Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-04 / 174. szám

•ZEOEO. Szerke*ztO*«g: Somogyi ucca _ . __ _ , . etöEiZETÉS: "ovonln he.yben 3.2t>, em- Telelőn: 23-33.- Kiadóhivatal. VACAPIIAn AllfllK7IIK 4 rtdéhen C* BudopMlen J.ttO, KUllSIdHn k«lctOnkOnyv>&r ét (egyIrodai Aradi 1,01,1 UQP> "UyUOilUa *«• e 40 penqö. - Egye n ara hétnöi­txcca S. lelcloni 13-oe. - Nyomdai LOW ir. \fy fiiiA- nap lO, vaaAr- Ünnepnap 1® »lll. Hir­UpAt veca 19. Teleion: 13-OA. . TAvtraH delitek felvétele larlla sxcrlnl. í»leg»e­«ft toretcimi OeimagyararuAa Szeaed. XI évfolyam 174 SZ lenlk Klvftteléyci na- . .t« reggel. Tegyük fel, hogy... Tegyulc fel, hogy tegnap este a késői órák­ban nem jön létre Genfben az ideiglenes megegyezés az érdekelt három hatalom kö­zött az abesszíniai kérdésben, hanem Laval, Eden és Aloisi báró eredmény nélkül mennek Haza, ki Parisba, ki Londonba, ld Rómába ..: Tegyük fel, hogy szakitás következik be Lon­don és Róma között, Anglia elzárja a szuezi csatornát, az olasz repülők pedig két órán belül összebombázzák a máltai angol erődít­ményeket ... Nem is szükséges, hogy mind­ezt mi tételezzük fel, egy vérmesebb olasz újságíró mór megirta mindezeket az eshe­tőségeket. Arra, hogy mi történik azután, adós maradt a felelettel. Valamikor, a már-már feledésbe merült bol­dog békének az idejében, mikor a boszniai okkupáció volt az utolsó reális háborús em­lékünk és mikor a burháborunak, orosz—ja­pán háborúnak és balkáni háborúnak a tüz­esóvói csak megfestették az alkonyi eget, de nem égették le házunkat és nem pusztították gabona- és embervetésünk legjavát, szokás­tan volt az olyan kérdések felvetése, hogy mi történik, ha ki talál törni az a bizonyos nagy háború. Akkor ez a kérdés volt a ráérő agyak politikai keresztrejtvénye, melyben fe­lelősség nélkül lehetett kitölteni a barátok és ellenségek csoportosulásának kockáit. Talán voltak még olyanok is, akik tespedésnek érez­ték a békét és titokban remélték a nagy ideg­izgalmat, amely fel fogja korbácsolni az egész világot. De ma? Ma személyes tapasztalatból, sőt nagyon sokan személyes élményből tudjuk, hogy mi a háború. Tudjuk, hogy a háború nem egyszerű mérkőzés, amelyben van győ­ző és legyőzött, hanem szörnyűséges össze­omlása mindennek, amit a kultúra és civili­záció megteremtett. Tudjuk, hogy a háború értékek és életek pusztulása, tömérdek könny és megmérhetetlen szenvedés. Tudjuk, hogy a háború szörnyűséges örvény, amely nem­csak azokat pusztítja el, akik belevetik ma­gukat, hanem szüntelenül szélesedve magá­val ragadja a többieket, a semlegeseket, a háborús érdekeltségen kivül állókat, a békét akarókat is. Ne tegyünk fel azért ilyen kérdéseket. Hi­szen láthatjuk, hogy a gazdasági és politikai érdekeknek az egész világra kiterjedő össze­fonódottsága mellett nincsenek elszigetelt es bizonyos terűletekre lokalizálható problé­mák. Hiszen láthatjuk, hogy az abessziniai konfliktus, ahol egy félvad ország került szembe a gyarmati reménységeiben sokszor csalatkozott és emberfölöslegét elhelyezni nem tudó Olaszországgal, miként tudja meg­mozgatni az egész világot Londontól Tokióig és a háború pusztításain kivül miként tudja előre vetíteni a szines és fehér fajok harcá­nak eddig még nem is ismert rémképeit. Lát­hatjuk, hogy csak egy hajszál választott el a háborútól s ez a Ívijszál még ma is n.egva.i, csak ideiglenesen félretolták a gépfegyve­rek, ágyuk és tankok útjából. Ideges izgalomban él az egész világ és gyengén van megalapozva a bekenek genfi építménye. Időről-időre csak formulák seginl át a Népszövetség bölcseit a legsúlyosabb kérdéseken, de ugyanakkor csillognak a szu­ronyok erdei, épülnek n földalatti betonvarak, ijesztő nagyszerűségben sorakoznak a tankok 8 szárazföldön, az uszó erősségek a tengeren és a halált szóró gépmadarak a levegő óceán­jában. A kérdésre itt van a felelet s az apoka­lipszis felfokozott szörnyűségei idéződnek fel, ha ilyen kérdések nyomán akarjuk fellib­benteni a jövőnek szaiszi fátyolát. A kölcsönös bizalmatlanság megfertőzött légkörében születhetnek az ilyen kérdések s az ilyen kérdéseknek felvetése fokozza, nö­veli, érleli ismét a kölcsönös bizalmatlansá­got. Ez a modern nagyhatalmi politikának circulus vitiosusa, melynek súlyát, nyomá­sát érezzük valamennyien. Érezzük az autar­kiás törekvésekben, a fegyveres készülődé­sekben, az élet megnehezedésében, az embe­rek és gondolatok szabad forgalmának meg­kötésében, a magunk küzködésében és gyer­mekeink jövőjének bizonytalanságában .. . Ne tegyük fel a vészes kérdéseket. Tegyük fel inkább, hogy megtaláljuk a békének út­jait és a béke eszközeivel tudjuk biztosi'ani a világnak és ennek a kicsiny országnak szebb jövendőjét. Tegyük fel, hogy több jó­létet, a szabadságnak nagyobb mértékét és a gondtalanabb megélhetést tudjuk megtalálni az épen elég megpróbáltatáson átment em­beri társadalom számára. A Népszövetség Tanácsa elfogadta a francia-angol-olasz javaslatot A béke reményében felezték be a Tanács ülésszakát Genf, augusztus 3. A Népszövetségi Tarát'** este 7 órakor nem nyilvános ülésre ült össze. A ' Tanács Litvinov elnökletével negyedóráig tartó zárt ülés után nyilvános ülésre ült ösz­sze. Az elnök felkérte az abesszin képviselőt. , foglaljon helyet a Tanács asztalánál. Litvinov bejelentette, hogy két határozati javaslatot terjesztettek a Tanács elé. Az első határozati javaslat a következőket tartalmazza: — A Népszövetség Tanácsa az ualuali In­cidens tárgyában létrejött május 25-i határo­zaté; a utalással és megállapítva, hogy a bé­kéltető bizottság munkálatai megakadtak, to­vábbá tekintettel arra, hogy a békéltető bi­zottság nem foglalkozik oJVan kérdéssel, amely nem tartozik hatáskörébe" kijelenti, hogy az ualuali kérdés megoldása nem fflgg a szuve­rénitási kérdés tisztázásától A Tanács tudo­másul veszi a feleknek azt a szándékát, hogy a békéltető tárgyalásokat folytatják. Tudo­másul veszi egyben azt is, hogy a békéltető bizottságba egy ötödik tagot neveznek ki. szá­mítva arna, hogy az ujra meginduló tárgyalá­sok eredményre vezetnek, mégpedig 1985. szep­tember 1-ét megelőzően. A Tanács felkéri a két kormányt, hogy íegkésőbb szeptember 4-én tudassák a kőztük fennforgó viszálv mi­kénti elintézését és rendezésé*. A második határozati javaslat a következő­ket mondja: — A Tanács elhatározza, hogy szeptember t-én minden körülményre való tekintet nélkiil összeül, hogy megvizsgálja az Olaszország és Abesszínia közötti viszonyt és annak minden vonatkozását. A határozati javaslatok felolvasása után az elnök szavazásra tette fel a kérdést Abesszínia képviselője kijelentette, hogv ;iz abesszin kormány áldozatokat hozott a béke érdekében, dc meghajlik a Népszövetség Taná­csa határozata előtt. Báró A 1 o i s i. Olaszország képviselője ki­jelentette, hogv az olasz kormány nevében hoz­zájárul az első határozati javaslathoz, a máso­dik határozati 'avaslatnál azonban tartózkod­ni fog a szavazástól. Ezután Laval. Franciaország képviselője állott fel szólásra. — Munkánk nehéz és fáradságos volt — mondotta —, de a rendelkezésünkre álló idő­nek köszönhető, hogv sikerült megállapítani azt a szöveget, amelv " a " békeftétó munkáját öleli fel. Az ötödik bizottsági tag kinevezése re­ményi nyújt arra, hogy minden megtörtént az ualuali kérdés végleges elintézése érdekében. A Tanács újból megfelelt hivatásának és ennek az egész világ örvendeni fog. Közvetlen felada­tunkat befejeztük, «le még más kérdések meg­oldása is vár reánk. Ezután Eden, Anglia képviselője szólalt fel, majd Litvinov mondott köszönetet a nagyhataltnak képviselőinek. Végül Dánia és Argentína képviselője mon­dott beszédet. Az első számú határozati javaslatot egvhan­gulág fogadták el. A második számú határozati javaslatnál az olasz kiküldött tartózkodott a szavazástól. Litvinov este 8 órakor berekesztette a Nép­szövetségi Tanács 87. ülésszakát. A háromhatalmi tárgyalások Genf, augusztus 3. A hárohatalmi tárgyalá­sok Parisban tiz nap niulva kezdődnek. E'maradt a délelőtti ülés Genf, augusztus 3. \ Népszövetség' Tanács szombat délelőtt tiz órára összehívott nyilvános záróülését estére halasztották, mert az abesszin küldöttség a tegnap elfogadott tervet \ddis­Abebában a négus elé ter jesztette. Néhány részlet­kérdés li- lá.ása is hozzájárult az ülés ellialiwz­lásáho'. fiz ügy egyelőre rendezettnek tekinthető Gen,f, augusztus 3. A zárt ajtók mögött létre­jött megoldási terv két részből állna. Vz első rés« a Tanács elé terjesztendő határozati javaslat, a másik rész pedig egy levéllieli nyilatkozat, ame­lyet a háróm hatak»m az 1906. évi szerződés alap­ján meginduló tárgyalásokra tesz a Tanács so» röfi elnökének. V határozati javaslat lényege m kő» étkező: 4 Tanács megismétli május 35-iki határozatát ét? megállapítja, hogy a békéltető bizottság tir* gyaláéHi megfeneklettek, tudomásul >«&zi tovab* bá, hogy mmdftei vifébm ál'ó fél kéri 0 békél*

Next

/
Oldalképek
Tartalom