Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-03 / 173. szám

DÉLM AGYAKORSZAG SZEO£D. Sserke»zttf«6oi Somogyi U. L Om. Telelőn: 23-33.- Kladóhlvotal, kOlctUnkUnyvtOr (egyIroda: Áradt ucca S. Teleion: 13-Oö. - Nyomda: Lflw Upöl ucca 19. Teleion: 13-Oe. . 1 Ovlratl M Urrélclnu UélmagyaromAo, Szeged. vetni, Szombat. 1935 augusztus 3 Aradi , Ára tO fillér XI. évfolyam, sz. ELÖElZETÉS: Havonta helyben 3.2U, rldéken eo Budapesten 3.60, KUimidön e 4U pengd. — Egyes szÁm Ara hétköznap to. vatOr- é» Ünnepnap l« tilt. Hirdetések felvétele tartte szerint. Megfelenlk heti[i Kivételével naponta reggel. Szeged az események homlokterében Á csendes nyári éjszakában, amely ünnepi némaságaval szinte bevezetője bárom bét szokatlan élénkségének, kegyelettel gondolunk a hajdani fanatikus újságíróra, aki apróbb-nagyobb aktualitások idején büszkén írta cikkelye fölé a cimet: „Szeged az események homlokterében". Bújta állandóan _ a lapokat, hogy reprodukálhassa a rólunk szóló kurta híradásokat; nagy fontosságot tulajdonított egy parlamenti közbeszólásnak is, ha az velünk volt, kapcsolatos, tele volt álommal, elképzeléssel s kellemetlen versenytársnak tekintett minden más várost, ha valamelyikben véletlenül felállítottak egy uj fináncőrsöt. Nyugodt, békés volt az élet, a kispolgárok vacsora előtt lugasos, leanderbokros vendéglőkben itták meg a három decijüket, ami akkoriban az aperitifet jelentette, a költségvetést itthon három-négy hétig tárgyalták s az úgynevezett autonómiát tiszteletben tartotta a belügyminiszter. Május végén eltávozott a színtársulat s attól kezdve szeptemberig daltársulatok terjesztették a kultúrát, — ennyiben állt Szeged az események homlokterében. Jóformán itthon sem volt a város, a nyaralási alkalmat Szatymaz adta meg s az éjszakai élet akkor mutatott félórás fellendülést, ha az egyórás pesti vonattal hazatértek a külső fészekről a vacsorára kiránduh vendégek s még egy feketekávé cimén holtra ijesztették a féllángra csavart kávéházban a kifáradt pincéreket. Volt Szeged már azóta is az események homlokterében, egyszer lehangoló, máskor lelket gyönyörködtető körülmények között, de soha akkora mértékben, mint néhány esztendeje, rr óta a fogadalmi templom klaszszikus tere a maga természeti adottságával szinte önként kinálta fel az alkalmat mindarra, ami a város nevét ismertté és megbecsültté tette az egész világon. A mi fogalmunk szerint való messzetáji kulturember, ha egyáltalában tudott a létezésünkről, valami zavaros tájékozódással, vagy az árvizet emiitette fel jellemzőnek, vagy a „paprika, óh" felkiáltással adta tanújelét sokoldalúságának. El merjük mondani, hogy a szabadtéri játékok óta tudja csak lényegben, hogy egyáltalán vagyunk s az érdekesség, a művészet után való szomjúságban nem elégszenek meg ezzel a negativ tiszteletadással, hanem személyesen is meggyőződést akarnak szerezni, hogy a hírek nem túloznak, amiként hogy még minden vendégünk több élménnyel távozott, mint amennyi várakozással érkezett. Hogy utánzóink vannak s lépten-nyomon máshol is felbukkan a szabadtéri előadások gondolata, sőt tetté is válik valamely alkalmas formában, arra büszkék vagyunk. Szeretjük a szabadversenyt, hiszen csakis az lud eredményt kicsiholni, győzzön a jobb s ha olyan szenzációs alkotássa! találkozunk, amely felülmúlja — egyformán elgondolásban. kivitelben és hatásban — a mi nekiszárnyalt és immár márkát jelentő munkánkat, mi emeljük meg előtte legelsőnek a kalapunkat. Mindénesetre itt állunk meghatottan a szombati napon, amikor megkezdődik az idei "nnepségek sorozata, vonatok, gépek százai I futnak részint a főváros felé, hogy onnan tovább érkezzenek mihozzánk s maga az ország is az elkoptatott frázlsu Szélrózsához hasonló, mert végeiről, minden irányából vonatok futnak felénk, a hálunk feltalálható művészeti gyönyörűségek fütjfc a lelkeket s a kíváncsiság az egész város után annál, aki még nem látta volna. a Meleg nap lesz érzésekben a szombati, fokozott forgalom háromszor huszonnégy órán keresztül, hiszen vasárnap/ országos vásáT is pezsditi az élénkséget, hétfőn pedig a havibucsu. A város hagyományos ősi szeretettel, tárt karokkal, fogadja sok vendégét, ami emberi erőtől és fáradtságtól kitelik, azt mind szolgálatába bocsájtotta a köznek, az egész emberiségnek, a szépre és nemesre igényeseknek, a nagy keretekkel törődött annyit, mint a sokszor fontosabb apró nüanszokkal, mert minden az egész munka, fizikai és szellemi fáradozás, álmatlanság és megfeszített tevékenység csak egyet akar: hogy Szeged kiemelkedjen a közönyt jelentő, vagy futó udvariasságnak számitó hétköznapisáp szürkeségéből s elfoglalja végre azt a helyét, amely megilleti nem csupán bennszülötti megelégedés alapján, hanem a legszigorúbb mértékkel mérve is. Ennek a reményében köszöntjük vendégeinket és kívánjuk, hogy ne csalatkozzanak várakozásukban. Genfben létrejött a teljes megegyezés Anglia, Franciaország és Olaszország között Szombaton ismét ülést tart a Népszövetség Tanácsa Genf. augusztus 2. A Népszövetség Tanácsa ma este fél hét órakor bizalmas ülést tartott. Ezen az ülésen a három nagyhatalom tájékoztatta a többi tanácstagot az olasz—abesszin viszály ügyében folyó tárgyalásokról. A meglieszélés csupán félóra hosszat tartott és tisztán formaszerii jelentőségű volt. Az olasz—abesszin viszályban érdekelt nagyhatalmak tárgyalásai ma este lezárultak. A Népszövetség Tanácsa szombaton délelőtt tíz orakor ül össze ismét. A főkérdésekben a Tanács nem fog határozatot hozni, hanem csupán tudomásul veszi a három nagyhatalom kijelentését, amely az egész probléma rendezésére tárgyalások megkezdését tervezi és ezekről a Népszövetséget szeptember 4-én tájékoztatja. Ezt az olasz kívánságnak lényegében megfelelő megoldást ma este Laval és Aloisi, továbbá Eden megbeszélésein elfogadták és ezután közölték Abesszínia képviselőivel. Genfben tehát teljes megegyezés főtt létre a Népszövetség Tanácsa elé terjesztendő határozati javaslat dolgában. Olaszország már végleges alakban elfogadta a szöveget. A válasz, amelyet Mussolini ma este La va 1nak és Edennek küldött, olvpn jellegű, hogy véglegessé teszi az líKjfi. évi egyezményt aláiró bárom hatalom megegyezését. Az esti ülés izgalmas előzményeiről a következő jelentéseket kaptuk: Mussolini elvben elfogadta az egyezménytervet Genf, augusztus 2. Az olasz- abesszin vitás ügyben Anglia, Franciaország és Olaszország tervezetérc ma a déli órákban érkezett meg Mussolini válasza. A tervet elvben teljesen elfogadta, de még fogalmazási módosításokat kiván. Laval, Eden. báró Aloisi és az abesszin megbízott délután 8 órakor ujabb megbeszélésre ült össze. Ennek a megbeszélésnek eredményétől függ, hogv a Tanács ma a késő esti órákban összeülhet-e és befejezheti-e a vitát az olasz—abesszin kérdésben. A békéltető eljárásról szóló megegyezés máiteljes, Mussolini csupán az azt követő eljárás ról szóló pontokon kiván módosításokat. Miután az érdekeltek átvizsgálták az »Í szöveget, közlik az etióp megbízottal is. Róma. augusztus 2. A Popolo d'ltalia Mussolini tollából. Vagv stiaallatára irt cikket i közök amely Hoare angol külügyminiszter1 nek az alsóházban tegnap elmondott beszédére i 'adott válasznak tekinthető. A cikk szerint ! Olaszország barátainak fogja tekinteni mindj azokat a nemzeteket, amelyek az olasz—abeszi sziii ügyben rokonszenvüket tanúsították és Olaszország nent fog megfeledkezni a többi nemzet állásfoglalásáról sem. Abesszin minisztertanács Addis-Abeba, augusztus 2. Az abesszin kori mány az elmúlt éjjel a császár jelenlétében minisztertanácsot tartott. Minden alapot nél! küiöznek azok a hirek, amelyek szerint az angol királynak azt ajánlották, hogy Abessziniáltan közös francia—olasz protektorátust teremtsenek a Népszövetség fennhatósága alatt. Abesszinia sohasem egyezik bele ilyen, vagy hasonló megoldásba. Felvetődött az az ötlet, hogy Mussolinivei a négus semleges területen találkozzék és igy nyíltan megtárgyalhassák az időszerű kérdéseket. Háborús tüntetések Addis-ftbebában Az abesszin fóvárosbar megszakítás nélkül folynak a tüntetések. A templomokban a papok háborúról beszélnek. A fiatalemberek reg„-T — i.• i i - • i i—.JA., „IAM n u: gelenkint munkájuk megkezdése előtt a hivatalnokokkal együtt katonai gyakorlatokat végeznek. »fgye!őre ne nyúljanak fegyverhez^ Páris, augusztus 2. Genfi jelentés szerint az olasz küldöttség hozzájárult annak a kívánság nak a teljesítéséhez, hogy az egymással szembenálló felek ne nyúljanak egyelőre fegyverhez. A francia indítvány szerint ez az előzetes fegyverszünet szeptember másodikáig, az angol indítvány szerint „továbbiakig" tartott volna. Az olasz kormány olyan formában járult hozzá a követeléshez, hogv határidő megállapítása nélkül nem nyul egyelőre fegyverhez és hogy csupán az 1928 évben kötött szerződés szöveget emiitik meg, amely ugy rendel-