Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-02 / 172. szám

<4 DIKCM AGYAR ORSZXG 1935 augusztus lb II szaM&i ittii ma aiati szőrme mélyen leszállított árban szerezhetibe Szeged, Kárász ucca S. M Rosmannál Tekintse meg kirakataink Véres verekedés Szeged piaci rendje miatt (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán dáhitán hosszú sorl>an tartottak hazafelé a szegedi piacról a eándorfialrBi és vásárhelyi gyümölce­kereskedne. Oravetz Ferenc és Dobosi Sándor vásárhelyi kereskedők között vita keletkezett afö­lött, hogy rájuk vonatkozik-e a szegedi piacrend betartása. A vita tulajdonképen még a szegedi piacon keletkezett, ahol tudvalévőiig a terme­lőknek és a kereskedőknek külön kell árul­mok. Dobosi ennek ellenére a termelők sorába rakta le áruját és emiatt Oravetz figyelmeztette. A veszekedésre rendőr került elő, aki Dobosit utasította a rend betartására. Hazafelé újból vi­tatkozni kezdett a két ember. A szóváltás tettle­gességgé fajult, Dobosi ostorával rácsapott Ora­vetzre, ez vasvillát fcapott fel és azzal sújtott, majd Dobosi lifeilós súllyal támadta meg ellen­felét. Beleavatkozott Oravetz felesége is és csak­hamar vad és véres verekedés alakult ki az or­szágúton. A szegedi piacrendiért folytatott harc­ban megsebesült Oravetzné is, férje is. A gyü­mölcsárusok választották szét a vérző embereket. A verekedés folytatása a vásárhelyi rendőrségen folyik, ahol kölcsönösen panaszt tettek ós a kór­házben, ahol kölcsönösen látleletet vétettek fel. MELYIKET SZERESSEM .. . (A Délmagyarország munkatársától.) A szín­házak körül, akár Szegeden van az, akár másutt, mindég dúlnak a viharok. Egy ilyen színházi vi­harról' érkezett jelentés a napokban Szegedre. A Művészt mindenki ismeri. A könnyű műfaj egyik •apostola ő és arról i« híres, hogy gyorsan nősül. Majdnem mindegyik színháznál van egy el váll fe­lesége, akikkel a legjobb viszonyt tartja fenn kü­lönben. A mult szezon elején ugy esett a dolog, hogy a színháznak egyszerre két olyan tagja is volt, aki tetswtt neki. Mindkettő szőke és filigrán voi*t és igy nem tudta, melyiket tüntesse ki sze­relmével. Údvarolt tehát mindkettőnek és amilyen szerencséje volt, mindkettő elfogadta az udvarlást. Egy darabig titokban virult ez a kettős szere­tem. De a színházi világ nem ismer titkokat. Alig mnlott el néhány roap, már mind a két szőke tu­dott mindent A Művész azonban ügyes taktikával kibékítette a két riválist és a dolog vége az íett, hogy szépen megfértek hármasban. Páros napo­kon az egyikkel, páratlan napokon a másikkal sé­tált a Művész. Természetesen mindegyik azt hitte, hogy csak őt szereti a közönség dédelgetett sztár­ja és senki mást. A Művész pedig azon töpren­gett, hogy melyiket is szereti. Mert valójában nem áltatta egyiket sem, mindkettőt igazán és őszin­tén szerette, de olyanformán, hogy páros nnpokofl a páratlant és viszont... így vergődött a szörnvü problémák kőzött és kiül nem látszott. A kéthötgy elkeseredetten szerette és egyik sem tágított. Nemrégiben a helyzet annyira megérett, hogy végűi is határoznia kellett. A Wsebbet. n bet választotta és titokban el ia jegyezte. A má­sik nem sejtett semmit. A menyasszony azonban egy-két nap múlva már nem bírta tovább a hall­gatást és elárulta kolléganőinek a nagy titkot Egy őra múlva már mindenki erről beszélt és fü­lébe jutott az eljegyzés hire a vetélytársának ls. A vetélvtársa eláliiM és öngyilkosságra gon­dolt az első pillanatban. Később jobb belátácra t*rt de bossznra gondolt. Felkerekedett és a ká­véházba rolwnt. ahol megtalálta a boldog párt Ott ültek mindketten a terraszon és a jövő terveit szövögették. Ebbe a boldog, nyári hangulatba robbant beíe a bosiszut lihegő lány. Csak Igen rö­vid volt a szóváltás, azután a két leány egymás kőzött intézte el a felmerült ellentétet, amúgy — férfiasan... htm Eddig szól a történet. Esküvő a közeli napok­Őszinte beszélgetés Pythiával politikáról, szerelemről, a modern házasságról, a fiatalokról és — ön­magáról (A Délmagyarország muhftalár sától.) Másfél­esztendő után csütörtökön isméit Szegődre érke­zett Pythia, ex ez érdekes, különleges asszony. Ahogy diszkrét eleganciával öltözötten végigsuhan az uccákon, mindenki megfordul utána... A' Móra-park csodálatos virágágyéi között találkoz­tunk vele és ott a szökőkút alatt vallott magáról, életéről, muntcú.iságáról és az emberekről: — Ma reggel érkeztem Szegedre. Szatymnzoo egy pillanatra leszálltam a vonatról és elbámul­tam arra felé, amerre a szőlőnk volt. Szegeden dédapám házába szálltam meg. Csupa emlék minden, amerre lépek. A világnak alig van olyan része, aihol ne jártam volna, legjobban mégis itt érzem magam. Ez a hely is, itt, ahol most ülünk, olyan szép, hogy ehhez csak a Margitsziget ha­sonlítható. A Tiszaparton és a Dóm-téren étraem magam a legjobban. Megérkezésem után első utam ezekre a helyekre vezetett... — Magamról vafljak? Éppen a napokban mon­dotta egyik ismert írónk, hogy érdekes volna megtudni, hogy én, aki annyi ember konfliktusát bogozom és simítom el, miképen éleik, míképem oldom meg a saját problémáimat. Most is csak azt felelhetem: erre a megírandó könyvemben felelek... De valamit elárulhatok. Sok nő kér­dezte már, hogy mivel őrzöm meg karcsúságo­mat. Tehát: sokat és jóizüen eszem és mélyen, nyugodtan alszom. — Másfélesztendő óta sok mindem történt ve­lem — folytatta vallomását Pythia. Mindenkivel történnek események, velem különösen, hiszen annyi élet vezet hozzám és annyi ut indul el tő­lem ... Szilveszterkor egy újságíró meginterjú­volt. Akkoriban háborútól rettegett egész Euró­pa és én megjósoltam, hogy nem kell háborútól tartani... Ismerem minden vezetőpolitikus írá­sát, belőlük kiolvasom a nyílt és titkos kapcsola­tokat és azt is, hogy a politikusok milyen át­ütő erővel rendelkeznek. Mussolini írását 1915 óta ismerem. Legutóbb, két esztendővel ezelőtt, azt tapasztaltam, hogy írása feltűnő módon meg­\AüG08ZTUS\ AUgyarSzemije A szerkesztőbizottság elnöke BETHLEN ISTVÁN GRÓF Szerves birtokpolitika BADICS JÓZSET A német telepítés pénzügyi megoldása KERÉK MIHÁLY Légvédelmi problémáink V. SZENTNÉMEOY FERENC Az irodalmi műveltség megoszlása BRISITS TOGYES Aba-Novák és Pekáry BIERBAUER VIRSIL Bodapeat forgalmi terei ORCZY GYULA Egy prágai 4t «OGOLÁK LAJOS A mai román népies irodalom KOLOZSVÁRI G. EMIL KlHpoürikai agetnie OTTLIK GYORGY Magyar kisebbség Romániában ZATHURZCZKY GYULA i'rremysl mottó órái v. RÉVY ZÁLMÁN Szeikettó SZEKFÜ GYULA MAGYAR SZEML8 TÁRSASÁG Vflnoa <»iíUr-tk t S*1 9.60 P « Htrt „KÍMM*Ur"-ral) nagyobbodott, aim okvetlen ül terjeszkedési vá­gyat jelent. Távoli vonalakat láttam meg az írá­sában és azt is észrevettem, hogy nem hódítási vágy vezérli cselekedeteiben. Nemrég eljuttattam hozzá egy levelet és közöltem vele, hogy lépé­sének messzeható következményei lesznek és ak­ciója sokáig fog tartani... — Az év elején történt, hogy megmutatták! Gömbös, Bethlen és Edkhardt akkori írását éa én már akkor észrevettem a későbbi Bethlen-* Eckhardt-plattform alakulását, bár akkor volt Gömbös és Eckhardt között legmeghittebb a ba­rátság ... Tudjuk, hogy helyesen láttam meg az eljövendő dolgokat... — Emlékszik arra, araikor a mult évben itt jártam? Láttam akkor Pálfy polgármesterhsly-t­tes ur aláírását és megmondottam, hogy nem­sdkára egy régi vágya teljesül be, egész életéi ennék a városnak a szolgálatába állithatja. Meg­jósoltam dr. vitéz Shvoy Kálmán politikai siko­reit is, pedig akkor még aktív katona volt... S meg egy szegedi sikerre emlékezem szivesen. Könyves Tóth Erainek megmondottam, hogy rövidesen a Nemzetihez kerül. Nemsokkal később ott tapsoltam neki a Nemzeti Színház nézőterén .. — Mindenkinek szüksége van izgalomra, ve­szélyre és szerelemre. Érdekes város ez a Szegedi Senki sem hinné, hogy a látszólag szürke, nyu­godt felszín alatt mennyi túlfűtött szenvedélyt izzik... S főleg a szerelem az, amelyik hoz­zám vezeti az asszonyókat, férfiakat. A házas­ságban, a szerelemben előbb-utóbb bekövetkezik egy olyan állapot, amikor minden pattanásig fe­szül. Maguk még nem is tudják, hol lappang • a baj, amikor én már rátapintok a dolgok vele­jére és megmentem a már menthetetlennek látszó helyzetet is. Természetesen sokat foglalkozom a modern házasság problémájával és örömmel lá­tom, hogy itt Szegeden is fogékonyak az embe­rek a kérdés iránt, amely egyébként oly egyszerű. Megértés és szeretet kell a modern házassághoz és kifejlődött felelősségérzet. Ebben a tekintet­ben a mai fiatalság megnyugtató képet mutat. Alkalmam volt Szegeden ia a fiatalsággal fog­lalkozni és mondhatom, nagyon sok kiegyensúlyo­zott emberrel találkoztam. Ez a mai fiatalság; szerény és nem épit légvárakat. Erős és morá­lis, építő fiatalság a mai, amelyik hajlandó bele­illeszkedni a szerényebb keretek közé is, de art lehetővé kell tenni számára... Bucsuzásul azt kértük, hogy szeretnénk mi M analizálni az írását, írjon néhány sort a papírra. Ezt irta: 1 »Bízom az emberekben, de a magam réssáre tőlük nem várok semmit. Szeretem ezt a Tisza­partot, még sosem volt olyan szép, mint az idén* Le akarnak mondani a romániai magyar képviselők Szatmár, augusztus 1. Báró Jósika Jáoot, erdélyi magyarpárti képviselő Érmihályfalván igen nagy érdeklődéssel fogadott beszámolót tartott, amelyre messze földről összegyülekezett a magyarság. Beszéde során kijelentette, hogy a sikertelenségek már annyira elkeserítették a magyar képviselőket, hogy egyik értekezletü­kön a legkomolyabban foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy nem volna-e célszerűbb le­mondani mandátumukról, mert a magyarelle­nes román áradattal szemben nem tudnak meg­felelni kötelességüknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom