Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-04 / 174. szám

T935 augusztus 4. DÉLMAGYA R OR S Z A G Hasznos export-tanácsok a szegedi gyümölcster­melők számára Az almapfac Szegedvidéki Gyümölcstermelők Egyesülele nemcsak a védekezés terén követett el minden lehetőt, hogy a termelők megvédjék termésü­ket a pajzstetü és az egyéb alma-kártevők el­len, hanem az értékesítés terén is minden lehe­tőt elkövet, hogy a termelők megfelelő áron tudják értékesíteni termésüket. E célból a tanyai területeken alma-bevásár­ló telepeket szervezett. Ezeken a kereskedők ugyanazon áron vették át az almát, mint bent a piacon. A termelők nagyon meg voltak elé­gedve, mert egyrészt megkapták kint a hely­színen a piaci árat, másrészt nem kellett ne­kik befáradni a szegedi piacra és fél napot el­tölteniök ott. Legközelebbi átvétel kint a hely­színei) hétfőn lesz Várostanyán és Kissoron a vasúti raktárban. Ha elegetidő mennyiséget hoznak a termelők, ugy kedden is lesz folyta­tólagosan átvétel. Szerdai hetipiacon már .'100 raétermá'zsáf meghaladó mennyiség volt. A kereskedők minőség és osztályozottság szerint az exportra alkalmas almáért 20—50 filléres árat fizettek. > • ' Sajnos a termelők sem az egyesület, sem a hatóság felhívását, hogy a gyümölcsöt válogat­va és osztályozva hozzák piacra, nem fogad­ják meg. Pedig igy jelentős bevételi többlettói esnek el. Ezúton is újból figyelmeztetjük a ter­melőket, hogy a pajzstetves almájukat válo­gassák külön, a hibátlan szép árut, mint kü­lönlegest, a közepes nagyságú hibátlant, mint elsőrendűt, a sérültet, mint másodrendűt, a férges, hibás, selejtes és pajzstetves gyümöl­csöt, mint harmadrendűt szortírozzák. Egy­egy kosárban, tetejétől az aljáig, csak egyféle minőségűt tegyenek. A paizsfefO raizósa Augusztus hó 8—15-e között várható a pajzs­tetü második rajzása. Horváth Péter egye­temi tanársegéd vizsgálatai során megállapí­totta, hogy a pajzstetü első rajzásakor a kez­detben gyenge rajokban megjelenő álcák nem gondolt kárt okoztak, mert a rajokat képező egyedek csaknem mind letelepedtek és élet­erős férgekké fejlődtek, ami a kedvező idő­viszonyoknak, továbbá a felületes védekezési müveleteknek tudható be. A második rajokat adó anyákban a tojások annyira fejlettek, hogy augusztus 8—15-re várható a rajzás. Ebben az időpontban tehát mindenki per­metezze meg pajzstetves fáit nyers nikotinnal 100 gram nikotin és 1 kg. káliszappan 100 liter vizben feloldandó). Almamoly veszedelem Közöljük Horváth Péter egyetemi tanár­segéd jelentéséből a következőket: „Jelentésemben ki kell emelnem az alma­moly kártételét. Erről a kártételről a helyi pia­con nem lehet megfelelő képei alkotni, mert az almamoly tönkretette a gyümölcsöt, amely rendszerint csak állati takarmányozásra szol­gálhat. Az almamoly idei kártétele olyan nagymértékű, hogy versenyzik, ha meg nem baladja, a pajzstetü ezídei kártételével. Az alina­moly-liinkretette gyümölcsösök szomorú lát­ványt tárnak elénk. Fokozottan lesújtó a hely­zet azokban a gyümölcsösökben, ahol a pajzs­tetüt sikerült kipusztítani. Ezekben a gyümöl­csösökben, jórészt, bőséges és pajzstetümen­les termésre volt kilátás. Az almamoly kárte­vése következtében azonban az ígérkező bősé­ges termés kétharmadrésze már a vizsgálataim időpontjában a fák alatt bevert és még löbb, mint valószinü. hogy a megmaradt egyhar­madrész termésnek is legalább felerésze még a beérés előtt lehull a fákról." Azok a termelők, akiknél az almamoly fellé­pett, arzén tartalmú (Arzola. Vinarsit, Uránia zöld) permettel még védekezhetnek a további károk ellen. Csillár! mm Cslltórgqár safái szegedi üzletében vásároltonl Néhány tájékoztató ár: 4 lánau modern ebédlőc«Ulár - . P lö-SO Villamos vasaló 5 évi fótállással P 6.90 Állólámpa modern P 3.SO METEOR villamossági és Csillár-Gljtir R. T. Sieacd.UElete- KÁRAM VCLA II. IKLthO>. K*avC*ö fociéit VvSm VönyvecUércö t>aut Eltel. Kérl .U 20 IHrakafn* megtekinti, AZ ÉJFÉLI NAP ORSZÁGÁBAN Helsinki, 1935 julius hó. AZ EZER TÓ ORSZAGA Suorni aa ezer tó országa. Amikor 1924 nyarán a Kogutowic z—T elek i-féle északkeletem-ó pai földrajai tanulmányut során végigszántottuk vonattal, hajóval, autóval és „seflőjáró csolnako­kon" hatalmas tetsét a Fttm-őböMől az Északi je­ges-tengerig, azt kérdeztem veeztőnktől, Granő földrajztudóstól: ugyan, hány száz l«hpt az az ezer tó? „Köaepes nagyságú katonai térképen har­mincötezer, a valóságban azonban százezernél is több" — volt a felelet. Ugyancsak meglepeti ez a finnekre oly jelíemző válasz. Ha a mi hazánknak százezer tava volna, bizonyán? „a milliárd tó országának'* hívnék Eszembe jutott a pesti anek­dota, amikor azt mondja az egyik: könnyű a Schwarznak, mert az millomos. Miért, kérdi a másik, mert van százezer koronája? Annyi ugyan n>inose»n, de van húszezer koronája, feleli az első Most újból itt. szeli velem 3 fehértestü hajó a nyolcvan kilométer széles Finn-öblöt, T a 1 í i a n csipkés bástyái, középkori gieblis épületei egyre jobhan halványulnak a. nyári napfényben. A mult­nak'kőbe meredt, romantikája a festői észt fővá ros. Szöges ellentéte a százötven esztendős, telje­sen modern, egészen amerikaias fejlődésű finn metropolisz. Mintha a sziklákból húzták volna ki a kőkoü'osszwsokat. De valamennyiben megnyilvá­nul a finn lélek egyenesvonalűsága.. Mintha Saia­rinen mester ihlette volna a finn építészeket. A főpályaudvar, nemes ívelésében ég felé szökkenő tornyáva/l a legtökéletesebb mintaalkotása ennek a karéliai stílusnak. Legújsabb csodája pedig a parlament temérdek fehér palotája. Nemes egy­szerűségében és oékzoígálatában hatalmas doku­mentuma a tiszta, északi, finn léleknek. Alkotó­művésze, Sirén műépítész, ágy jellemezte új épületét, hogy abban koldus és király egyképen otthonosan érezheti magát. Gyönyörű az élet ebben a tiszta, fehér városban. Bár a lakások még mindig igen drágék, mert a bérházaik jórészt házépítő szövetkezeteknek és részvénytársaságoknak vannak a tulajdonában, de viszont, a modern kényelem és, egészségügy minden eszközével fel vannak szerelve. Nincs körfolyosó, sem házmester, de van liftkuíosa min­denkinek; ha az idegein egy lakásba felcsenget, gombnyomásra nyitható a kapu; alúlról házi te­lefonon értekezhetik, amely egy az ucoán lévő, el­més rácsszerkezet besaélésre és hallásra; automa­tikusan kialvó villanyvilágítás éjjelre a lépcsőhá­zakban; még a kétszobás garszonlakásokhoz is villanyhűtő (frigidbdre); szemétsüllyesztő a leg­felsőbb emeletről is Aztán az a bámulatos csend. Nálunk még osak novemberben lép életbe teljes hatályában a csendrendedet. Néluk már öt év óta tilos az autóknak a dudálás vagy tülköld nappal is És ninos autószerencsétlenség. Pedig a kétszázötvenezer lakosú Helsinkiben arányiag több az autó. mint Budapesten. ORGONA VIRÁG A FEHÉR ÉJSZAKAIAK Odahaza már az akác és a hárs is elvirágzott Itt most van igazi tavaszi pompájában a termé­szet. Az ucoán ibolyát árulnak. A parkokból és a villák kertjéből felénk integet a fehér és 'rila or­gona. A jázmin meg édeskés illatát küldi bele a fehér éjszakába. Valami csodálatos északi jejen­ség ez, amikor nem akar kifutni fészkéből az éj jel, amikor a nagy örökkévalóságot nem rovátkol­ják többé fehérre és feketére az éjszakák. A hideg napfény egy beteg sápadt pillantásával simuí vé­gig a tengeren. Vtaiami csodálatos néma, süket fény ez. Hiába próbáljuk álomra hajtani fejünket, a mindent uraló nap belopja sugarait az elsötétí­tett szobába is ós valami ébrentartó idegesség lesz úrrá a testükön. Érezzük, hogy a hold- és csillngfosztó nap raezmerizál, s mint íázbetegpek nem borul álom szemünkre a fehér éjszakában. Nyugat és kelet szinte egybeolvad a látóhatáron Le sem bukott meg a tengerbe a tánoosléptű nyár napja, amikor északnak ez a nagy lumpja keleten már is emelkedni kezd. De azután mily rettenete­sek lehetnek itt az éjszakává véJit téli nappaloki Egy ország, nm»elyben ku'enc hónapig tart a fél és azután három hónapig nincsen nyár... HÁROMSZÁZ MAGYART VARNAK JÖVŐRE ODAKINT. Helsinkitől tizenikét órányira fekszik Punfc»­harju, ez a kies fürdőhely, amely egy a Saimaa­tóba tizenkét kilométerre benyúló, egészen kes­keny földnyelven terül el. Ide hivták egybe ac idén finn testvéreink a Finnugor Kultúrbizottsá­got. Ide jöttek el az észt tagok és a magyar ki­küldöttek, hogy határozzanak az V. Finnugor Kul­Uirkongresszus helyéről és idejéről. Ezelőtt há­romévenkimt tartották ezeket a baráfti találkozá­sokat a rokonnépek között. Az 1931-ben Helsinki­bon rendezett nagygyűlés óta azonban egyre job­ban kitolta az időpontot a gazdasági világválság Igy ezután már csak ötévenkint fognak egybe­gyűlni a testvérnemzetek képviselői. A következő nagygyűlést 1936 június 28-ától július l'-éig hív­ták egybe Tallinnba, az észt fővárosba. MAr most kezdjük a nagy körutazás előkészítését Az a terv, h' <y a Vágvöígyén és Varsón át előbb Rigába, a félmilliós lett fővárosba, majd TaUum­ha, a kongresszus színhelyére utazunk. Onnan ha­jóval Helsinkibe. Majd néhány napos finnországi út következik. Turkubót, a másik finn egyetemi városból hajóval Stockholmba, onnan visszafej Gotland srigeitét keressük föl, a viking kultúra ősi fészkét, székvárosával Visbyveí, a romok és rózsák városával. Oronan Gdyniába, A lengyelek hadikikötőjóbe futna be a hajó, majd Danzíg és Krakkó megtekintésével térnénk isimét hasa. Észt és finn testvéreink legalább háromszáz magyarra számi tarunk, de lehet, hogy még ennél is jóval többen fognak jelentkezni erre a kultúráira, amelv a lestvérnépek igazi találkozója lesz. A KALEVALA KZAZADOS DALOSÜNNEPfiN. Mert ne feledjük, hogy nnics ma még harmadik olyan országa a földkerekségének, ahol olyan a fehércég táblás BOROS cég árai /zabadtéri Játékok vendépei részére: Tennisz zokni —"24 I Pup'in sporting 5'90 1. Tropikál spor.ing 6*90 Szoknyás fürdőruha 3"90

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom