Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-07 / 176. szám

r. 1935 augusztus 7. PfTMAGYÍRORS2ÍG Felületes járdavizsgáfat miatt zaklafcfl a város lübbezer háztulajdonost M nden háztulajdonos kérheti a felülvizsgálat elrendelését (A Délmagyarország murik ársdtól) Néhány héttel ezelőtt a polgármester, a mérnökség előterjesztésére, több mint ötezer háztulajdonost hivott fel ama, hogy a házuk előtt a megrongálódott gyalogjárót hozassák rendbe. A járdajavítások elvégzésére 30 napos határidőt engedélyezett a polgármesteri felhívás, amely szigorú rendbdrságolást helyezett kilátásba azokkal a háztulajdonosokkal szemben, akik elmulasztják a gyalogjárók kijavíttatását A háztulajdonosak körében érthető izgalommal fogadtájc a polgármester felhviását, mert a házigazdák eddig is azért halasztották a járdajavítást, mivel nem tellett nekik a költségesebb munka elvégzésére. Most még kevésbé vannak abban a helyzetben, hogy aránylag rövid időn belül elvégeztessék a javítás munkáját. A 30 napos határidő most telt le és a háztulajdonosok nagyobbrésze a munkálatok elvégzésére halasztást kért a mérnöki hivataltól, illetve az elöljáróságtól, ahová ezek az ügyek elsőtökön tartoznak. A haladékot az említett hivatal minden esetben megadta, hacsak a járda nincs olyan állapotban, hogy a közlekedést veszélyeztetné. A háztulajdonosok közül sokan bejelentették, hogy a házuk előtti gyalogjáró egyáltalán nem olyan rossz, hogy sürgős javítást igényelne. Voltak olyanok is, akik igazolták, hogy gyalogjárójuk kifogástalan állapotban van, a polgármesteri felhívás mégis ugy szól, hogy „a közlekedésre alkalmatlan" gyalogjárót 30 napon belül hozassák rendbe. Az elöljáróság! hivatal a vizsgálat során megállapította, hogy számos esetben felesleges zaklatásnak voltak kitéve a háztulajdonosok. A gyalogjárókat ugyanis a mérnökség szellemi szükségmunkásokkal vizsgáltatta felül, akik nagyobbrészt a kevésbé hibás járdákat is ugy tüntették fel, mintha azok túlságosan megrongáltak lennének. Az elöljáróság! hivatal most utóbb intézkedett, hogy egyszerű bétyegtelen bejelentést tehessenek a háztulajdonosok és újból kérhessék a gyalogjárdák felülvizsgálását. Amennyiben a pótvizsgálat is azt állapítja meg, hogy a gyalogjárók tűrhető állapotban vannak, akkor a javításra vonatkozó határozat végrehajtását felfüggesztik. A külvárosi háztulajdonosokat a javítással kapcsolatban arra is kötelezi a város hatóságia, hogy a gyalogjárót másfélméteres szélességben épitsék ki. Sok helyen ugyanis a gyalogjárók csupán egy méter széleseit, ami nem felel meg a közlokeripsi igényeknek. Számos háztulajdonos már hozzáfogott a járdák kijavításához és a szélesítéshez, de sokan nem képesek ezt a munkát elvégezni, mert nincs pénzük rá. Magyarországon magyar vagyok, cigány vagyok és ugy muzsikálok, mint a cigányok Beszélgetés Pietro Mascagnival, aki nagyon szereti a magyarokat (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfő este óta Szegeden időzik Mascagni, a Parasztbecsület világhírű komponistája. Kedden délelőtt már próbált a zenekarral és nagyon meg volt elégedve. Amióta Mascagni Szegeden tartózkodik, azóta igen sok érdekes dolog történt, vele. Igy például sokféle szegedi ajándékkal lepték meg őt is. feleségét is. Mindkett»n kaptak valódi szegedi papucsot és a mesternek annyira megtetszett az aiándék, hogy már este — használatba vette. Hétfőn este társaságával együtt a Hungária terraszán vacsorázott cs kívánságára magvam^an készített ételeket szolgáltak fel. Többek Között bor jupörköltet is kapott, természetesen nem olvan erősen paprikázva. mint ahogv szokták. Mascagninnk nagyon izlett a pörkölt, csak az volt a kifogása, hogy nem elég erős... Tétlek uiabb paprikaadagot az ételbe, de még ekkor is édesnek találta. Végül Patat igazgatónak eszébe jutott, hogv a csárda eresze alatt lórr néhánv paprikafüzér. Ebből vett le egv paprik-icövet és vágta bele a pörköltbe. Mascagni megkóstolta az ételt és — azonnal, kicsordultak a könrvei. amit a társaság természetesen derűs hangulatban konstatált. Mégis megette az erős paorikóst. Utána tokajit ivott, maid a könnvü homoki bort kóstolta meg. Ki'Vlentette hogv nagvon szereti a magvar konvhát és kérte, hogy ked^ eslére gulvást főz^nek számára, de — mondotta — valamivel édesebben, mint a pörköltet... A világhírű ze"e=zerzőt ió kedély és közvetlenség jellemzi. Kedden délután a Hungáriában földia a szegedi saitó képviselőit és az uiságirókkal sokáig, barátságosan elbeszélgetett. Péc7tvett a fogadáson Mascagni felesége, azonkívül Periele Ansaldo. a római opera ház srrenikni ifff^gntója, a felesege és n leónva k egv nyúlánk, fekete, csodálatosan szeo olasz leánv is A rn^ter erős. fekete o1;sz "'vart ráPott időnkint belekóstolt az előtte állo borospohárba. - Mire kíváncsiak? - kérd-vte rno^lvngva fs amikor h-ll^a hotrv mindenekelőtt, szegedi benyomásai iránt érdeklődnek az u sá« rók, tnosolvogva válaszolta. — Nem sokat láttam még Szegedről, hiszen nem is volt alkalmam, A mindennapi »Jó egészség* IfóflyíP jelenti az egészséget XamatOl lxU. Könnyen eméaxt&etO, láp sókba > aaxftan, vitamindús. Kér'iti dr Wander tápszergvár eljárása szerint Ó íOTT KOVÁCS LflJO 5 „OROSZLÁN sütödéié, Oroszián ucca 3. sí. Kiskenyér 20, nagy kenyér ít> fillér. azonban a Dóm-teret alaposan megnéztem és arról csak a legnagvobh elismerés hangján beszélhetek. Monumentális és csodálatosan szép ez a tér, kiválóan alkalmas szabadtéri előadások rendezésére és igy a Parasztbecsület is nagyszerűen fog érvé' vesiilni. Mascagni. amikor a Dóm-térről beszél, gyakran használja a „bella" szót és ilyenkor felesége is helyeslőleg bólint a fejével. Elmondotta ezután, hogy délelőtt próbált a zenekarral és nagyon boldog, mert a zenekar kiváló, jobbat nem is kívánhatott volna. Mindezeket egybevetve, nagy sikerre számit, annál is inkább, mert Periele Ansaldo, aki a világ egyik legkiválóbb operarendezője, rendezi az előadást. Szegedi emlékekre terelődik ezután a szó. Szegedhez — mondia — kedves emlékei fűzik, mert Olaszországon kivül itt adták Európában először elő, a Kis Marat cimü operáját. — Az igazgató, ha iól tnlom, meg is hivott az előadásra, de a meghívást az utolsó pillanatban kaptam meg és igv nem iöhettem el már akkor Szegedre ... N?. dc n st itt vagvok. — teszi hozzá mosolyogva. A iársalgás hullának. Ismét a szabadtéri előadás kerül szóba. í)iü! annak mondi i — hogy kiváló énekesek vesznek ré*zt az elóíu'á^lnr. olvadok, akikkel öröm együtt dolgozni. A nézőtér monumentális, az emberek ke-lvesck, igazán semmi okom a panaszra... Ezután arról beszél, hogy Szegeden milyen kedvesen fogadták Külön megemlékezett Pálfy polgármesterről báró Tunkl Tamásról és Pásztor Józsefről. — A szegedi szabadtéri eladásoknak Olaszországban is nagy visszhangjuk van. Egész O1a"or„ág .SrdoMMéssel fordul Szeged felé és a hafó-á"ok az akciót a 'ehető Iérmapvobb támogatásban részesitik. Ciano miniszter — meséli tovább Mascagni — magához hivatott és azt mondotta, hogy nevemben fogadta el a meghívást és igy nekem okvetlenül mennem kell Szegedre. Mondanom sem kell, hogy egy percig sem ellenkeztem, hanem jöttem, hiszen én Magyarországra szinte hazajövök ... Az Excellenza hangja most megélénkül és szinte ömlik, árad belőle a szó. — ó, nagyon sokszor jártam Magyarországon és jól ismerem ezt az országot. 1892-ben voltam először itt és akkor hosszabb tanulmányutat tettem. Megismerkedtem a cigányzenével és azóta szeretem olyan nagyon. Azonban ujabban hanvatlást tapasztalok a cigányzenészek tiél. Emlékszem, volt akkor az egvik pesti szállóban egy zenekar, amelv csodálatosan szépen játszott. A szomszéd szálló igazgatója, csakhogy meghallgathassa ezt a zenekart, átment a konkurrenciához és az asztal alá bujva élvezte ezl a csodálatosan szép muzsikát. Rám ez a jelenet ; akkor nagvon hatott. Különben én is magyar zenét csinálok, figyeljék meg a zenémet... Én Magyarországon magyar vagyok, cigány vagvok és ngv muzsikálok, mint a cigányok ... Az olasz—magyar barátság számomra — folvtatta — nem üj dolog. Én régóta kultiválom ezt a barátságot. Érzem, hogy az olaszokat és a magyarokat régi, közös sors fűzi egybe. Nem is kell mást mondanom, mint egy néhány nagy nevet, mint Garibaldit,Türr Istvánt, Tükör y t és másokat, akik egyformán nagyok itt és nálunk. Magvarországra a háború sok nvomoruságot zúdított, de nem fog soká tartani ez a helyzet, ez az én meggyőződésem és minden más olaszé is... — Ha itt vagyok Magyarországon, ugy érzem magam, mintha otthon lennék. A két népnek nemcsak kulturális, de érzésbeli kapcsolatai is vannak. Ha magvar nótát hallok, akár Nápolyban, vagy Szicíliában lennék... Ez az oka an. nak, hogy én magyarul muzsikálok ... Elmondta ezután, hogy amikor a kilencvenes években Magyarországon kóborolt a cigányokkal és tanulmányozta a magvar muzsikát, sok értékes dolgot szedett össze. Talált például egy Garibaldi-indulót, amelyet a magyarok közül is alig ismer valaki. Később ezekről a dolgokról cikket is irt egv antológiába. Ekkor lett szerelmese a magyar nótának, a cigánWnuzsikának. Valóságos lelki boldogságot érez. amikor a magyar nótákat hall ja. Egy pillanatra elborul Mascagni. amikor arról beszél, hogv a világháború alatt egyik gyermeke itt volt fogoly, valahol Pápa mellett. Felesége még a nevét is tudja a fogolytábornak: Csőt. Itt raboskodott a Mascagni-fiu a háború alatt... Vidáman folvik a társalgás. Most fényképezni akarja valaki a társaságot. Mascagni rendezi el a csoportot, azután a fotográfus felállít ja a gépét, de jó öt percbe kerül, amig sikerült elkaltantani a masinái. A mester nevetve nézi az iz zadó fotográfust és biztatja, hogy nem baj, szívesen vár. csak ne nvuljon bele a dolog a haj nali órákba, mert fáradt és szeretne lefeküdni. Ezen mindenki nevet. Mascagni óriási doboz gvufából szinte percenkint gyújt rá a félig elrágott fekete szivarra, mosolyog és lelkesen beszél a magyarokról, akiket nagyon szeret... SZéCtlCIHjl MOZI Verdin moljira IHENF. DUNNE-nl Keringőkirátynfi A — A legszebb én»k#* fflm Kerékpárosok! Sikerllt egyik tryAramtó! tétel ktrékpiwomit olo»ón , a • okat ai alant1 Iliiére. Imn tíaaltanU C| k0t»4 urr. !»»«! i (Utóid P 4-90 V«0 r í z* l-SO BeUegami sitrke •BrOe Sz lntó Sándor kÜT'XXl u0"'