Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-12 / 154. szám

T935 fulius 12. OTM AGYARORS2 KG 3 • • EGESZSEGUGVI KEP a törvényszéki orvostani intézet halottasofn­céle és a kórház meSSetti hafottasház vidékéről Sürgős segítséget és gyors intézkedést kér Rókus lakossága (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk arról a lehetetlent , állapotról, amely a törvényszéki orvostani inté­zetnél uralkodik. Megírtuk, hogy a boncolásra váró holttestek nem egyszer öt-hat napig az épü­let pincéjében vannak elhelyezve, minden hűtő­berendezés nélkül. A nyári melegben itt oszla­nak a holttestek addig, amig rájok nem kerül a sor a Boncolások során. A priccseken fekvő j holttestek a pinceablakon keresztül megfertőzik az egész környék leve­gőjét. idejárnak a legyek milliárdjai, sokszor nagy fe­kete rajokban lepik el a pincét. Megírtuk, hogy ezideig semmiféle intézkedés nem történt, hoiry ezt a lehetetlen állapotot megszűntessék, pedig a környékbeli lakosság nem egyszer panaszt tett már. A halottas-pincéből kiözönlő legyek elle­pik a környéket: a rókusi e'emi i&olát, ahol sok száz gyermek egészségét veszélyeztetik, a kórházat, a gyermekkórházat, a tüdőbeteg intézetet, a kör­nyékbeli élelmiszerüzleteket ás a piacokat. A le­gyek inváziója főleg kánikulai napokon rendkivüli veszélyt jelent. A Kossuth Lajos-sugárut és környékének azon­ban nem ez az egyedüli fájdalmas pontja. írni kell a kórház mellé ragasztott halottasházról is. Itt sincsenek rózsásabb állapotok, sőt a helyzet feltűnően hasonlit az előbbihez. A halottashás ajtaja a Pozsonyi Ignác-uccára nyílik, egy el­hanyagolt, sáros uccára. Az udvarnak ez a rész© ugy fest, mint egy gazdasági udvar. Itt építet­ték fel évtizedekkel ezelőtt a halottasházat, amely azóta szinte a központi ravatalozót pó­tolja. Alacsony földszintes épület ez. Nemrégen még olyan elhanyagolt állapotban volt, hogy sza­kadozott zsindely te tején be fujt a szél, beesett a hó, becsorgott az eső. A fa!ak ütött-kopottak vol­tak és megfeketedtek az időjárás ^ viszontagsá­gaitól. Igy festett még nemrégiban is az az épü­let. Ma már ugy, ahogy renoválták az épületet. Tetejét cseréppel befedték, falait bemeszelték, leg­alább nem borzonganak a szegény hátramaradot­tak a puszta látására. A halottasház belseje mái tó a külsejéhez. Min­den ütött-kopott, minden elhasznált. A Szent­mihálylováról lekopott a fekete festék, a fa meg­szálkásodott. Mindez azonban nem volna olyan fontos, de van itt súlyosabb kifogás is. A váróé­ban elhunytak nagyrészét ídeszáflitják közvetle­nül a halál után. A ravatalozó melletti kamrá­ban megbékélten felcs enek egymás mell -tt a holt­testek, naponta négy-öt, sokszor több is. Pléh­femezzel bevont fapriccs szolgál fekvőhelyül. Leg­többször két napig rostoko'nak itt, azután, ami­kor elérkezik a temetés ideje, a szolga átszál­lítja őket a ravatalozóba, a másik sötét szobába. Belekerülnek a koporsóba, rájok borítják a szem­fedőt, amely legtöbbször olcsó papír és itt vár­ják a bes zen telest. Mondanunk sem kell, hogy ezeket a ho testeket sem kímélik a legyctc, Be­bújnak a szemfedő alá, onnan pedig repülnek ki a szabadba. A rókusi városrészt két oldalról Js tűz alá veszik a legyek: a törvény­széki orvostani intézet felől és a kórházi halottasház felől. Teljesen felesleges hangsúlyozni, hogy közegész­ségügyi szempontból mit jelent ez a helyzet. A lélekharang állandóan szól, mert a halottas­házból minden nap négyet-öföt temetnek. A lélek­harang zúgása után nem hat megnyugtatóan a kórházban gyötrődő sok súlyos betegre, amikor hallják, hogy néhány méternyire tőlük szinte ál­landóan temetnek. A kórház szempontjából min­denképen lehetetlen ez az állapot. A Délmagyarország munkatársa beszélt a Kos­suth Lajos-sugáruti bérház egyik lakójával, aki a kővetkezőket mondotta: — Hálásak vagyunk a Délmatfyarortzágnak, hogy végre hangot adott panaszainknak. Szinte azt hisszük sokszor, hogy Indiában élünk, ahol még mindig szokásban van jára hagyni a halottakat. madarak prédá­Ablakinkat a forró nyári éjszaká­kon sem hagyhatjuk nyitva, mert a törvényszéki orvostan felől jövő szagok lehetetlenné teszik. A lakásokban elképesztően sok légy van. Hiába védekezünk ellenük, egyre jönnek. Egy pillanatra sem lehet kitakaratlanu hagyni az ételt, mert a következő pillanatban légy! esik bele és jól tudjuk, hogy honnan jönnek a le­gyek ... Gyerekeink miatt állandó rettegésben élünk, — mit tudhatjuk, hogy micsoda járványt hordoznak széjjel ezek a szárnyasok. Csak azt cso­dálom, hogy mindez lehetséges... A halottasház ügyét is sürgősen meg kell ol­dani. Ki kell telepíteni a város szivéből, a kór­ház mellől és modernizálni kell haladék nélkül, modern városnak megfelelően. Az idő A Szegedi Meteorologiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állá­sa 27.8, a legalacsonyabb 14.6 C A barometer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 759 5, este 759.9 mm. A levegő páratar­talma reggel 61, délben 43 százalék. A szél irá­nya északkeleti, erőssége 2—5. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Idő jóslat: Északi szél, változó fel­hőzet, helyenkint még záporeső, esetleg zi­vatar. A hőmérséklet nem váltoozik lénye­gesen. Ki — A hivatalos búzaárak. A mult évben is rendeletet adtak ki arról, hogy a város hatósá­f ának a hivatalos búzaárakat minél szélesebb őrben publikáltatnia kell. A földmüvelésügyi miniszter csütörtökön utasította a polgármes­tert, hogy tegye meg a szükséges intézkedése­ket a hivatalos búzaár publikálására. — Istentisztelet a zsinagógában pénteken este 7 órakor. írásmagyarázat szombaton délelőtt Szenes Andor halála Budapest, julius u. Csütörtök hajnalban Budapesten meghalt egy tehetséges, tra­gikus sorsú fiatal magyar iró: Szenes An­dor. Nevét az egész országban jól ismerték, különösen Szegeden, ahol legnagyobb szín­padi sikereit aratla. ő fordította magyarra az Ördög ovast, a Montmarlrei ibolyái, A fenséges ass onyt ós ő irta ezeknek a kitűnő zenéjü operetteknek csengő-bongó verseit. Az egyes bemutatók előtt heteket töltött Sze­geden, gyúrta, faragta az operettet, ő vitt bele életet és színpadi szellemet. A szín­házban mindenki szerette, mert nála szel­lemesebb, kedvesebb és szerényebb modorú színpadi szerző kevés volt. Tánc- és dal­szövegeit az egész országban énekelték. Ba­rátai azonban tudták roTa. hogy ezzel a si­kerrel nem volt soha megelégedve, komo­lyabb, nagyobb dologra vágyott, de a lázas kenyérkereső munka nem engedett időt arra, hogy ambi Jóinak éljen. Ar utóbbi időben súlyos betegség támadta meg, amely időnként ágybadőntőtte. Nem egyszer megesett, hogy a premierje estéjét ágyban töltötte súlyos betegen. A sok munka csak siettette halálát. Legutolsó munkája a Király Színházban szin­rekerült »Szépségkirálynő* cfoü operett volt. Ezen a bemutatón sem lehetett ott. Nemrég a Mátrában keresett segítséget, de nem volt mentség. A napokban Pestre szál­lították, mert az volt a kiránságá, hogy Pes­ten haljon meg... Halála színházi, írói kö­rökben általános, mély részvétet keltett. Har­minchat éves volt. Felesége, kisfia és a ma­gyar színházi világ gyászolja. — Számos női bajnál reggel, éhgyomorra félpohárnyi természetes „Ferenc József" kese­rűvíz végtelen nagy megkönnyebbülést szerez azáltal, hogy a belek tartalmát felhígítja és akadálytalanul kiüríti, azonkívül az emésztó­szervek működését lényegesen előmozdítja. — A mátraverebélyi zarándoklat. A holnap reggel háromnegyed 5 órakor induló mátrave­rebély—szentkuti zarándokvonatra eddig mint­egy 900 jelentkező van. A jelentkezéseket dél­ben lezárják. A vasutasok nagyrésze ma éjjel 11 óra 25 perckor útnak indul Budapesten ke­resztül, a rendezőség részükre külön kocsikról gondoskodott. A különvonat utasai részére hol­nap hajnali fél 4 órakor szentmise lesz az alsó­városi Mátyás-templomban, utána közös kivo­nulás az állomásra. A vonat háromnegyed 5 órakor indul, tehát nem 5 órakor, amint azt előző híradásainkban közöltük. Utasok fel­szállása végett a vonat csupán Dorozsmán és Kisteleken áll meg. Az útirány: Cegléd—Szol­nok—Hatvanon át, Mátraverebélyre érkezés délelőtt 10 órakor. A vasutasokkal együtt az összes zarándokok száma eléri az 1200-at. Ilyen számban még sohasem mentek a szegedi za­rándokok. Visszaérkezés 15-én, hétfőn este egy­negyed 9 órakor. — Inditvány a tanyai zálograktárakról és a S edól villamosvonal kiépítéséről. S e 1 m e c z i ózsef indítványt nyújtott be a legközelebbi közgyűléshez és arra tett javaslatot, hogy Alsó­éi Felsőtanyán állítson fel a város egy-egy zálograktárt. Elvitathatlanul közérdek — mond­ja az Indítvány, hogy egy hatóság a törvényes rendeletekben reárótt kötelezettségeinek min­denkor megfeleljen, mert közérdek, hogy a kincstár és a város anvagi érdekei megóvassa­nak és a zálograktárak, melyek árverelési he­Iviségül is szolgálnának, mielőbb a jelzett he­Iveken fel legvenek állitva. Azt kéri még, hogy ha a kőzgvülés nem találná olyannak a iavas­latát, amellyel érdemben Vei! foglalkozni, -jk kor a határozat meghozatala előtt az ügyben a város hatósága a közigazgatási biz ;tt;ág ut­ján "> pénzüsvignzgatóság vélem-Hivét k^ric ki — Szauer S. Ferenc arra nyuitott be indil­vánvt, hogv kötelezze a város a villamosvasutat éníttesse ki a gedói villamosvonalat, amelyre különben Franki Antal törvényhatósági bi­zottsági tag indítványára már fel is hivta a vá­ros a vállalatot. Szauer S. Ferenc megjegyzi inditvánváhan. hogyha a villamosvasút a kő­Ulezó vonal kiénitését 1935. szeptember 1-ér sem kezdené meg. akkor független az esetlege? feHehhezéstől, alkalmazza a város a bűntelő rendelkezéseket a válaiattal szemben. Az in­ditvánvok az őszi közgyűlés napirendjére ke­rülnek. — Ideges embereknek és lelkibetegeknek az igen enyhén ható természetes „Ferenc József' ke­serűvíz rendes bélmökődést, jő emésztést és ele­gendő étvágyérzetet teremt. _ A ssejredi városi és állami felsőkereskedelmi Iskolát végzett tanulók szövetsége szombaton este az ujszettedi Vigadóban összejövetelt rendez, mely­re a rendezőség a tagok és kedves barátaik megie­Wsét kéri. Belépődíj nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom