Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-04 / 174. szám

lO Berw&ny*RORsr*ö T955 augusztus 4. Harisnyát csak GFB jegyűt vegyen, minden párért szavatosság 6 féle minőségben gyári Iarakat PoiiöK TestufinereK meleg szeretettel fogadnák a magyar embert, mint a velünk rokon két északi államban: Finn- és Észtországban. Ennek legújabb bizonyítéka volt a finn népéposz centenmáriuma Sortavaiában. Ide vittek el bennünket autókon Punkaharjuból finn testvéreink, a Ladogp-tó partjára, ahol Lönnrot a Kalevala legtöbb runóját gyűjtötte. Azért rendezték a zünnepek egy részét a finnek KeletKaréliának ebben a romantikus fekvésű fővárosában annak emlékére, hogy a Katevala első, nem is teljes kiadása 1835-ben megjelent Talán más szempontok is közrejátszhattak e választásnál A finneknek Karélia (Karjala) a Trianonjuk. KeletKarjaiénak jórészét a szovjet m"g mindig hatalinábna tartja és semmiképen sem akar lemondani róla a Murman-va/sigt miatt, amely az ország belsejét összeköti Mnrmanszkkal, az Északi jegestenger eme forgalmas és jégmentes kikötőjével. Az orosz boi'seviki módszer azonban lassankint igy oldja meg a karjalai kérdést, hogy elhurcolja • derék finn nép utolsó hírmondóját is Szibériába és helyűkbe oroszokat telepít De azért is eshetett a zorosz határ e kies városára * választás, mert a természet valóban csodálatos ampytheatrumimal áldotta meg. A komor fenyők és a fehérháacsö nyírfák' hátteréül szolgáltak a hatalmas sziafalnak, amely ötezer énekest fogadott be jóréstz nemzeti vi&eíetben. A húszezer főnyi hallgatóság a meneteles lankán foglalt helyet. Bennünket, magyarokat, az előkelőségek külön páholyába vezettek. Ott a helyszínen, a kinyomatott műsorból értesültünk róla, hogy a íimn és észt zászlóüdvözlet után magyar zászlóüdvöziet következik. Szinte reszketett a lelkűnk, amikor a sok külföldi képviselő és újságíró előtt • magyar nemzetiszínű lobogó méltóságosan felkúszott az árbocra himnuszunk kísérete mellett. Életem egyik legszebb élménye marad az a lelkesedés, amellyel magyar és finn beszédemet fogadták, melíyel tolmácsoltam Magyarország üdvözletét é6 átadtam a La Fontaine-Társaság nevében Sortaviala város könyvtára részére a Kalevala magyar jubileumi kiadását Vikár Béla örökbeesű, müvészi fordításában. Fölmuteiltam a finn papira) a váci ferencesek nyomdájában készült és a nagy finn művész, Ga 1 lén - Ka 1 lel a illusztrációival díszített kötet remek rímlapját, amit tomboló orkán fogadott a nehezen íelkesülő finn tömeg részéről. Gondoljunk csak el huszonötezer vendéget egy Bágyeaer Ukosú városkában! S ami leginkább föltűnt, oéhány gyalogos rendőr mellett mindössze két lov*srendőr tartotta fenn a példás, szinte katonás rendet Folyton azon tépelődtünk, hogy a rendszeretet vagy a temperamentum hiánya lehetett eimeflc az oka, vagy a kettő együttvéve. ÜZENET SORVATALABÓL A TRIANONI HATARRA. A város estebédjén a nagyszerű szállóbein Man. tere közoktatásügyi miniszter és Loimaranta, Viipuri (Wiborg) evangélikus püspöke közé fiitettek. Az utóbbi tavaly még mint kultuszállamtitkár résztvett a FiFnnugor Kultúrbizottság budapesti ülésén. Amifcor azután a bizottság tagjai Szegedre is lerándultak, kivittük őket Röszkére a trianoni határra. A püspök mint felejthetetlen élményről emlékezett meg e határjárásról. Mesélte, hogy egy napilapban és egy folyóiratban leírta a kirándulást. A kis akáclombos magyar falut, amelynek egy házcsoportját mindössze egy átléphető árok választja el Magyarországtól. Megírta, hogy a szerbek ezt „hajózható csatornának" tűntették fel 1920-ban Trianonban Most szomorúan és vágyakozva hajlanak át az árok túlsó partjáról az Akácfák, mintha visszavágyakoznának Magyarországba... Csekey István. Havi búcsúra, szabadféri Iátékok alatt üxíUffi:?? Kucska János »«. sz, alatti siölólugas sátora. Legfinomabb pusitaméraeai í^jborok. Kitűnő magyar koavha. Zana. Tallózások a szegedi színészei muliiából ERŐ Dl ÍENŐ közlése A szegedi színészek nem tanulják meg a szerepüket »Nem minden színész tudja tökélyesen szerepét 's némelyeknek a' súgóra nagy szükségök volt. Valóban óhajtható volna, hogy a színészek egészen elkészülve lépnének a színre; de valljon lehet-e kívánni egy vándor társaságtól, mállynefls tagjai különféle ínségekkel is küzdenek, hogy minden darabban jót elkészülve játszhassanak? Más az ott, hol ugyanannak kelletik holnap játszani, ki ma játszott: '8 ennélfogva, midőn tudom, hogy az igazságos közönség némely csekélységeket nemesldküleg elnéz, maguk a* színészek is oda célzandják törekvésöket, hogy annak semmi elnézni valója ne maradjon.<s (Honművész közlése, 1838. —< Szegedi tudósítás alapján.) Az ember traaédiájá-l 1884 december 37. mutatták be Szfigeden. Az igazgató akkoriban Nagy Vinoe volt, aki a Nemzeti Színház sikerén felbuzdulva, 6zintén pompás együttessel és müvészi kiállításaid akarta a magyar drámairodalom eme remekmüvét előadatni. A három főszerepet, Ádámot, Évát és Lucifert, a színház elsőrangú művészei alakították: Somló Sándor, a későbbi nemzeti színházi igazgató, Hunyadi Margit, aki tudvalevőleg a Vígszínház egyik erőssége volt később és Ddkody Antal, a vidéki színészet egyik legtalentumosabb jellemszinésze, aki, mint színigazgató is, hervadhatatlan érdemeket szerzett mindenkori fegyelmezett társulatával ós pompás, jól összevágó, kerekded előadásaival. A premiert kellemetlen incidens zavarta meg. A hatodik kép után ugyanié Somló hirtelen rosszul lett és emiatt szerepét nem tudta tovább játszani. Szerencsére kéznél volt a darab zseniális rendezője: Ditrói Mór, aki —• mint műnyelven mondani szokás — »beugrott* a szerepbe és igy a bemutató minden zökkenő nélkül folyt le. Másnap Somló játajxjtta Ádámot ás fáikor az előadás is simán ment le. (Egykorú szegedi lapok közléséből.) * Amikor még német színészek is játszottak Szegeden. « »A mult év óta néhány magányos buzgalmából 's a' közönség némelly részének könyörületéből itt tengődött német sánészcsapat főnöke, Schaetzel Alajos, néhány nap előtt azon ürügy alatt, hogy Újvidéken társasága jövendője iránt intézkedni fog, — megszökött. Ma pedig cinkosai, u. m. Sckaetzefné asszony, Schaetzd Antal és Zimmermann kisasszony is utána illottak. Társaik, kiket megszolgált bérük el fogytával, égbekiáltó Ínségbe döntöttek, — a közönség, mellytől több mutatványra pénzt csikartak, — házigazdák, vendéglősök, kézművesek s mások, kiknél több ezerre rugó adósságot tettek, el foga fásukat méltán óhajtják. Gaztettük élő tanulságul szolgálhat néhány kivételen kivül, csekély számú polgárainknak, öli méltánytalan ügy "s hálátlan törekvés a' már törvényszabta nemzeti irány ellenében egy hontalan korcs gyülevésznek pártol* tatása.« (Jeleikor, 1840 október 10.) * Epizód a Bach-korszakból. »A helybeli színtársulat egyik legjobb tagját, Ujfalussy Sándort a »Hét huszár és egy bakkancsos<t cimü vasárnapi darabban* mondott rögtönzéseiért hétfőn 3 napi hártönre és ennek b»Itépe után 6 éra alatt « város elhagyására ítélt élt; aooqban főispáni helyettes ő méltósága tegnap délutto a rögtön* Régi eanáeri ar*é; jelenti a nép számát* előadott darabot. Saark. ** (A mai rögtönző szinés* megbüntetése olykor-olykor szintén aktuális dolog lehetne. SserkV zőt szabadlábra helyezte s a társulatban továbbj maradhatását kegyesen megengedte.»** (Szegedi Híradó, 1863 április 15.)' Prielle Cornélia nagyon szerette a szegedi közönséget, — ennek fényes bizonyítéka aa az érdekes és szinésaettörténeti szempontból is érté* kas levél, melyet a nagy művésznő 1879 november! havában intézett az akkori szegedi színigazgatóhoz, Aradi Gerőhőz s amely szórói-szóra igy szól: ».,.Arra kérem, engedje meg, hogy legyek én a szegedi színháznak tiszteletbeli tagja,, olyan formán, hogy bárminő célú és érdekű előadásban személyemet érvényesíthesse. Időnként, midőn a Nemzeti Színházban olyan darabot adatnak, melyekben nem játszom, mindig számithat reám. Az útiköltség megtérítése mellett híven szolgálatára állok, bátran rendelkezhetik velem. Felteltem magamban, hogy Szeged városándk fénylá, boldog városnak kell lenni, ennek elérhetésére, tőlem telhetőleg én mindent elkövetendek. AA én hálám és szereletem nem engedné meg, hogf ott — felléptidij mellett mvSiödjem...« Aradi Gerő színigazgató e®en nemeslelkü ajánlatot természetesen lelkes örömmel fogadta el. (Prielle Cornélia leveleiből. — Nenw»ti Muzeum őrzése.) ^ * Fázós közönség. 1883 január 3-én a szegedi színházban Me'iére » Tudós nők« dmü vígjátékát adták, de a közönség nagy réssé nem várta be az előadás végét — a nagy hideg miatti (Pesü Hírlap cikkéből.) Anyarozsot minden mennyiségben állandóan legmagasabb árban vásárol Dr. Miklós R. T. Budapest, V., Vilmos császár ut é. BB Telefon: 806—77. Sürgönyeim: DRJMAO CARLTON SZÁLLODA • DUNAPART BUDAPEST Étterem - Kóvéhés Polgári étterem Telefon — Folyóviz minden szobában. érsékelt árak! K BiitfnelnyUvAnlta* Wiadajon rokonoknak, jóba rá toknak K

táj kartárssknak és agyesület«m, kik falejtffctrflen 4rág* jé feleMigera, Mv« anyánk áa nagyanyánk temetésén r黫vét nyilván i lé sukkal ét vüágadományukial ttagy fájdalmatokat fryekwtek enyhíteni, ezúton fogadlik üegőszinlébB köszönetünket Calk4a M>fe*ly «• aMlMta