Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-06 / 149. szám

1 e o e i. iw yAKORSZAG 1935 julius 6. Vásznak és sifonok-Fehérnemüekkészen és rendelésre-Fárfi divatkalapok iUPoffBiyq" OH nagy választékban, legolcsóbban Pollák Testvéreknél, Csekonics ucca. Az iparosnevelés Most, amiikor egész Európa szervezeteinek re­formkorszaikát éljük, a társadalmi rendszernek és társadalmi berendezkedéseknek el kell térniök a régi passzív magatartásuktól. Egymásután aktivi­tásba lépve haladnak — igazán lassan — a tech­nika és a tudomány által átalakított korszak mö­gött, amelytől annyira lemaradtak a régi beren­dezkedések, hogy hosszú esztendők kellenek, amíg a párhuzamot elérik. De el kell, hogy érjék, mert ez a kor parancsszava. Azonban a fejlődés csak akkor lesz helyes és emberi, ha felülről demokra­tikusabb irányt látunk, alulról pedig a mindig dolgozó osztály tudását és intelligenciájának fo­kozódását elősegítik. Ezáltal lassan szükül s ta­lán egészen összeszorul a társadalmi osztályokat elválasztó ür. Reformkorszakot élünk, — ezt halljuk mostaná­ban oly sokszor. De az eddigi reformprogramm ugylátszik abban merül ki, hogy a közéleti pálya öreg harcosait fiatalokkal váltsuk fel, nem gon­dolva arra, hogy az állam és a közületek nem tarthatnak el mindenkit és arra sem, hogy mi lesz a szabad pályákon nyomorgókkal. Nem, nem ez a reform! A reformkorszaknak el kell következnie, mert itt döngeti a hátunkat s csak a helyzet helyes felismerésétől függ, hogy milyen formában valósul meg. Legfelsőbb hatal­mánál fogva azonban az állam hivatott arra, liogy az egyéneknek, az egyének gondolatvilágának az uj korszakba való belenevelése által olyan reform­korszakot alkosson, hogy az mentes legyen a nyomor­gók keserű tömegétől a kapitalizmus és bürokra­tizmus által elzsiro&odott hajtásoktól. Azért szükséges már most a nevelés kérdésével ezt elkezdeni, mert ennek elmulasztása esetén könnyen tragikussá válhat az, ha a tömeg nem rendelkeznék kellő intelligenciával és felvilágo­sodotlsággal. Az iparosember az, akit a gazdasági válság a gépek előretörése és a fogyasztóképesség csökke­nése legjobban íehengerelt. Nagy lelki depresszió­ba került, amelyből a kiutat önmaga nem tudja megtalálni, nem tudja megérteni a helyzetet s nem tudja mérlegelni a helyzetét javitó lehetőségeket, mert hiányzik az előképzettsége, hiányzik az in­telligenciája. Lelki depressziójában háiás talajra lel nála a demagógia, amelynek az iparos gondol­kodás nélküli harcosává válik, ha a nevelés kér­dését intézményesen elő nem segítik. Ha mi a nyugati kulturához, nem pedig a Bal­Kánhoz tartozónak vaíljuk magunkat, ugy az ipa­rosnevelés nálunk nagyon furcsa képet mutat Nálunk a 2—3 gyermekes család még csak vala­hogyan elvégeztetheti a gyermekekkel jelentősebb megterheltetés nélkül a hat elemit, ahol a gyer­mek elsajátíthatja az irás-olvasás tudományát, de a továbbtanulás már mesterségesen meg van aka­dályozva azzal, hogy a gyermek „ugy is inasnak megy." Nálunk a közfelfogás szerint az „inas" az olyan mumus, amivel az iskolás gyermekeket szokták ijesztgetni: „Ha nem tanulsz szorgalma­san, odaadlak inasnak!" Hogy ki az az inas? azon talán nem is gondolkozik a közvélemény csak annyit tud, hogy iparosok vannak és létez­niök kell, tudja azt, hogy ha az iparos némi in­telligenciával rendelkezik, mennyivel kellemesebb a vele való összeköttetés, tudja azt, ha az iparos intelligensebb, akkor az Ízlése is fejlettebb, talá­lékonysága nagyobb s gyakorlati érzékével ké­nyelmesebbé tudja tenni az egész életet. Nem szá­mítva az üzletvitel fizikai részén felül álló szel­lemi erőpróbáját, amellyel aztán bukik az iparos, ha annak nem tud megfelelni. Az inasból lesz tehát az iparos. Az iparosnak nagy kötelességei vannak a családdal, a hazával, a társadalommal szemben és folyton együtt kell haladnia a rohamosan fejlődő tudománnyal és technikával. Az iparosnak nemcsak fizikai, de szellemi képességeinek is kell lennie. Azokat a szellemi képességeket ki kell termelni az iskola padjai között az államnak. A fizikai képességeket, a kézügyességet, a technikai fogásokat kitermel­jük mi mesterek azokból az ifjakból, akik iparo­sok akarnak lenni, de ennek föltétele az legyen, hogy — kormánvrendelet alapján — csak az me­hessen iparostanulónak, aki a 4 polgárit, vagy kö­zépiskolák 4—6 osztályát elvégezte és ezt elvé­gezhette díjmentesen anyagi áldozatok nélkül s az akadályok megszüntetésével, esetleg a nyolc középiskolát is már a rendes anyagi kötelezett­| séggel, de tekintet nélkül arra, hogy az illető ta­nulónak a szülei milyen társadalmi állást töltenek j be. Egyszóval az a cél, az a felfogás vezessen ! minden közületet és minden kulturembert, hogy a tudás elsajátításában és a tanulni vágyásban bár­kit anyagi vagy osztályszempontból megakadá­lyozni bün és a fentemiitett akadályokat ki kell tépni, mert a mostani helyzet nem más, mint a so­kat emlegetett kulturfölényünknek megcsúfolása, j Az egész közvéleménynek meg kell értenie és látnia azokat a kirivó eseteket, hogy ha például pályázatot hirdetnek egy közszolgai állásra és í jelentkeznek önálló iparosok, azokat azzal uta­sítják vissza, hogy nem végezték el a négy pol­gárit. Fel keíl jajdulnia ennék a jobb sorsot látott társadalmi rétegnek, amely a céhek idején vezető szerepet vitt, mert most odajutott, hogy nem al­kalmas egy közszolgai állásra, mert alatta áll az attól megkívánt képességnek. És még mindig nincs jogszabály az Umak 1935-ik esztendejében, a re­formok korszakában, hogy ennek a legerősebb nemzetfenntartó elemnek a súlyát és tekintélyét visszaállítsuk arra a színvonalra, amelyet a ma­gyar nemzetnek magyar iparosai méltán megér­demelnek. Megérdemelnék pedig ezt idehaza is s nem csupán a külföldön, ahol a magyar iparos fi­zikai képessége, kézügyessége fogalom s ha ez párosul a szellemi képességgel', akkor a magyar iparos ugy itthon, mint a külföldön a magyar szel­lem, tudás és akarat képességeivel fogja hirdetni ennek a nemzetnek a létjogosultságát. Stefándel Károly. Az idei szegedi szabadtéri játékokra máris nagumérvű ieguelőieguzesek folvnah Az előjegyzett jegyek fenntartását a rendezőség csak abban az esetben tudja garantálni, ha az előjegyzésekkel egyidejűleg a je­.... ii^^MM^m^^M^^^n^^M^^i^^M"'"^ árát is lefizetik Bonyodalom egy iskolaépítés vállalatba adása körül MI számit lényeges árdifferenciának? (A Délmagyarország munkatársától.) Né­hány héttel ezelőtt történt, hogy Békésmegye kisgyülése másodfokú határozattal vállalatba adta a Békésen felépítendő polgári leányiskola építését, amelyre többek között szegedi iparo- | sok is beadták pályázatukat. A munkálatokra a megbízást nem a legolcsóbb ajánlattevő kapta, hanem egy he­lyi vállalkozó, aki 7.2 százalékkal volt drágább a legolcsóbb aján­latnál. A közszállitási szabályzat rendelkezése értel­mében a helyi vállalkozók ajánlatát figyelem­be kell venni akkor, ha a legolcsóbb ajánlatnál 5 százalékkal drágább is, a 7.2 százalékos dif­ferencia azonban már meghaladta a közszálli­tási szabályzatban engedélyezett kereteket. A mellőzött vállalkozó nem hagyta annyiban a dolgot, hanem felülvizsgálati kérelemmel fordult a belügyminisztériumhoz. A miniszté­rium illetékes osztálya most döntött a felül­vizsgálati kérelem ügyében és az alábbi elvi jelentőségű határozatot hozta, amellyel a be­nyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasította. A miniszteri határozat szerint a közszállitási szabályzat vonatkozó rendelkezése értelmében a helyi vállalkozó megfelelő minőség és nem lényeges árkülönbözet mellett előnyben része­sítendő. A „nemlényeges árkülönbözet" — a minisztérium álláspontja szerint — mindenkor az összes körülmények figyelembevételével ha­tározandó meg. „Megállapíthatom, — igy szól a miniszteri leirat, amelyet a felülvizsgálati kérelem elintézéseképpen küldött —, hogy a békési munkanélküliség olyan nagyfokú, mi­szerint a helyi ipar foglalkoztatásának szükségességét is figyelembevéve, a 7.2 százalék árdifferenciát az adott esetben nem lehet lényeges­nek tekinteni." A miniszteri döntés az iparosok körében nagy feltűnést keltett, mert hiszen ennek alapján, ha az adott körülményeket és a min­denütt mutatkozó súlyos munkanélküliséget tekintjük, nem lehet tudni hol, mi számit a lényeges árdifferenciának. — Magyar kivitel Olaszországba. A Külkeres­kedelmi Hivatal értesítése szerint a magyar­olasz kereskedelmi megállapodás értelmében az Olaszországba irányuló kivitelben a cikkek leg­nagyobb részének elvámolása kizárólag csak a hivatal által kiadott úgynevezett vámkezelési iga­zolványok alapján történhetik. Az exportáló cé­geknek tehát érdekükben áll hogy ezeket a vám­kezelési igazolványokat a Külkereskedelmi Hiva­taltól beszerezzék. A hivatal felvilágosítások te­kintetében az érdekelt cégeknek készséggel áll ren­delkezésükre. — ORSZÁGOS VÁSÁROK- Julius 6, szombat: Kisújszállás, Mezőberény, vasárnap: Csépa, Kis­teíek, Mezőberény, hétfő: Dombrád, Jfeszkaraje­nő, Karcag, Rétság, Salgótarján, kedd: Csáva, Salgótarján, Zalaegerszeg, szerda: Balatonfüred, Csórva, Mány, Mosonló, Tiszaluc. NAGY ci"«ÖMin I Feketesas u. 2t. Készítek modern ari n6l elplhet mérték után rendelésre. JaTttist rAllatok Most megnyílt Szeleyoé Gőzmosó és fényvasaló intézetemben Szent István-tér. 3. (mijssaháwsl mobM Házi, mosást Ing, gallér, kézelő remek fényvasalását, kelmefestést, végy tisztítást száraz uton, felelős­ség mellett legolcsóbban vállalom. || / Fiók: Óról ADDOBTÍ Alkart % IC

Next

/
Oldalképek
Tartalom