Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-07 / 176. szám

DÉLM AGYAKORSZAG IserkMxUMAgi Somogyi uoca la. 1. em. Telel ont 23-33.. Kiadóhivatal, kKIctönKUnyviai és Jegyirodái Aradi noca S. Telefon: 13-06. - Nyomdát Low LlpOl ucca 19. Teletont 13-OA. . 1 avlrall lereiclmj OélmaayaronzAa Szeged. Szerda, 1935 augusztus 7. Ara lO filter XI. évfolyam, 176. sz. ELtfClZCTES: Havonta hciyben 3.2Ü, *id«ken ea Budapetlen 3.00, uuil«ld(5n • 40 pengd. — Egyes iMm ara heiKUznap 1«. vaMr- ét Ünnepnap itt tilt. Hlrdeiétek letvélele larlle uerlnL MegleNem az akta sok, hanem az adó A kisgyülesen felpanaszolták, hogy ebben az évben máris harmincezerrel szaporodott az adóhivatal aktáinak száma. Félév alatt harmiricezres ugrás, valóban gondolkodóba ejtő szóm. Bármennyire helyes volt is azonban ezt az adatot szóvátenni s bármilyen indokolt is az az utánjárás, ami ennek a nagy szaporaságnak okát keresi, mégis azt hisszük, hogy nem az akták számának növekedése, hanem az adó növekedése okoz több sérelmet s szólaltat meg több panaszt. Vagyis magyarul: nem az akta sok, hanem az adó. A mult év első felében az ország ! fővárosában 90.000 adóvégrehajtást foga- | natositottak s Szegeden a most folyó é\ első felében százezer végrehajtási jegyzőkönyvet j készítettek az adóvégrehajtók. Kell még ma- ' gyarázat az aktaszaporodásra? Az akták parthenogenesis utján szaporodnak. ! Jaques Loeb egypár tengeri algán cszlelte a szüztermékenyülést s nevezetes törvényeket állapított meg ebből a nagyjelentőségű észleletből. A tudós professzor elfelejtette tanulmányozni a szüztermékenyülés mindennapi jelenségeit: a magyar közigazgatás ak'áit. Mert itt akták aktákat nemzenek s akták aktákat szülnek. Parthenogenesis b i 1 a t e r u 1 i s. Atyai és anyai szüztermékenyülés. S mivel ez a jelenség csak a tengeri algák világában ismeretes, azt kell hinnünk, hogy a tenger, amelyik valamikor az Alföldet borította, az akták tengerében hagyta hátra emlékét a kéive késett, kései utódoknak.' „Élet helyett nem jöttek, csak órák" — irta a Hűvösvölgyi Parkszantóriumban csodálatos szépségű, orökzengésü versében a haláláig üldözőit, halála után amnesztiát nyert nagy magyar költő. De mit irt volna e helyett, ha elnyerte volna a zilahi levéltárosi állást s a magyar közigazgatásnak nemcsak uraival, de rendszerével is megismerkedhetett volna. Élet helyett nem jöttek, csak akták — irta volna Ady Endre. A magyar közigazgatást s annak a rendszer minden fonákságát, maradiságát, az élet lüktetését megtagadó álmosságot magában és magán viselő adóközigazgatást ezzel a jelmondattal lehetne legszemléletesebben demonstrálni. Élet.helyett nem jönnek, csak akták. Életet várunk és akták jönnek. Sűrű vérű, alkotó vággyal telített, gondolatoktól lázas, energiától szikrázó életet vnrunk s csak az akták jönnek végeláthatatlan, örök sorban. A közigazgatás automatájában aktává válik minden. Belesodródik a gépezetbe egv darab élet s kijön belőltf egy métermázsa akta. Iktatószám és előadmány, tervezet, átirat, hirdetmény, gépelte és egyeztette, tátik és tetik, különbeni jogkövetkezmények, fedezet hiányában és annál kevésbé, véleményes jelentésre kiadatik — ez az ocsu hullik ki az élet tiszíabuzája helyett a magyar közigazgatás szédületes nagy gépezetéből. S ólét helyett nem jönnek csak — adóvégrehajtások. Igy is lehetne szegedi viszonyokhoz adaDtálni a mórványszavakat s a harmincezres aktaszaporulatot. Bár a Dunántuli magyarság is ugv szaporodna, mint ahogy a szegedi adóhivatal aktái szaporodnak. Ez a Kar-, mincezres többlet azt mondja, hogy a mult évi fajok és bajok egy félév alatt — harmincezerrel szaporodtak. Harmincezerrel több panasz, több könny, több sóhaj és több sirás egyedül az adóhivatal Nagy Fal-a alatt, ez a könnytöbbtermelés, ez a panaszinfláció mégis csak kell, hogy gondolkodóba ejtse nem anynyira a törvények végrehajtóit, mint aíok alkotóit Mit szólnak majd ehhez a bakonyi remeték? Miről tárgyal a bakonyi minisztertanács Budapest, augusztus 6. A kormány tagjai kedden délelőtt 9 órakor folytatták a várpalotai kincstári erdőbirtokon hétfőn megkezdett tanácskozásukat. A keddi tanácskozások során elsőnek Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter ismertette a gazdaadósságok ügyét és az azokkal összefüggő pénzügyi és hitelügyi kérdéseket. Előterjesztései alapján beható vita indult meg a kormány tagjai között, amelyeknek eredményeképen a minisztertanács megállapította a gazdaadósságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet az igazságügvminiszter az elmúlt év folyamán Pannonhalmán tartott minisztertanácson megállapított irányelveknek megfelelően dolgozott ki. A kormány tagjainak keddi tanácskozása délután 2 órakor véget ért. Szerdán reggel folytatják a hitbizományi javaslat tárgyalását, maid a telepítési ügyre kerül sor. Hivatalos felkérésre jelenti az MTI: A Pesti Napié ma reggeli száma a várpalotai kincstári erdőbirtokon folyó minisztertanácsról — annak ellenére, hogy illetékes helyről a sajtót és a közönséget a tárgyalások anyagáról rendszeresen és hivatalosan tájékoztatják —, a valóságnak meg nem felelő híreket közöl. Erre való tekintettel a nyilvánosság igaz és helyes tájékoztatására a köziérdek megóvása, valamirt a közvélemény figyelmeztetése céljából a miniszterelnökség a kővetkező megállapításokat tartja szükségesnek: 1. Nem igaz az emiitett lap közleményének az az állítása, hogy a vadászlaikot újjáalakították. 2. Nem igaz az. hogy Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter érkezett meg elsőnek a minisztertanács színhelyére. 3. Nem igaz az, hogy Darányi 'Kálmán földmüvelésügyi miniszter a mezőgazdasági helyzetről adott tájékoztatásában adókedvezményekről emlékezett meg. 4. Nem igaz az, hogy Darányi Kálmán földmüvelésügyi miniszter beszámolójában a gazdaadósságok rendezésével kapcsolatos tervezettel is foglalkozott. 5. Nem igaz az. hogy a sajtótórvénv tervezetbe bizonyos rendészeti kérdések vannak felvéve. 6. Nem igaz az, hogy dr. Bornemisza Géza iparügyi miniszter bemutatta a legkisebb munkabérek megállapításáról szóló rendelkezéseket. 8. Nem igaz az sem, hogy Bornemisza Géza iparügyi miniszter bemutatta azokat a rendel( kezéseket, amelyekkel a kormány meg akaria szüntetni a sztrájkokat Ezeknek megállapítása után a miniszterelnökség sajtóosztálya ujra felhívja a közönség és a sajtó figyelmét arra. hogy a minisztertanács tárgyalásairól egvédül a hivatalos közlemény nyújthat hü tájékoztatót, mivel mások, mint akik a minisztertanácson jelen vannak, nem tudhatnak az ott történtekről. Véres tüntetések Franciaországban a kormány szükségrendeletei miatt Bresíben helyreállt a rend Páris, augusztus 6. A kormány takarékossági politikája ellen irányuló agitáció ma ujabb rendzavarásban nyilvánult meg. Brestben, a hadikikötőben az épités alatt álló páncélos cirkáló műhely munkássága és a rendfenntartó erők között heves összeütközés zajlott le. A zavargásokra az adott közvetlen alkalmat, hogy a munkásság a rendfenntartó erők felszólitasára nem volt hajlandó eltávozni a gyárból. A munkások kövekkel, téglákkal, szerszámokkal és gépalkatrészekkel dobálták meg a csendőröket, tengerész és szárazföldi katonai csapatokból álló rendfenntartó csoportot. A hadikikötő parancsnoksága a déli órákban a zavargásokra való tekintettel bezáratta a hadihajógyárakat. A munkások erre az internacionálé éneklese közben ellepték a város uecáit és tüntettek n kormánv ellen. A déli órákban ÍJantesből tehergépkocsin csapatmegerősités érkezett Brestbe. A tRmeg megtámadta a gépkocsikat, elzárta előlük ai. utat és a bennülőket kövekkel és téglákkal dobálta meg Egy hadnagy és több katona megsebesült. A koradélutáni órákban a hangulat kissé lecsillapodott. A délután folyamán ujabb összetűzésre kerüli sor. amelynél a bresti biztonsági főnök is megsérült. A tüntetők elárasztották a pálvaudvart és megakadályozták a párisi gyorsvonatok elindulását. Később a megyefőnökségre vonultak, amelynek keritésérea zászló helyett vörös posztót akasztottak. A vörös zászlót maga a megyefőnök helyettese tépte le. A belügyminisztériumba érkezett hirek szerint Brestbeji este negyed 9 órakor a rend teljesen helyreállt. Az arzenál hatezer munkása köriil 3000 vett reszt a tüntetésen, amely akkor tört ki. amikor