Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-29 / 193. szám

I PEMAGYAROBSZAG . . . j, __ SZEOEO. Sserketz<«*«o: Somogyi ucca feiirfXwtfXlr 4Atff ftnnne«<ne Ofk EtöEIXKTtSI Havonta helyben 3.20, 1. em.Teleion: 23-33.-Kladúhlvalal. l/SUIOriOM. 1ÜJJ dUQUSZIUS 67* Hűken e» Bndapetlen 5.SO, kUiioid«n UHcattnkünyirlOr «• Jegyiroda: Aradi . - _ •••sa. 0.40 pengő. — Egyes *zAm Ara hetküz­Wren 8. Telelőn: 13-00. - Nyomda: löw AT A ÍO Illier nap ÍO, vasár* é» Ünnepnap UU. Hlr­Llpót ncca 19. Telelőn: 1MM. . TAvIratl «r« j- , . deieaek lelvétele tarUa *zerUil. Megfc «* leveleim: DeimagyaroncAg. Szeoed. Al. GTtOiydlXl, lVj. SZ. l«otk hélWfclvélelível naoonla reaoeL E A helypénz, mint védővám Á város fogyasztási adóhivatala érdekes adatokban mutatja be a Délmagyar or­szág mai közlése szerint a város helypén­zeinek összezsugorodását. Van hónap, amikor a mult évihez képest ötezer pengővel, de van hónap, amelyben hétezer pengővel keve­sebb volt a város helypénzbevétele, mint az előző év azonos hónapjaiban. Egyetlen jö­vedelmi forrás, amelyben havonkint öt-, hat­hétezer pengő „esik ki", szomorúan bizonyít­ja azt a változást, amin a város gazdasági élete átmegy s amin a város háztartásának át kell menni. A kisexisztenciák tömegeinek tragédiái hú­zódnak meg emögött a kiesés mögött. A zöld asztal mellett csak annak van nyoma, hogy a város helypénzbevételeiből egy hónapban 5—6000 pengő „esik ki", de hogy ebből az öt, vagy hatezer pengővel együtt hány száz embernek kenyere, ruhája, patikája, adója és haszonbére „esett ki", hány száz embernek megrokkant életét, összezsugorodott jövedel­mét, feje fölé tornyosuló gondjait ábrázolja ez a kiesett jövedelem, azt már csak az látja meg, akinek szemhatára az Íróasztal peremén túlterjed. Az Íróasztal láthatárán tul nemcsak a kiesett jövedelmeket, de a jövedelmek ki­esésének okát is meg kell látni s aki ezt meglátja, az fel fogja ismerni azt az igazsá­'Ot is, hogy egészen más alapokra ell fektetni a város háztartását, egész más rendszer szerint kell szétosztani a város terheit, mert a kieső jövedelmeket a hanyatló exisztenciák, a pusztuló keresetek, az összezsugorodó jövedelmek pótolni, vagy kiegészíteni nem tudják. Ennek a tünetnek nemcsak financiális, de közgazdasági tanulságaival' is foglalkozni kell. Elsősorban természetesen a financiális probléma követel megoldást, de ezt a meg­oldást a közgazdasági -vonatkozások mérle­gelése nélkül megtalálni nem lehet. A vá­rosnak magának kell pótolni ezt a „kieső" jövedelmét. A rögzitett kiadások­ka 1 szemben nem rögzíthető bevé­telek állnak s a kiadások rögzitettsége szemben a bevételek zsugorodásával állan­dó pénzügyi krízis forrása lehet. A hely­pénzből eredő bevételek csök­kenésének nemahelypénzekala­csonysága, hanem azok magassá­ga a z o k a. Ezeket a helypénzeket a mező­gazdasagi Konjunktura idejében állapították meg utoljára s a 35 pengős buza, a tizenöt pengős liba, a harmincpengős malac és hat­pengős csirke ara jutott bennük kifejezésre. Amit ezek a magas árak elbírtak, az alatt ösz­szeroskad a ma, mezőgazdasági árakra tá­maszkodó termelő. A szomszédos községek piacai konkinralnak már a szegedi piacokkal is s a termelő, akinek szemében és gazdasá­gi helyzetében a tiz fillér komoly összeggé lépett elő, a piac bizonytalanságát a hely­Pénzek bizonyosságával szemben kénytelen mérlegelni. Lehet, hogy Kisteleken, Dorozs­man, vngy Sándorfalván alacsonyabb árat fog elérni, de ezzel a lehetőséggel szemben ott áll az a bizonyosság, hogy n ' onnyebben megközelíthető piac alacso­nyabb helypénz fizetésére kötelezi. A bevétel ^ * 1 9 n kisebb lesz, de a kiadás b i z o n y o­«n kisebb — s ennek megfontolása a mai f^ieres időkben és filléres gondok mellett tulsáe-osan emeli a szeged piacok láto­gatottságát: A bevételek összezsugorodásával szemben a nagyobb forgalom előnyeivel kellene véde­kezni. A nagyobb forgalomnak egyetlen elő­feltétele van: a helypénzek leszállítása. Eze­ket a helypénzeket amai árakhoz, a ter­melőknek és fogyasztóknak m a i teherviselő­képességéhez kell alakítani. Ha a termelő nem tudja búzáját harmincöt pengőért s hízott li­báját tizenöt pengőért eladni, akkor nem tud­ja megfizetni azt a helypénzt sem, amit a 35 pengős búzaár s tizenötpengős libaár alapján állapítottak meg. A szegedi piac helypénze lassankint a védővám hatását kelti s mesterséges távoltartója lesz a szegedi piacokról a termelőknek és az árusok­nak. A h ^Vpénzbevételek csökkenésével szemben elsősorban a piac látogatott­ságának fokozásával kell védekezni. A helypénzek leszállítása minden más vo­natkozásban is előnyöket ígér s ha pénzügyi vonatkozásban sem hátrányos, akkor valóban nem lehet arra ok, hogy a szegedi termelők­nek és fogyasztóknak ezt a régi kívánsága! ne teljesítse a közgyűlés. S annyival inkább sürgős ebben az irány­ban a cselekvés, mert a kiadások csökkenté­sével a városi háztartás egyensúlyát alig le­hetne biztosítani. A város kiadásai ma azon a fokon vannak, hogy a legnagyobb takarékossággal sem csökkent­hetők észrevehető módon. A város nem teheti azt, amit a magánvállalkozás — a vál­ságot fokozva, — megtehetett: a város nem bocsáthatja szélnek alkalmazottai nagy cso­portját s elérkeztünk a fizetéscsökkentés leg­alsó határáig is. Azon az uton, amelyen ed­dig haladtunk, nem mehetünk tovább. A vá­ros pénzügyi helyzete s a városi gazdálkodás egyensúlyban tartásának nagy érdeke más rendszert, más felfogást, más üz­letviteli elvet követel. Amikor minden olcsóbb lesz, a közszolgáltatások dijaiban is vissza kell tükröződnie ennek a nagy átala­kulásnak. A kereskedő, ha kénytelen kisebb haszonkulccsal dolgozni, igyekszik a forgal­mat növelni. A városnak is, sokkal inkább ma. mint holnap, rá kell térnie arra az útra, út a kereskedelmi élet által igazolt példa ,j<-löl ki számára. A genfi döntés előtt Héboru vagy béke? » Államtanács Parisban, minisztertanács Londonban és Bolzanoban Befejeződtek az olasz hadgyakorlatok. — Balbo szerdán este elutazott Párisböl Paris, augusztus 28. Laval szerda délelőtti tárgyalásai során Aloisi kijelentette, hogv az Abesszínia ellen irányuló vádakat részle­tezni fogja Genfben. Mussolini nem engedheti meg viszont azt. hogy Abesszínia nyilvános ülésen előadja Olaszország elleni jíanaszait­A párisi angol nagykövet azt mondotta lo­valnak. hogv Anglia ragaszkodik a Népszövet­ség alapszabályaihoz. Ha Aloisi vádlóként sze­repelne Genfben, akkor egészen uj helyzet adódna és a megtorló intézkedések egyelőre időszerűtlenné válnának. Laval délelőtt közölte az angol nagykövet­től szerzett értesüléseit a párisi olasz nagykö­veitől. Az államtanácson Laval beszámolt a külpo­litikai helyzetről, különösen a párisi három­hatalmi értekezlet tárgyalásairól, ezután jóvá­hagyás végeit az államtanács elé terjesztette annak a küldöttségnek a névsorát, amelv Fran­ciaországot a Népszó vei ión legközelebbi ülés­szakán képviseli. A küldöttség tagjai: Laval, Herriot és Paul Bonconr. London, augusztus 28. Eden népszövetségi miniszter szeptember 2-án hagyja el IxmdonL hogy Genfbe utazzék a Népszövetség üléseire. Még nem tudják, hogy megszakít ja-e ut ját Pá­risban. Ma a külügyminisztériumban élénk tevé­kenység folyt. A különböző hatalmak képvise­'5i megbeszéléseket folytattak angol miniszte­rekkel az olasz—f-íióp ügyről. Az ausztráliai főbiztos tájékoztatta Hoare külügyminisztert az ausztráliai kormány állás­foglalásáról. A londoni spanyol követ kifejtette Eden (lőtt Snanyolország álláspontját. Biztosította Edont hogy Spanyolország hü marad a népszö­vetségi elvékhez. Popé amerikai szenátor Hoareval folytatott tanácskozásán felvilágosítást kért az angol kül­ügyminisztériumtól Angliának az olasz— abesz­szin viszály kérdésében követendő magatartá­sáról. Olasz minisztertanács Bolzanoban Bolzano, augusztus 28. A késő délutáni órák­ban a városházán a Duce elnökletével hat mi­niszter és tizenhárom államtitkár részvételével összeült a nagv feszültséggel várt miniszterta­nács. Ez az első minisztertanács a fasiszta Olaszországban, amelyet Rómán kivül tarta­.nak. A tanácskozások anyagáról sokféle hir ler­iedt fi- Elsősorban azl hiszik- hogv a tanács­közösökön tengerészeti kérdésekkel foglalkoz­tak. amelyek közvetlen összefüggésben vannak hogv Ang'ía erő* ten-Tr! h-vlerőket kül­dött a Földközi-tengerre, másik felfogás szerint azt hiszik, hogy a minisztertanács nagyjelen­tőségű határozatokat hoz, amelv a grnfi ta­nácskozások előestéivén ^ még egyszer vi'áges fogalmazásban körülhatárolja az ola«z állás­pontot. Hivatalos részről még kőzi Vít nem tettek a megbeszélésekről. Befejeződtek az olasz hadgyakor atok Bolzano. augusztus 28. Az olasz alpesi had­gvakorlatok délben vétíetértek. Szombaton lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom