helyeken - mint például Tipén - gyári szövésű anyagból készülnek a ruhák, mégis a szia és a minta kiválasztásában, valamint szabásában megnyilatkozik a jellegzetesség. A festett magyar barokkstílu bútorod' ma már csaknem teljesen kiveszték, lagWjebb a tanyavi­lágban és Hódjneiővisárhelyan találhatók még meg. A lakásberendezésben, főkép az edényekkel kapcsolatban, nyilatkozik meg a nép művészete. Az alföldi magyarság, szemben a környező népek­kel, a növényi motívumokat szereti. A kézimun­kákban az különbözteti meg az alföldi népművé­szetet a többi vidékétOt, hogy itt rendszerint egy szin különféle árnyalataival dolgoznak. Bár Szegeden a tárgyi népművészet nem gaz­dag, szellemi népművészetünk igen értékes kin­cséket mutat fel. A szegedvidéki nép olyan mon­dákat, mesékét Őrzött meg, amelyeknek legköze­lebbi rokonait Azsiáhan találjuk. Az alsóvároei templom körül keletkezett legendák szintén em­lítésre méltóak. Felmerül az a kérdés, hogy mi az oka a népművészet hanyatlásinak és eltünésé­net.A városi ember Ősei tisztes életét furcsárjak ta­lálja. Sajnos, nagyon sokat rontott az iskola ig, amely egészen a legutóbbi időkig mintegy intéz­ményesen irtotta a népművészetet. Baj a* Is, hogy a falusi lakosság égyrésze a városba költözik és ott a proletártömeget nagyobbítja, amely tudvalé­vőleg a tradíciók ápolására nem alkalmas. Egyéb­ként pedig elszegényedett a falusi lakosság és nem tudja előállítani az értékesebb népművészeti tárgyakat. Gondoljuk csak el, hogy egy sárközt legény ünneplő ruhája ma legalább 800— 1Ö00 pengőbe kerül. Ezzel szemben a gyári dömping­áruk nagymennyiaégben áraszthatják el a vidéket Ez természetesen visszahatást keltett s a legújab­ban a magyar iparművészet merített sokat a nép­művészetből. Hogy azonban a magyar népművé­szetnek még meglévő kincseit a jövő számára megmenthessük, lelkes apostolokra van szűkség 8 arra, hogy ezeket az apostelokat a magyar társa­dalom is megértő lélekkel támogassa. Dr. Bálint Sándor előadását nagy tetszéssel fo­gadta a közönség. Hz ellenállhatatlan kényszer (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyik ruhaszalónban kedden délelőtt érdekes módon elkövetett lopás zajlott le. Kilenc óra tájban betért az üzletbe egy hölgy, aki ruhá­kat kért. Bevezették az öltözőfülkébe és egy sereg ruhát tettek eléje. A hölgy sokáig válo­gatott a legdrágább ruhák között, azután a kisaszonyt kiküldötte az öltöző fülkéből azzal, hogy egyedül szeretné a ruhákat felpróbálni. A kisasszony gyanutlanul magárha hagyta az elegáns hölgyet. Körülbelül egy félóra hosszat lehetett bent egyedül a fülkében, majd kijött és előadta, hogy egy ruhát kiválasztott, azt ki­fizeti és küldjék el cimére. Megadtá elmét. Ki­derült, hogy egy vásárhelyi úriasszony, aki bevásárolni jölt Szegedre. Kifizette a ruhát és gyorsan eltávozott. Csak azután mentek be az alkalmazottak az öltöző fülkébe, hogy ott ren­det teremtsenek és visszarakják a szétszórt ru­hákat. Meglepetéssel tapasztalták, hogy egy ruha, egy értékes modell eltűnt. Az egyik kis- , | asszonyt azonnal a hölgy után szalasztották azzal, hogy valami ürüggyel hivja vissza az illetőt. Az uccán meg is találta, kérte, hogy jöjjön vissza, mert a szállítás körül baj van. A hölgy eleinle vonakodott visszatérni, de ké­sőbb mégis elindult. Az üzletben először ud­variasan bocsánatot kértek tőle és megkérdez­ték, hogy nem tudja-e, hová tűnt el egy ruha? A hőlgv elpirult, majd elsáppadt, végül is félrehívta a tulajdonost és bevallotta neki, hogy az eltűnt ruha — ott van a régi ruhá ja alatt, rajta... kérte, hogy ne tegyenek dlene fel­jelentést, nem tehet a dologról, ellenállhatat­lan lelkikényszerből vitte el az értékes dara­bot. Azonnal megvásárolta az eltüntetett ruhát és elsietett az üzletból... Ha panasza, reklamáció fa van, fordulfoi kömvetlentll a kiadóhivatal­t>ox. levelezőlap vagy teletor utldn

Next

/
Oldalképek
Tartalom