Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-15 / 183. szám

T935 augusztus 15. DÉLMAGYAR ORSZÁG 3 Az erdélyi fiatalság élete Megrázó erejű beszélgetés az erdélyi Arany János Társaság elnökével arról a magyar ifjúságról, amely nem látta még hazáját Temesvár, aug. 13. Soík-sök tízezernyi magyar ígéret él azon a nagy daraib földön, amelyet Trianon elrabolt tő­lünk. Nem igen beszéltünk eddig arról a fiatalság­ról, amelynek nem adatott meg, hogy magyarnak lássa a falut, vagy várost, ahol meglátta első­nek Isten szép világát. Amikor mi kicsinyek vol­tunk, nekünk Hamupipőkéről és a varázsszőnye­gen repülő hétfejű sárkányról mesélt az anyánk, ők: zsenge ifjúságiikban az anyjuk karján Fáztak a péküzíeteknél, ahol kenyérjegyekkcl reszketös kezükben kígyóztak a hadbavonultak feleségei, a mi anyáink Beniczkiné Bajza Lenke regényeit ol­vasta, az ő anyáiknak olvasmánya volt a Hőfer jelentés és a veszteséglista, amelynek hosszú rubrikáiban egymás alatt álltak nevei azoknak, akik VoHiynia mocsaraiban, vagy a Doberdő szö­ges drótjai mögött kerültek négyszögletű meszes gödrökbe. Amikor ők iskolába jártak: idegen nyelven szó­lott már a tanító hozzájuk. Másként beszéltek ott­hon és másként az órákat követő tizpercek aíalt... Sok-sok tizezer ifjú: magyarok... Ambícióval vannak tele. Sokat várnak az élet­től. összeszorul az ajkuk és néha összeszorul az öklük is. Sokszor elfogja fíket a csüggedés. A re­ménytelenség és a bizonytalanság Szédülve vág­nak neki az élet utjának. A jelenük kietlen, szo­morú és sivár, a jövőjükről nem tudnak semmit. A lelkükbe iátnd nekünk, aikik itt élünk Magyar országon: nem adatott meg Az életük: probléma, ami fölött alsiklani nem szabad, probléma, amivel foglalkozni kell. Erdélyben járván, erről a prob­lémáról beszélgettem az Arany János Irodalmi Társaság elnökével, Pogány Lászlóval. Az elnök maga is fiatal omiber, 34 éves. Fia P o g á ny Mihálynak, a Temesvári Hírlap megalapítójának és főszerkesztőjének, a vidéki újságírás zseniális mesterének. Tizenegy éve, hogy hirtelen elhunyt, fia közvetlenül halála után vette át a lap szer­kesztését. A magyarságért való harcban acélozó­dott meg. A Temesvári Hírlap ma Erdély egyik legelterjedtebb újságja. Aktív résztvevője min­den olyan mozgalomnak, amely bármilyen kap­csolatiban van az erdélyi magyar fiatalság sor­sával. Ismeri ezt a fiatalságot, tudója törekvé­seinek, maga előtt látja az ifjúság céljait, jelenét és talán a jövőjét is. Amit nekem elmondott, azt nyugodtan tekinthetjük az erdélyi magyar ifjúság nyilatkozatának... Ahol az iskola n«mj otthon többe... — Az ifjúság nevetésének cs oktatásának kér­dése ma a legnagyobb probléma Erdélyben — kezdte érdekeis nyilatkozatát Pogány Lász­>Ö. E téren a helyzet nagyon súlyos. A cé­lunk az, hogy a magyar ifjúság magyarnak ma­radjon meg és őszintén el keli mondanom, hogy nincsen aikadály, amely nemtörődömséggel töltené meg a szülőt. Az erdélyi szülfl a magyarság testé­ben akarja látni a fiát és ezért minden áldozatra képes. Az iskoláztatási viszonyok nálunk olya­nok, hogy amig a román tannyelvű iskolába min­den felekezetű gyermeket felvesznek addig ma­gyar tannyelvű iskolába zsidó szülök gyermekei­nek. vagy olyan gyermekeknek, akiknek nevük idegenül hangzik, bejutni egyáltalában nem, vagy csak igen nagy nehézségek árán lehet. Csak ugy mellesleg jegyzem meg, hogy *ulyos pénzbírságra Ítéltek el nemrég azért, mert megírtam, hogy ma­gyar érzésű szülők gy ormokéit egy t«nitó nem engedi magyar oktalásu iskolába. — Az iskola hiányát pótolni óh.ijtjyk aztán '«as intézményeinknél'. A Bánsági Magyar Ház­ban otthont adtunk a magyar ifjúságnak és a ma­gyar ifjúság minden intézményének. Közéleti fér­fiak, írók,. tanárok, papok tartanak itt előadáso­kat, i<tt működön a magyar cserloészosoport, Parancsnoka az a Dadán yi György j'^ori négye,, huszárfőhadnagy volt, akinek éle­Bir0 Lajok megírta „Hol^l linpflrial" cini* darabját. Ezt a cserkészcsapatot nemrég felosz­latták... A Magyar Házban műkedvelő előadá­sokat tartunk, itt működik a Magyar Leányegylet, ez analfabéta tanfolyamokat tart és elnök?, K u­bicsek Teréz mindent elkövet a fiataíság érde­kében. Társadalmi akciókkal szerzi meg szegény gyermekek középiskolai és egyetemi tanulmányai­nak sokszor jelentős költségeit és büszkén mond­hatom el, hogy a sanyarú viszonyok között élő magyar társadalom mindig kinyitja erszényét, ha egy magyar tehetség boldogulásáról, vagy tovább­tanulásáról van szó. Itt van az olvasóterme és könyvtára a magyar ifjak egyesületének, amely eredményes kuiturelőadásokat szokott tartani kint a bánsági falvakban is. Az uj generáció. — Van utánpótlás? — A bánsági Magyar Pártban rendszeres gon­doskodással vonják be az utánpótlásit a közélet irányításában. Persze, az utánpótlás a dolog ter­mészeténél fogva sokkal szerényebb, mint lenne akkor, ha mi is olyan hatalmas rezervoárral ren­delkeznénk, mint Magyarország. De még ennél a szerénységnél is napról-napra kiütközik az a zse­nialitás, amely a magyar fajt annyira jellemzi. Napról-napra születnek meg ujabb tehetségek a művészetnek úgyszólván minden ágán. Az erdé­lyi lapok szerkesztőségei tele vannak fiatal tehet­séges irókikal és újságírókkal, fen elvből csak ilyen fiatalembert alkalmasok, ha pótlásra van szükség. Közülök sokan elindultak már azon az uton, amely a világhír felé vezet. TJgyanez áll az irodalomra. Nem egy költőnk első kötetét nyom­tattuk ki ingyen. Az eszközeink szerények, de , egyre fedezik fel az uj írókat és Magyarország irodalma is gazdag erdélyi munkákban. Neveket nem szeretnek eanliteni, mert hiszen ebbfil könnyen sértődés Vehet, nyugodt lélekkel mondhatom, hogy az irodalom és művészet majdnem minden ágában megvan az utánpótlás és például a temesvári ro­mán Szépművészeti Főiskola nöendékeinek jelen­tős része magyar, i — Visszaesés talán egyedül a színészetnél van. Az erdélyi magyar színészet ma súlyos válságát éli. Magyarországiból nem lehet művészeket be­hozni. És aztán: a fiatalságnak ma nincsen kedve hozzá, hogy Erdélyben keressen boldogulást a szin mii vészi pályán, mert ott a legszerényebb meg­élhetést sem találja meg és a koplalás mellé sok­szor a művészet legteljesebb hiánya párosul A jövő — n»m reménytelen. — A jövőt A Vajdá-fé.le numerus valarhikus­mozgalom a családapák ezreit teszi ki máról-hói­napra a kenyérkereső pozíciókból A különféle nyelvvizsgák folytán egyik napról a másikra biz­tos exisztenciák kerülnek nyugdíj nélkül B-listá­ra. A magyarság számára nem jelent többé ke­nyeret a közhivatal Ennek a mozgalomnak ter­mészetszerű következménye az, hogy a fiatalság oly.an életpá?yán kiván elhelyezkedni, ahol telje­sen a maga erejére és tehetségére van utalva. A fiatalság ott keresi a boldogulást, ahol magyar tud maradni. A mi fiataljaink - a tömegek - a mezőgazdasági, kisipari, kereskedői pályára tó­dulnak. ha csak nincsen bennük különös tehetség valamely művészi pálya iránt. Annyira meged­ződtek az élettel szemben, ,.,.nnyj meríthetnek maguknak a küzdelemből', hogy embernyi embef lesz belőlük A magyarsághoz való tartozásukat nem tagadják le. Egymásra vannak utalva. Es ez az oka annak, hogy a mai fiatalságunk között nem lrlhelfik fel azok a társadalmi különbségek, amelyek másutt és más körülmények között fel szoktak lépni Mi egyenlők vagyunk és egyenlők is akarunk maradni! Szabadsághoz csak szabadság utján juthatunk. fcrdekee beszélgetésünk* igy fejezte be Po­gány László: Mai legolcsóbb árjegyzékünk: fillér 10 dkg tea-va j 28 10 dkg la trappista sajt 22 10 dkg la magvar ementháli sajt 30 10 dkg la juh-turó 20 1 dcl tejfel 10 Központi Tejcsarnok R.-T. fióktejcsarnokaiban — Az erdélyi magyarság politikai pártja az én megítélésem szerint a legérdekesebb politikai ala­kulat az egész világon. Rétegeződés nélkül fog­lalja magában az erdélyi magyarságot: intelíek­tuelleket, dolgozóikat, parasztokat, munkásokat, fiatalságot, egyszóval mindazokat, akik Erdély magyar kisebbségi nemzetét alkotják. Egy igazi demokráciát jelent és az erdélyi magyar fiatalság a demokráciát jó helyen tanulja meg. Ebből a fia­talságból nem tud zsákmányolni sem a jobboldali, sem a baloldali szélsőség. Mert ez az ifjúság azt is jól tudja, hogy vannak a szabadságnak, a de­mokráciának lelketlen üzérei, akiik előidézői an­nak, hgy Európában ma negyvenmillió ember ki­sebhségi sorsban él. Mégis ugy véli ez az ifjúság, bogy kisebbségi sorsában szabadsághoz csak sza­badság utján juthat és soraiban nincsen keresni valójuk azoknak, akik a demokráciát összetévesz­tik az ambíción izmussal és az üzilettel. Ez az ifj tv ság fájdaímánaC árán. de önmaga szelektál... — Ez a fiatalság megmarad magyarnak! Pa ál Joób. szabadtéri játé­kok idejére mérsékelt árakban Sjendrényi é* Tn Asztalosmesterek Bútorcsarnoka, Tel. 19-82 Stéged, Dugonics tör 11 g Öngyilkos lett a csongrádi iskolaigaz­gató felesége (A Délmagyarország munkatársától.) Tragikus öngyilkosság történt tegnap Csongrádon. Galiun­bossy István elemi iskolai igazgató felesége fel­akasztotta magát és mire rátaláltak, már halott volt. Galambossy Istvánékat jól ismerték Szege­den is, evekkel ezelőtt Szegeden teljesített szol­gálatot a tanító és inuen helyezték át Csongrád­ra. Az öngyilkosság okát eddig nem lehetett állapilani. Tegnap délután az igazgató eltávo­zott hazulról ós amikor este hazament, feleségét sehol sem találta. Keresésére indult ós a padláson, az egy ti; gerendán felakasztva, holtan találta. Vz igazgató levágta az öngyilkos asszouyt, orvost hívott, de segíteni természetesen már nem le­hetett, mert jóval előbb meghalt. A nyomozás eddigi adatai szerint az öngyilkosságot az okozta, hogy a férj és feleség között összekoccanás tör­tént és az érzékeny asszony ezt vette annyira a szi­vére, hogy a halálba menekült. A tragikus esel Csongrádon és Szegetlen is mély részvétet keltett. Asprion Pél (ezelőtt Müller és Asprion) müszemkészítő spe­cialista nagy mozgékonyságú emberi mflszemeket készít és behelyez a legújabb művészi mód szerint Budapastan tartózkodik augusitus ">•. 21, 22, 23.*n Található: .1 Utszarés/nél, Bpest V , Kec keméti-n. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom