Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-28 / 192. szám

DÉLMAGYARORSZÁG M. U em. Toíelom 23-33.. KiadáhlTatol. MHctünkOnyvtAr «» Jegyirodái Áradt Mee 3. Telelőm 13-06. - Nyomdai Löw UpO< neea 19. Telelőm 13-00. . TAvtoafl <s» levélcím: DeimagyarortsAg, Szeoed. Szerda, 1935 augusztus 28. ATA IO fillér XI. évfolyam, i9Z. sz. BLttEIZErtSt Havonta helyben 3.20, vidéken «• Buiiapeélen 3.00. kUUttldOn • 40 pengO. — Egyet Mim Ara h«kö» nap IO, vatér- Ünnepnap HU. Hir— detéaek lehretele tarifa szerint. Megfe* tanllc hCJtlö mvAlcléTel nadooto reaoeL 1 0 város és a politika A polgármester szombati beszéde a város polgárságának túlnyomó nagy része előtt igen kedvező, sőt megnyugtató hatást keltett; Nekünk is nagyon tetszett e beszéd s a beszédben megnyilatkozó felfogás s hozzáteszszük: még jobban tetszett a helyreigazítás előtt, mint a helyreigazítás után. Helyreigazítás előtt a polgármesteri beszéd a pártpolitika törekvéseit, a pártpolitika elfogultságát minden megalkuvás nélkül ki akarta rekeszteni a közgyűlés padsoraiból s a városháza íróasztalai mellől, — helyreigazítás után ezt a kérlelhetetlenséget már az engedékenység váltotta fel s a pártpolitika számára engedett már ha nem is sok teret s nem is túlságosan széles fórumot a varos igazgatásában is. Ez a polgármesteri beszéd úgyis, ahogy elhangzott s úgyis, ahogy értelmeztetett, nyilt hadüzenet a legutóbbi k ö zi g a z g a t á s i törvény ellen. A hat évvel ezelőtt alkotott úgynevezett közigazgatási reform, ami azonban inkább deformálta, mint reformálta a közigazgatást, szüntette meg a közigazgatás politikamentességót s húzta fel a közigazgatás belvizei előtt a pártpolitika zsilipjeit. Pár nappal ezelőtt Ripka Ferenc azt követelte, hogy szabadítsák fel a főváros igazgatását a politikai pártok gyámkodása alól, de hat évvel ezelőtt ugyanez a Ripka Ferenc üdvözölte az akkor életbeléptetett uj törvényt azokkal az emlékezetes szavakkal, hogy végetért az a korszak,' amelyik a politikai pártokat a közigazgatástól távoltartotta. Azóta már nemcsak Ripka Ferenc tanulta meg, hogy a régi törvénnyel — mi minden ért véget. Ennek a törvénynek az volt a célja, hogy a pártpolitikának átadja a közigazgatást s el kell ismernünk, hogy a törvény sokféle céljai közül egyetlen egyet sem oldott meg olyan sikeresen, mint ezt. A pártpolitika úrrá lett minden megyeházán s minden városi közigazgatásban s ha az uj rendszernek a mérlegét fel kellene állítanunk, azt mondanánk, hogy a pártpolitika nem nyert vele annyit, mint amennyit a közigazgatási önkormányzatokvesztettek. Pedig a pártpolitika hatalmas támasztékot, nagyszerű felvonulási területet, kitűnő harctereket nyert a közgyűlés padsoraiban s ebből is lehet látni, hogy — milyen sok az, amit az önkormányzatok veszítettek. Érthető hát, ha az önkormányzatok őrei, lelkiismeretes és tisztánlátó vezetői fölszólalnak az ellen a rendszer ellen, amelyik a közigazgatást a pártpolitika eszközévé degradálta. S csudálatos, hogy bármilyen támadások érik a Bethlen-kormányt s a Bethlen-rendszert, ennek a rendszernek törvényhozási alkotásait nem igyekszenek sem megjavítani, sem a magyar törvénytárból kiemelni. Valamikor csak egy kis csoport volt a Bethlenkormányzat ellenzéke, de most — a jelek szerint — az egesz uralmi rendszer minden hívével és támogatójával a Bethlen-rendszer ellenzéke lett, — azelőtt érthető volt, hogy a maroknyi ellenzék az óriási többséggel szemen a maga meggyőződését érvényesíteni "em tudta, de most érthetetlen az, hogy ami, 0t 8 Bethlen-rendszer védelmezői csak egy v',nC^portot tesznek ki, a nagy többség nem valialkozsik a hibás rendszer vétkes felfogásának törvényhozási emlékeit jóvátenni. Ha végignézünk a szegedi közgyűlés utolsó hat esztendejének történetén, észre kell vennünk, hogy ennek a közgyűlésnek hangja, szelleme, magatartása, milyen határozott haladást mutat a pártpolitikai elfogultság irányából az objektív, az elfogulatlan, a politikamentes városigazgatás felé. Mennyi türelmetlenség, bizalmatlanság, mennyi feltételezett rosszhiszeműség telitette egymással s a más párton levőkkel szemben a közgyűlés tagjait s hat év alatt, nem mondjuk azt, hogy ennek a bizalmatlanságnak atmoszferikus nyomása megszűnt, nem mondjuk azt sem, hogy most már csak az egymás megbecsülésének szelleme lett úrrá, de azt mondjuk:.lényegesen csökkent a türelmetlenség és bizalmatlanság szelleme s a közgyűlés ma sokkal alkalmasabb tárgyilagos vitára, mint amilyen volt, amikor még hat évvel, vagy öt évvel ezelőtt mérgezőbb volt az uj törvény friss hatása. S ha most a polgármester politikamentes közigazgatásért szállt sikra, akkor egyben ennek az örvendetes változásna* kimélyitését is célul tűzte ki s nemcsak maga, de mindenki elé, aki a szegedi közéletben részes. S a város csak örvendezhet, ha közélete meg tudja közelíteni a polgármesteri célkitűzést. Alkotásokkal kell szolgálni a város fejlődését, de ezeknek az alkotásoknak sem sorrendjét, sem célját, sem rendeltetését nem diktálhatja a pártpolitikai érdek. Hogy melyik uccát kövezzük ki, azt nem világszemléletünk. alapján kell eldönteni, mintahogy nem pártpolitikai felfogás dönthet abban a kérdésben sem, hogy a Tisza jobboldalán, vagy baloldalán épitsük-e meg az uj, városi strandfürdőt. Ha fel akarjuk lendíteni az idegenforgalmat s ha városi feladatot látunk ebben a törekvésben, akkor nemcsak kormánypárti, jobboldali, vagy baloldali idegenek ideözönlésére gondolunk. A varos nem lehet telepítési helye a politikai kortesi ígéreteinek. A' jó közigazgatástól távol kell tartani a pártpolitika mérgét. Lázas dipSomáciai tárgyalások az abesszíniai döntés előtt Laval ujabb kísérlete a béke érdekében — Szerdán összeül a francia államfanács — Balbo fontos titkos tárgyalásai Párisban Döntés Genfben, vagy — Afrikában ? A lakosság menekOl Addisz-Abebából Roma, augusztus 27. Politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak a Bolzanoban tartandó minisztertanácsnak, amelyen nagyvonalú katonai és gazdasági intézkedések várhatók. Az olasz diplomácia serényen munkálkodik Olaszország genfi előterjesztésének megszerkesztésén. Még nem tudják, hogy Olaszország valóban kéri-e a Népszövetség' Tanácsától, hogv zárja ki Etiópiát a Népszövetségből, mint bizonyos körökben híre jár. Bolzano, augusztus 27. Mussolini miniszterelnök a hadgyakorlatok színhelyén hosszabb megbeszélésen volt a királynál. A megbeszélésen résztvett B a d o g gi o tábornagy, vezérkari főnök is. Mussolini egyébként hosszabb időt töltött francia, angol tisztek és ujságirók társaságában. Laval uiabb kísérlete a békés megoldásért Pans, augusztus 27. Laval miniszterelnök nehany napos pihenőjéről kedden reggel tért vissza Párisba es azonnal ujra felvette a párisi ertckezict balsikere óta félbeszakadt diplomáciai tárgyalások fonalát. A déli órákban fogadta Cerutti párisi olasz nagykővetet akivel főképen Mussolini legújabb nyila'kezatának hordei éjéről és nemzetközi visszhang jótól, továbbá a népszövetségi tanácsüléssel kapcsolatos kérdésekről folytatott eszmecserét. Délután folyamén Laval fogadta Sii üeorg Clark párisi angol nagykövetet. Sir Georg Clark részletesen tájékoztatta Lavalt a legutóbbi angol minisztertanács határozatairól. Beavatott helyen aagy fontosságot tulajdn nitanak Laval megbeszéléseinek. Laval pontos képet akar szerezni arról, hogy a párisi értekezlet óta liekövetkezett események mennyiben módosították az egvik, vagy másik szembenálló fél magatartását és milyen kilátás nyilik ujabb békitö kísérlet számára, másfelől han goztatta, hogy a francia kormány továbbra is a népszövetségi elvek teljes tiszteMhentartása mellett és a genfi tereoen óhajtja a békés megoldás létrejöttét Laval minden erejével azon van, hogy Genfben Olaszország és Anglia ne túlságosan hevesen ütközzön össze. Államtanács Párisban Páris, augusztus 27. A francia kormány tagjai szerdán államtanácsra ülnek össze, amelyen vizsgálat tárgyává teszik az olasz—abesszm viszály kérdését. Mussolini legutóbbi nyilatkozata körül nézeteltérés támadt a francia kormány tagjai között. H e r r i o t azt akarja, bogy Franciaország javasoljon megtorló intézkedéseket Genfben Olaszország ellen. Flandin az Angliával való szoros együttműködés hive. Balbo párisi útja - Páris, augusztus 27. Politikai köröket még mindig foglalkoztatja Balbo olasz tábornagy \ áratlan párisi látogatása, amelynek okát nem közlik a nyilvánossággal. A lapok kénytelenek L