Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-27 / 191. szám

DELMAÖYARORSZAG SZEOSserketzlOtAg; Somogyi 22. I. Teleion: 2.^-33.. Kladóhlvalal, k«lc»«»jt»nyvtAr «• Jegy Iroda: Aradi ucca Teleion: lV06..Njromda: Iflw llpöt «eca ». Teleion: I3.06. - TAvIratl leválni: Dé!magyaronza<i, Sírcord. Kedd, 1935 augusztus 27. Ara tO fillér XI. évfolyam, 191 sz. CLÖElZETÉS: Havonta helyben J.20, vidéken e* Budapelten 3.ÖO, RUUttldnn o 4U pengő. — ügyei tzftm Ara hétKUs­nap ÍO, vo»Ar- e» Ünnepnap 1® Ull. Hlr­deietek lelvétele tarlfe szerint. Meg|e< lenlk héll'i Kly*l«IÉvel n.Do.iln reoneL Klébelsberg A jJalmas testre emlékeztető váznak tö­redékei, sárga és vörös szinük élénkségéből sokat ffsztett pénztárfülkék, a lebontásból kikerüli, minőségük szerint csoportosított faal­katrésü»k halmai álldogálnak és várdogálnak a Dóm-téren, emlékeztetvén helybélit és ide­gent alezajlott, Európa minden részében fi­gyelmi keltett, fényes eseményekre. Végzik a likvidálás sík irányú munkáját szorgos kezek s nriielőtt a ragyogó játékok s minden, mi velük kapcsolatos, a szegedi kultúrtörté­net lapjának ada!nának át, a rendezőség idei tevékenységét méltó épilógussal akarja le­zárni. Testületileg felkeresi gróf Klébelsberg Kuno kriptáját, koszorút helyez el s mécsest gyújt huszonnégy órára annál az emlékmű­nél, mf'y az egyetem Dóm-téri faláról hirde­ti n^ az ő örökkévaló dicsősé­gét, hanem az ő örökkéva'ó alkotó zsenijít- Most már — nyomdokai­ba lépett hálás utódok akadályok és fáradal­mak Ijküzdhetelenségét nem ismerő eré­lye folytán — nemcsak a kövek beszélnek róla, h»nem a megbecsülök és lelkesedők ez­rei és tízezrei is. Á kövekből élet árad. Erő, felpezsdülés és gyarapodás. A kövek fényü­ket Euf°Pa minden- részébe kisugárzó művé­szi edények dicső szegélyei. A város me­gint fPl'°dikr hire gyarapszik, most is, mint a közrfmultl )an, gróf Klébelsberg Kuno örök­kévaló ®«kotásai révén. Aki"!/ amikor szegedi díszpolgárrá vá­lasztóik, a közgyűlési teremben egyik leg­ragy^fébb szegedi beszédét mond­ta él. pgyik méltatójától hallottuk, hogy sze­gedi polgárnak és kulturembernek nem kell semiJ T'ást tenni, mint az ő eszméit követni és teíclnek a nyomdokaiba lépni. Az a progrt1"', amelyet az ország máso­dik yörosának naggyá fejlesztéséről hirdet ' elég tömör, gazdag, lelkesítő, d© reális15 anhoz, hogy betöltse és szakadatlan tetteF. *arkalja minden izzó életű szegedi polgíf 'y'kót. A szabadtéri játékok rendező­sége <u',atpsan lépett nyomdokaiba. Hozzá akartilbh • *enni ~ mert nem vo'* e^ötte e'" ragaf b és vonzóbb feladat --a kezdeménye­zési yoló ragaszkodás tántorithatatlansá­gával . 'tureszme nem tágító felkarolásá­val, íf/ . ^yok és a tempó diktálásával. Gyü­lölköf. Vetetlenek, kik- az alkotást se meg­áWn' *e elkövetni nem tudják, az ő emlé­kére^, stak, amikor gáncsoskodtak. Viszont az ő v^io zsenijére tett koszorút a kor­mrin£VrÍk°r au£fusztus tizedikén a Pa­rasz jMem,' \ előadása után a püspöki palota foga bizta?' n az elismerés föntartás nél­küli, V.t0 szavaival nyilatkozott a rende­zőbif S az ő nagysága előtt hó­dol* * ^sz világnagyság, Maseagni, ami­kor arjsm^szélt, hogy a szabadtéri játékok révén ' meg Szegedet az egész kultur­vilájf ir°iánalc élénk emlékezetében él­nek ^ ami? az '2£fH'mas naP°k és hajrázó hetefy. ^ °r « szegedi társadalomban és váröf"1' fej( . plkezdett agitálni a já­tékip m. i','"asának és állandósításának terví ^ Jí0"- Sok kétkedéssel. árt-'; gánT ^ ós bántó lekicsiny­léssel, de nagyon sok jóakarattal és megértéssel is találkozott. Éjbe nyúló fára­dalmas napok s izgalmas Dóm-téri tervezge* téseinkre észrevétlen hasadó hajnalok hatá­rolták sokasodó terveink kifogyni képtelen sorát. Mindössze három éve s a kezdet gigá­szi nehézségeinek az emléke is elenyészik. Az idén a játékok méretei voltak gigásziak. Ki hitte volna, hogy augusztusban évről­évre ünnepi játékok fényétől lesz világos és hangjától zajos a Dóm-tér? Ki hitte volna, csak három év előtt is, hogy az idén majd két hétig fog Szegeden lakni az olaszok leg­nagyobb élő zeneszerzője és hogy Scaln­énekeseket fog a Dóm-téren dirigálni? A klé­belsbergi álmoknak beteljesedése ez. Nagy­szeged megálmodójának ez a tökéletessé és nagyság felé való törekvés volt a stilusa. Ez a stilus a — stílusban. S mert ezt tudta adni, minden ár­tó és gátló szándék ellenére, azért hiszii a rendezőség, hogy ió munkát végzett, méltó volt Hozzá s hogy hódolattal kell adóz­nia eszméinek és koszorúval emlékének. A Dóm-tér nagyvonalú eseményeiben az Ö lelke ól! Utolsó kísérletek a háború elhárítására Lázas készülődések a Népszövetség döntő Ölése előtt — Olaszország emlékiratot nyújt 6t Genfben Balbo tábornok váratlanul Párisba érkezett 20 hadosztály az olasz hadgyakorlatokon — Izgalmas feszültség Addis-Abebában Róma, augusztus 26..Az.olasz hadgyakorla­tok, : melyekhez hasonló nagyszabású manőver a békeidők óta nem volt Európában, vasárnap éjfélkor megkezdődtek az Alpesekben. A had­f ya korlat alkalmából valóságos ostromállapot épét mutatja a Brenner környéke, a falvakban a minimálisra csökkentették a világítást, több utvonalat elzártak. Mussolini rendelkezése ér­telmében szinte az egész olasz kabinet bevonult | szolgálattételre a manőver alkalmából. A had­gyakorlatra 20 hadosztályt mozgósítottak, amelyhez ha hozzászámítják az Abessziniában táborozó katonaságot, az egész olasz hadsereg fegyverben áll. A Brenner-körnvéki manőveren vörösökre és kékekre osztották fel a katonasá­got A vörös <ereg a támadó fél; a kékek két­szerannyian vannak. , A Bolzano körüli nagy olasz had­gyakorlatok második napján valamivel eltértek az előző napi harcvonaltól. Az eltolódás a két hadsereg előnyét mutatja, azaz az ellenálló csapatokét, amelyek valami­vel többen vannak, mint a támadók. Az első nap hadműveleteit nagy bekerítő mozdulat jel­lemzi. Mozdulataikat mesterséges köddel lep­lezték. A hadgyakorlatok Nápoiy és Bari kö­zött ugyancsak folynak. Az egyik hadosztályt a trónörökös vezeti. Mussolini Bolzanóban Bolzano, augusztus 26. Mussolini hétfőn Bol­zanóba érke/ett. hogy részt vegyen a katonai hadgyakorlatokon. Hegegyezés lehetséges! Bécs, augusztus 26. A Reichpost római leve­lezője bizonyos római francia forrásból arról értesült, hogy az abesszin viszályban minden nehézség ellenére a megegye/és bizonyos lehe­tőségeit készítik elő. amelveket sem Anglia, sem Olaszország eddig nem utasított vissza Ezt a megértést megkönnyíti Olaszországnak az az ajánlata, hogy Angliával nemcsak euró­pai kérdésekben, hanem más kérdésekben is hajlandó együttműködni. A jelentés szerint Olaszország nemcsak elismeri Anglia befolyá­sát a Tana-tónál, hanem kölcsönös védelmi szerződést is ajánlott cs ez a szerződés kiegé­szítőié volna a három európai hatalom között kötött szerződésnek. Londoni megbeszélések Genf elffft I-ondon. augusztus 26. Sir Sámuel Hoare és Eden Londonba való visszaérkezése után holnap megbeszélést folytatnak a külügymi­nisztériumban. Még nem bizonyos, hogy Eden Párisba utazik-e a népszövetségi tanácsülést megelőzően. Sir Sámuel Hoare is elutazik Genf­be, hogy résztvegyen a népszövetségi közgyűlé­sen, amely szeptember 10-én kezdődik. Olasz emlékirat Róma, augusztus 26. Jó forrásból származó értesülés szerint az utóbbi napokban véglege­sen elhatározták, hogy Olaszország a Népszö­vetségi Tanács legközelebbi ülésszakán terje­delmes emlékiratot nyújt be cs azt eredeti ok­mányok és térképek alapján akar ja bebizonyí­tani, hogy Etiópia megszegte nemzetközi kö­telezettségeit és ennélfogva nem tekinthető a Népszövetség jogos tagjának. Az emlékiraton most dolgoznak illetékes szervek. Egy tekintélyes olasz személyiség nyi­latkozata szerint Olaszország ebben az emlék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom