Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-17 / 184. szám

T935 augusztus 17. BtCMAGyARORSZ *G S lüiahliendO HülöníecesséeeH - Oiuat sportingen es M ~ Esöerniröü - böp pu ' nnayon olcsó Arakon roiiíH TesiMniíi ALFÖLDI IPAR E S KERESKEDELEM A DÉLMAGYARORSZÁG HETI MELLEKLETE ; r Az idén már nem épül fel az OTI szegedi székháza Az OTI igazgatóságának minden Ülésére kitűzik a szegedi székház ügyét, de a tárgyalását mindannyiszor elhalasztják (A Détmayyarorszag munkatársától.) Az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézet igazgatósága több helyen kiván székházat építtetni. Legelsőbb hatá­rozták el a«t, hogy Szegeden építik fel az OTI uj székházát, de többévi vajúdás után csak a tervpá­lyázatokig jutottak el vele. Hétről-hétre halogat­ják a döntést a szegedi OTI-székházépitésével kap­csolatban és nagyon valószínű, hogy ebben az esztendőben már nem épülhet fel a székház. Még jó, ha legalább az árlejtést megtartják az idén. Pedig nem múlik el hét, hogy az OTI igazgatósági ülésének tárgysorozatára fel ne vennék a szegedi székház ügyét. Döntés azonban sohasem történik, mert mindannyiszor leveszik a napirendről anél­kül, hogy foglalkoznának vele. Sokkal később foglalkozott az OTI igazgatósá­ga azzal a tervvel, hogy Baján is székházat épit­tet Ennek ellenére Baján a napokban már meg­tartották az épitésre vonatkozó versenytárgyalást. Most folyik a nagyszámban beérkezett ajánlatok átszámítása és a jelek szerint már ennek a hó­napnak a végén hozzti is fognak az építéshez. Szegeden még a versenytárgyalás meghirdetéséről sincs szó és ha az igazgatóság legközelebbi ülé sén esetleg el is határozná, hogy kiirja a verseny­tárgyalást, annak határidejét szeptember végénél korábban nem igen tűzhetnék ki, csak azután kerülhetne sor az ajánlatok felbontására, elbírá­lására és átszámítására, ami újból többhetes kés­lekedést jelenthet A bajai székházépítés egyes munkálataira Sze­gedrői is pályáztak, összesen 82 ajánlatot adtak be, ezek közül a kőműves munkára ajánlatot tet­tek Müllcr Antal és társa szegedi vállalkozók 58.684 pengős árban. Erre a munkára a legdrá­gább ajánlat 64.467 pengő, a legolcsóbb pedig 49.067 pengő. A differencia több mint 15.000 pengő. A burkoló- és mükőmunkára szintén pályázott Müller Antau és társa szegedi vállalkozók, 7164.23, illetve 5805.41 pengős árakon. Ezeknél a munká­latoknál a legdrágább ajánlat 7611, illetőleg 6274 pengő, a legolcsóbb 6772. illetve 5641 pengő. ' Baján az építkezéshez rövidesen hozzákezdenek, mert az OTI a várostól azzal a feltétellel kapta meg az ingyentelket, hogy még ebben az évben tető alá kell hoznia az uj székházat. a Mikor van helye a legkisebb munkabérek meg­állapításának? Akkor, ha valamely iparágban a munkabé­rek bármily okból rendkívül alacsonyak. (1. §•) Ilyen esetben az egész iparág és az egész or­szág területiére történak-e meg a legkisebb mun­kaberek megállapítása? Meg lehet állapítani egy iparág egész köré­re és az egész ország területére kiterjedően, de meg lehet állapítani egy iparágnak csak egyes részeire, vagy csak egy részére; meg le­het állapítani az országnak csak egyes részei­re; végül meg lehet állapítani csak egyes vá­rosokra vagy községekre csupán (1. §.). Ki dönt afölött, hogy hol van helye a legkisebb munkabérok megállapításának? Az érdekeltségek (szervezetek) meghallgatá­sa után a kereskedelemügyi miniszter. (1. Hogyan történik a legkisebb munkabérek meg­állapítása? Ha a kereskedelemügyi miniszter az érde­keltségek (szervezetek) meghallgatása után el­rendeli és erre a célra munkabérmegállapitó bizottságot állit fel. (2. §.) Hány tagból' áll a muukabéniiegállapitó bizott­ság? Mit kell tudni minden érdekeltnek (munkaadónak és munkásnak) legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó rendeletről? 6 rendes és 6 póttagból. (2. §.) Ki nevezi ki a munkabérmegállapitó bizottság tagjait? A kereskedelemügyi miniszter az érdekeltsé­gek (szervezetek) véleményének meghallgatá­sa után. (2. §.) Milyen lesz a bizottság összetétele? A munkaadói érdekeltség részéről 2 rendes és 2 póttag; a munkásórdekeltség részéről 2 rendes és 2 póttag; mig 2 rendes és 2 póttag olyanok közül, akik sem a munkaadói, sem a munkásérdekeltséghez nem tartoznak. (2. §.) Ki lesz a bizottság elnöke és alelnöke? Akiket a kereskedelemügyi miniszter azok közül nevez ki, akik sem a munkaadói, sem a munkásérdekeltséghez nem tartoznak. (3. §.) Ki hivja összie a bizottságot ós ki elnököl an­nak ülésén? Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök. (4. §•) Határozatképes-e a bizottság, ha a meghívottak nem jelennek meg teljes számmal? Igen. (4. §.) Ki határozza meg, hogy milyen iparágra, vagy annak csak egy részére és milyen területre álla­pítandó meg a legkisebb munkabér? A kereskedelemügyi miniszter. (5. §.) Milyen szempontok lesznek irányadók a legki­s.'bb munkabérek megállapításának elrendelésé­nél? Hogy milyen béreket fizetnek hasonló mun­káért; hogyan viszonylanak a bérek más ipar­agakhan kollektív munkaszerződések alapján fizetett munkabérekhoz, avagy az illető város­ban észlelhető általános bérszínvonalhoz; az elsőrendű életszükségleti cikkek árához; álta­lában a helyi megélhetési viszonyokhoz. (5. §.) Hogyan történik a legkisebb munkabérek meg­áll apitása? A munka ármeg°al lapító bizottság az előbb felsorolt szempontok figyelembevéetlével több­ségi határozattal állapítja meg a legkisebb munkabéreket. (6. §.) Ha akár a munkaadók, akáx a munkások érde­keltsége nincs megelégedve a bizottság által meg­állapított legkisebb munkabérek összeglével, le­het-e ez ellen kifogással élni? Igen. Felszólalással lehet élni, melyet a ke­reskedelemügyi miniszterhez címezve a bi­zottság elnökénél kell benyújtani. (7. §•) Mikor válik' érvényessé a megállapított legki­sebb munkabér? Csak abban az esetben, ha a kereskedelem­ügyi miniszter megerősíti. (8. §.) És mikor lép életbe a legkisebb munkabér? A Budapesti Közlönyben való megjelenésé­től számított 8-ik naptól kezdve. (8. §.) Kikre nézve kötelező hatályú a megállapított legkisebb munkabér fizetése? Annak a foglalkozási ágnak és területnek minden munkaiadójára, amely foglalkozási ágra és területre a munkabérmegállapitó bi­zottság megállapította és hatásköre kiterjed. (9. §•) Meddig marad érvényben a megállapított leg­kisebb munkaibér? 1. Mig a kereskedelemügyi miniszter felhí­vására a munkabérmegállapitó bizottság ujabb határozatot nem hoz, vagy 2. a kereskedelemügyi miniszter a munka­bérmegállapitó bízott-ág meghallgatása után hatályon kivül nem helyezi. (9. §.) Hogyan történik a megállapított legkisebb mun­kabér betartásának ellenőrzése? Munkaadó köteles a megállapított legkisebb munkabérre vonatkozó hirdetményt feltűnő helyen minden olyan helyiségben kifüggeszd teni, ahol munkásai dolgoznak. A hirdetmény­re a legkisebb munkabéren kivül rá kell ve­zetni a közzététel és hatályba lépés napját és a hirdetményt alá kell írni a munkaadónak is. (10. §.) Ezenkívül munkaadó köteles minden mun­kásának elszámolást adni, melyen fel kell tün­tetni az esedékes munkabér mellett a levoná sokat és azok jogcímét is. (11. §.) Munkaadó a legkisebb munkabérek életbelépte­tése után levonhat-e azok béréből, akiké maga­sabb, mint a megállapított legkisebb munkabér? Nem. Még akkor is érvénytelen ez, ha a munkás beleegyezésével történne, tehát a mun­kás utólagosan is követelheti. (12. §.) Bünteteodö-e az a munkaadó, aki a rendelet in­tézkedéseit, illetve a munkabérmegállapitó bizott­ság jogerős határozatát nem tartja be? Igen. Első esetekben pénzbirsággal, 2 éven b iül való visszaesés esetén pedig 15 napig ter­jedhető elzárással. (13. §.) Hogyan lesz elbírálva és büntetve kihágási ese­lckmé.nye? Minden esetben és minden munkásra nézve külön-külön. (13. §.) Szülök, diákok figyelmébe! Üzletünket a Dréher söröző helyére költöztettük, hol kényelmes hely, teljes raktár, pontos kiszolgálás, olcaó ár vár a közönségre Szent isiuüii Társulat mmm*M. Kárász u. !4 sz. (Dueonica tér sarok) m

Next

/
Oldalképek
Tartalom