Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-13 / 155. szám

AGYARORSZÁG SZEGED. Szerkeszlösíg: Somogyi ucca U cm. Teleion: 23.33..Kiadóhivatal, k»lc«önkUnyvlftr é» Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 13>U6..Nyomda: Low 1-lpöl ucca 19. Telefon: 13-ÜO. - lavirall levélcím: Oélmagyaronz&a Szeged. Szombat, 1935 Julius 13. Ara lO fillér XI. évfolyam, 155. ELttEIZETES: Havonta Helyben 3.ZO, vidéken «• Budapesten 3.60, KUlieidUn • 40 pengő. — Egyes izám Ara hétkttz­nap lO. vo»ér- é« Ünnepnap 1« Mii. Hír­detétek felvétele larlfa szerint. Megje­Héttő Kivételével naponta reggel. Haasz Aladár Budapest ismert szürke Hold-uccai épü­letének egyik második emeleti bejárata fölé — sokan talán észre sem vették — a napok­ban fölhelyeztek csöndben egy táblát, amely arról tájékoztatja az érkezőt, hogy a hosszú­kás előszoba az ügyosztályvezető hivatal­szobáiba tár ajtót. Az ügyosztály a kultusz­minisztérium művészeti ügyosztálya, amely­nek az éléről hosszú betegség után távozott a lesült arcú, fehéredő bajuszu, gyors karrier­nek indult báró Wlassits Gyula s amelynek az élére nem váratlanul került a kultuszmi­nisztériumnak most már sok ága-bogában ritka alapossággal jártas, mindig az életnek és soha az aktáknak közigazgató, a fővárosi előnyöket ismerő és elismerő, művészetpoli­tikát mégis az egész ország részére inaugu­rálni akaró Haasz Aladár. A nevével is, a munkásságával is találkoz­tunk már. Klébelsberg Kuno csinálta azok­ban az években a magyar kulturtőrténelmet s ennek a századokra kiható, érdemekben és dicsőségben örökbecsű munkásságnak egyik tevékeny részese volt Haasz Aladár. Azt mondják, hogy most, amikor megtörtént az uj ügyosztályvezetői kinevezés, a régi táb­lát kotorászták elő valahonnan az egyik rak­tár mélyéről. A régi szellem? Igazságosnak kell lenni. Ez a mi erős várunk. Mintha va­lami a régi szellemből is kezdene visszaszi­várogni nemcsak a minisztériumokba, ha­nem általában a közéletbe. Még kisért, hogy Kőszegnek ugyanannyi jogát ismerjék el a filléres vonathoz és a féláru vasúti jegyhez, mint Szegednek. A tévhit megtörésén azonban hivatalos erők is fáradoznak már Föl egész a fölszintig tör utat az a felfogás, hogy többhöz ván joga a második városnak, mint a többi városnak, hogy a huszadik század nemzeti megújhodása sem tarthatja lefogva azt a várost, amelyben másfélszáz­ezer magyar ember él egy tagban, hogy nem építhet egészséges gazdasági, pénzügyi és. kultúrpolitikát az a várospolitika, amely egy városra, a fővárosra áldoz és alapoz mindent és hogy a három év alatt világhírnévre emelkedett szabadtéri játékok városa joggal számit megkülönböztetett megértésre és fi­gyelemre valamennyi kormányzati tényezőnk részéről. A Mávnál irántunk mindig töretlen melegséggel viselkedő Veress Gábor, a kul­tuszminisztériumban érdeklődésével tőlünk tíz év óta el nem fordult Haasz Aladár __ a megtestesítője ennek a kultur- és gazdasagi Doli ti kának. Az ügyosztályvezető személyében beállt változás változást fog hozni az ügyosztály­vezetés szellemében. Ez nem kritikája Wlas­sits Gyula működésének. Egyszerűen • meg­állapítása annak, hogy a kulturérzékében erősen kifinomodott Wlassitsnak csak ke­véssé voltak „vidéki" szempontjai. Pedig a vidék, tehát az egész ország óevonasával aránylag élénk képzőművészeti életet lehet­ne teremteni s ha egyszer eszébe jutna vala­kinek, — majd Haász Aladárnak ez is eszébe jut —, hogy ne szubvencióadásra szervezzen meg egy-két várost, hanem könyvolvasásra az egész országot, mindjárt nyűzsgőbb, ter­mékenyebb és színesebb lenne az irodalmi élet. Az Operaházat és a Nemzeti Színházat az ország pénzéből az ország szinha/latoga­tóinak a támosratásával tartíák fenn. ismer­jék fel ezek az országos kultura és reprezen­táció céljaira drága pénzen fenntartott in­tézmények az ország kultúrájával szem­ben való kötelességeiket. Kultúrpoliti­ka az egész ország részére, de az egész ország támogatásá­vá] is. Haász Aladár a decentralizáció életre kapni kezdő iskolájának híve. A kultuszminiszté­riumban általában hódít ez az egészséges irányzat. Meggyőződése, fáradhatatlansága. irántunk való érdeklődése és velünk szemben régóta táplált rokonszenve a helyes művé­szetpolitika inaugurálásán tul annak is biz­tositéka, hogy igényeink visszaszorítás he­lyett igazságos elbírálásban és elbánásban fognak részesülni. Országos irodalom és müvészetpolitikát remél az ország s benne — szerényen emlegetve igényeit — Szeged. Haasz Aladár alkalmas arra, hogy a remé­nyeket kivirágoztassa, az igényeket megvaló­sítsa. Románia és Jugoszlávia háborús oknak tekinti a Habsburg-restaurációt, mert az osztrák-magyar monarchia újjáépítésétől tart és területeit félti Károly k'rály és Pál régensberceg nagyfontosságú tanácskozása Si­nafában — Fefrobbanás eíöil a kisantant, meri Csehszlovákia inkább a restaurációt választja, mfnl az Anschluss! Bukarest, julius 12. P á 1 jugoszláv koTmány­zolierceg pénteken délelőtt H órakor királyi különvonaton Sinajába érkezett. A pályaudvaron Károly király, Miklós herceg, Tatarescu miniszterelnök és a kormány tagjai fogadták Pál herceget, aki a díszszázad megszemlélése után a királyi palo­tába hajtatott. Károlv király délben a sinajai királyi kastélyban villásreggelit adott Pál kor­mányzóherceg tiszteletére. A villásreggeli után megkezdődlek a tanácskozások, amelyeken Károly királyon és Pál hercegen kivül Tata­rescu miniszterelnök, Tituleseu külügy­miniszter és Angelescu hadügyminiszter vett részt. Pál herceg hír szerint vasárnap hagyja el Sinaját és a jugoszláviai Bled fürdő­helyre utazik, ahol hétfőn találkozik Condi­1 i s z görög hadügyminiszterrel. P á 1 jugoszláv herceg fogadása után a kor­mány tagjai minisztertanácsra gvültek össze a miniszteri vonatban a smaiai pályaudvaron. Tituleseu széleskörű expozéban ismertette a nemzetközi helyzetet, amely szerint na­gyobb mértékben igazolódott Románia és a kis­antant. valamint a Balkán Szövetség politika ia, mint bármikor. Románia külpolitikája tovább­ra is az eddiíii szövetségeken épül fel. London, julius 12. Károlv román királv és Pál jugoszláv kormánvzóhcrceg Sinajábnn arról döntenek, hogv vaiion Romá­nia és Jugoszlávia hozzáiánil-e ahhoz, hogy a Habsburgok Ausztriába visszatérhessenek. Az angol sajtó nagv érdeklődéssel követi a sinajai találkozót. Az Evhan<íe Teleffraph sze­rint szokatlan óvintézkedéseket tettek a ven­dégek személves- biztonságára. A oálvaudvart körülzáró csapatok esvetlen ecv lelket sem en­gedtek az állomásénület közelébe. A Reuter Iroda bukaresti tudósítójának érte­sülése szerint szóbakerül a Habsburgok vissza­térése is. Románia és Jugoszlávia ellenállása hir szerint ingadozó és elhatározásukat befo­lyásolhatja Tituleseu jelentése párisi és lon­doni útjáról. Az Economist szerint a kisantant jobban fél a Habsburg-restaurációtól, mint a nemzeti szocialista veszedelemtől és hir szerint ismét figyelmeztette a francia kormányt, hogy az ausztriai Habsburg-restaurációt casns bel­linek tekintené. Az Exhange Telcgraph jelenti Sinajából: Ká­roly román király, Pál jugoszláv régensherceg és Tituleseu külügyminiszter tanácskozásának az volt a célja, hogy meghatározzák, milyen lépésekel tegyenek, ha Ottó Ausztria trónjára kerülne. Altalános felfogás szerint mind Románia, mind .Jugoszlávia casus bellinek tekintené a Habs­burg-restaurációt és a sinajai megbeszélések során kivételesen a két ország ezirányu közös eljárási tervein el­végezték az utolsó simításokat. Ugy Romániát, mint Jugoszláviát a legsúlyosabban aggaszl­1 iák a legújabb osztrák fejlemények, amelyek­j ről azt tart iák. hogy a régi osztrák—magyar bi­rodalom újjáépítését jelentheti, ami veszedel­mes viszályhoz vezethetne olyan területek kö­rül, amelyek a kisantant országaihoz tartoz­nak. Ennélfogva Románia és Jugoszlávia el­határozta, hogy a legélesebb eszközöket alkal­mazza. A rájuk váró nehézségek között a leg­súlyosabb az a tény, hogy Csehszlovákia, a kis­antant harmadik tagja, szivesebben látná a Habsburgok visszatérését, mint a német- osz­trák egvesülést, mig Románia és Jugoszlávia ugv is határozhatna, hogy Csehszlovákia nél kül cselekednék. Julius 25-én az abesszin-vfszálv Genf. julius 12. Az olasz- -abesszin békéilelő tárgyalások megfeneklésének hire nem lepte meg különösebben a genfi népszövetségi köbö­ket. A kerdes most már az. hogy vájjon a Nép­szövetség rövidesen foglalkozik-e ezzel az ügy­fivel. Genfi körökben az a felfogás, hogv mindenek előtt meg kell várni Avenolnak, a Népszö­vetség főtitkárának Londonból való visszaér­kezését, ahol jelenleg éppen az ügy elrendezése érdekében tárgyalásokat folytat Sir Sámuel Hoare angol külügyminiszterrel és ^ d e n

Next

/
Oldalképek
Tartalom