Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-24 / 189. szám

DÉLMAGYAR ORSZÁG 1935 augusztus 24. Kerékpárt, alkatrészeket, gumit Déry gépáruház legolcsóbban részletre is Nagy Javító műhely. Mft tartalmaz az OTI-tartozások szabályozásáról szóló rendelet (A Délmagyarország munkatársától.) A bel­ügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyet­értve, rendeletet ajdott ki a társadalombiztosí­tási adósságtok egyrészének kivételes • elengedése körüli eljárás szabályozásának tárgyalása tárgyá­ban. A majdlnem mindenkit érdeklő rendelet ér­dekesebb részeleteit a következőkben közöljük: Az 1935. évi junius 30. napján fennállott tár­sadalombiztosítási tartozások jelen rendelet 7. szakaszában megjelölt mértékben el lehet engedni annak a hátralékosnak, aki hitelt érdemlő mó­don igazolja, hogy vállalata, vagy üzemének fenn­tartása csak társadalombiztosítási tartozása egy­részének elengedésével biztosítható. Hitelt érdemi6 bizonyítékok. Hitelt érdemlő bizonyítéknak veszi a rendelet a hitélesség tekintetében nem aggályos üzleti könyveket, úgyszintén az ugyanilyen mérleget és nyereség-veszteség számlát. A kereskedelmi könyvek vezetésére nem köte­lezett hátralékos részéről csak akkor veszi hitel­érdemlőnek, ha állításait okiratok, számlák, üz­leti levelek vagy más írásbeli igazolások bemu­tatásával, vagy ezen hiányában kellően ellenőriz­hető ténykörülményekkel valószínűsíti. Legfeljebb 50 százalékot engednek el A 7. szakasz szerint a betegségi biztosítási já­rulékból, pótjárulékból és járuléktöbbletekből, az öregségi, betegségi, özvegységi és árvaság biztosi­(A Délmagyarország munkatársától.) Külö­nös bonyodalom keletkezett Szentesen, egy ko­vácsműhely körül. Szegedi László kovács­mesternek a szentesi kórház közvetlen szom­szédságában van a kovácsmühelye. Dr. Cser­gő Károly, csongrádmegyei alispán nemrégi­ben felszólította a kovácsmestert, hogy a kór­ház csendjének biztosítása érdekében csukja be a kovácsmühelyét, iWetőleg ugyanazon a telken lévő udvari helyi­ségbe helyezze át, ahonnan a zaj kevésbé hal­latszik. Az áthelyezést 15 napon belül kellett a kovácsmesternek végrehajtania, ellenkező esetben az alispán kilátásba helyezte vele szemben a kisajátítási eljárást. Az alispáni határozatban megállapított 15 napi határidő lejárt és Szegedi László nem hajtotta végre az áthelyezést, hanem a szente­si ipartestület segítségét kérte. Az ipartestület mielőtt foglalkozott volna az üggyel, a szege­di kereskedelmi és iparkamarát kérte fel, hogy adjon szakvéleményt, mi a teendő a kovács­mester esetében. A kamara meg is alkotta a véleményét és ez igen érdekes megállapításokat tartalmaz. Meg­állapítja elsősorban a kamara, hogy az alispán egyáltalán nem illetékes az ügyben határoza­tot hozni, mert az a polgármester elé tartozik, mint elsőfokú iparhatósághoz. Az iparható­ság döntése ulán, esetleges fellebbezés esetén kerülhet az ügy másodfokon az alispán elé. A kamarai vélemény szerint a magyar tör­vények azt az álláspontot foglalják el, hogy régi ipartelepet egyik napról a másikra nem . tási járulékból, pót járulékokból és járulék több­letekből, a balesetbiztosítási járulékokból és di­I jakból, a betegségi, valamint az öregségi, rok­kantsági, özvegységi és árvasági, a baleseti és a bányanyugbérbiztositással. kapcsolatos munkaadói megtérítésekből, úgyszintén a .tánsadalombáztosi bíráskodással kapcsolatos perköltségekből szárma­zó tőketartozásokból. A késedelmi pótlékból származó tartozásokat általában ugyanolyan mértékben lehet elengedni, mint az előbbi bekezdésben felsorolt tőketartozá­sokat, de ezeken felül más, társadalombiztosítás­sal kapcsolatos tartozás elengedésének helye nincs. 36 havi részlel fizetési kedvezmény. A 9. szakasz szerint a tartozások el nem enge­dett része méltányos feltételekkel, esetleg kése­delmi pótléktól mentesen, legíeljebb 36 havi rész­let fizetését is lehet engedélyezni. Hol és meddig kell kérni a kedvezmé­nyeket. A tartozáselengedésre és a részletfizetés engedé­lyezésére irányuló eljárás megindításának csak az érdekelt hátralékos kérelmére van helye. A ké­relmet c?ak abban az esetben veszik érdemi tár­gyalás alá, ha azt 1935. október 31-ig írásban be­nyújtották. A kérelmet annál az intézetnél kell benyújtani, amely az elengedni kért hátralékot előiria és nyil­vántartja. lehet megszüntetni. Ha egy ipartelep létezése sérti a közrendet, vagy a közegészségügyet, ak­kor lehetne kisajátítás utján az üzemet meg­szüntetni. A kamara végül az ipartestület utján azt a tanácsot adta a kovácsmesternek, hogy éljen fellebbezéssel az alispáni határozat ellen a kerekedeimi miniszterhez. Amikor dr. Csergő Károly alispán érte­sült a kamara véleményéről átiratot küldött a kamarához, hogy a félreértéseket tisztázza. Eb­ben megjegyzi az alispán, hogy mint kormány­fenntartó vármegye képviselője tárgyalt Sze­gedi László kovácsmesterrel egy békés meg­oldás érdekében. Ugyanis régi panasza a kór­háznak a szemben lévő kovácsműhely üzemé­vel járó zaj és kopácsolás, emiatt nemcsak a betegek, hanem az orvosok -is állandóan pa­naszkodnak, sőt az alispán szerint küldöttsé­gek is kérték tőle a kovácsműhely eltávolítá­sát. Helyszíni szemlét tartottak ebben az ügy­ben és az a nézet alakult ki, hogy megoldás volna, ha a műhelyt egy udvari helyiségbe helyeznék át. Az alispán átirata szerint erre az iparos hajlandónak is mutatkozott, az áthe­lyezést azonban nem hajtotta végre. Ezért adott ki az alispán, szerinte egy „figyelmezte­tési", hogy a kovácsmester tegyen eleget a helyszíni szemle alkalmával elfogadottaknak. Megjegyzi még az alispán átiratában, hogy ő nem, mint iparhatóság intézkedett, hanem, mint a kórházfenntartó vármegye képviselője járt el. A szegedi kereskedelmi és iparkamara rész­letesen válaszolt az alispán átiratára ós ebben, bár elvileg fenntartotta előző álláspontját. mindenesetre arra kérte az alispánt, hogy a támogatásra érdemes kisiparos szempontjából próbálja elintézni a felmerült bonyodalmakat és méltányossági okokból a leghelyesebb vol­na. ha az ügyet békésen el lehetne intézni. Most azután érdekes fordulat állott be az ügyben. Szegedi László kovácsmester kérvényt nyújtott be a polgármesterhez és ebben kötele­zi magát, hogy hajlandó a kovácsmühelye aj­taját befalaztatni és átköltözni az udvarra nyí­ló helyiségbe. Országos vásárok Augusztus 24, szombat: Babócsa, Csanádpalota, Csongrád, Görcsöny. Augusztus 25, vasárnap: Bu­dapest, Füzesgyarmat, Kiskunmajsa, Kunhegyes, Tiszaföldvár. Augusztus 26, hétfő: Baktiilóránthá­za, Bonyhád, Csesztreg, Bödrököz, Felsővadász, Hajdúböszörmény, Halászi, Hatvan, Jákóhalma, Köveskál, Letenye, Lovászpatona, Miskolc, Nagy­kőrös, Sümeg, Szabadhidvég, Szécsény, Szentmár­tonkáta, Szil, Toponár, Úszód, Vámospércs, VA­sárosbec. Augusztus 27, kedd: Hatvan, Iván, Kö­röshegy, Nyiracsád, Pápa, Szécsény, Tab, Tata. Augusztus 28, szerda: Csököly, Pápa, Tata, Vesz­prémvarsány. Augusztus 29, csütörtök: Báté, Majs, Tabajd, Tornaszentandrás, Zalalövő. Au­gusztus 30, péntek: Háromfa, Istvándi, Vesz­prém. Augusztus 31, szombat: Szemes, Szekszárd. — Mértékhitclesitések Szegeden. A szegedi mér­tékhitelesítő hivatal az ez évi időszakos mértékhl­telesitéseket a Belvárosban augusztus 26—szep­tember 13-ig, Fclsövároson szeptember 23—októ­ber 11-ig, Bókuson október 28—november 16-ig, Felsőtanyán és a telepeken november 18—decem­ber 14-ig fogja eszközölni. A kamara felhivja az iparosok és kereskedők figyelmét, hogy a hitele­sítésben vaíó részvétel minden mérték és mérő­eszköz tulajdonosnak és ilyet használó télnek tör­vényes kötelessége, aminek elmulasztása pénzbír­ságot és a mérőeszköz elkobzását vonja maga után. — Lakberendezési kiállítás és vásár. "Az Orszá­gos Iparegyesület ez évben augusztus 30—szep­tember 9. napjai kőzött rendezi meg a szokásos lakberendezési kiállítást és vásárt a budapesti vS­í rosligeti iparcsarnokbaa. A kiállítás látogatói ré­| czére a kereskedelemügyi miniszter kedvezménye* vasúti utazásra jogosító igazolványokat engedé­lyezett, melyeknek érvényességi időtartama augusztus 28-tól szeptember 12-ig tart Az igazol­ványok ára dara bemkin t 230 pengő, mely ősszeg ben a kiállítás belépődija Is bennfoglaltatok. As igazolványok a szegedi kereskedelmi és iparkanuu ráná? megszerezhetők. — Szójabab kivitel Németországba. Az ntolsö évek folyamán Magyarországon is nagyobb érdek­lődés mutatkozott a mandzsúriai eredetű szójahab termelése iránt és egyes helyeken a termelők igen szép eredményeket érték el. A német statisztikai hivatalnak legutolsó kimutatása szerint az 1934. év első felében 6,464.000 mm. szójababot, a jelen év első felében pedig 3,400.000 mm. szójababot vit­tek be Németországban Az idei csökkenésnek a magyarázata azonban nem az, mintha Németor­szágnak kevesebb szójahabra volna szüksége, ha­nem a birodaimi bank a behozni kívánó importő­röknek nem bocsájtotta a szükséges mennyiségű devizát a rendelkezésükre. Nyugateurópának szó­jabab szükséglete azonban állandóan emelkedő­ben van és kétségtelen, hogy a szójabab termelés szempontjából még igen nagy lehetőségek mutat­koznak. — Versenytárgyalás fuvarozásra. A m. kir. sze­gedi 5. honvéd vegyesdandár hadbiztossága ver­senytárgyalást hirdet a részére november 1-töT egy év tartamára szükséges élelmicikkek, tüzelő­anyag és általában mindennemű kincstári cikk fu­varozására. A versenytárgyalást f. évi október hó 2-án d. e. 9 órakor fogják megtartani. A felté­telek és a szükséges tudnivalók a szegedi kereske­delmi és Iparkasmaránál 6813—1935. számra hivat­kozással megtudhatók. BefőttjétS^-sSSL,,, „IMIDUl" tegye el. Akkor l«sa tartós! Évek óta kitin,' un bevált gyömöloskonzerváló por. Kapható a készít Gnál: Gergely gyógyszerésznél, SSö^ Különös bonyodalom a kovácsműhely lármája miatt Be kell csukni a kovácsmühelyt, mert zavarja a kórház csendjét

Next

/
Oldalképek
Tartalom