Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-05 / 148. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1935 fuHijs 1 Furdőtrlkók SAirSSS Pollák Testvéreknél Budapesti gyermekek nyaralnak Dorozsmán A község kiszélesíti a cserenyara Itatási akciót (.A Délmagyarország munkatársától) Tegnap a déli személyvonat huszonöt budapesti gyermeket •sitt a kisknndorozsraai állomásra. A budapesti gyermekek nyaralni érkeztek Dorozsma-Kistem­plomtanyára, cserenvatral látási akció keretében Az állomáson ünnepélyesen fogadták a gyermek­csoportot, akiknek fogadásánál megjelent dr. Ddsa István főszolgabíró, dr. Korom Zoltán já­rási tiszti orvos, dr- Gábos Zoltán helyettes köz­ségi ügyvezető-orvos és még sokan mások. A nya­ralásra érkezett gyermekeket Gémes Vendel do­rozsmai állami tanító üdvözölte lelkes beszéddel, majd roagyarruhás kisleány kunos kalácsot nyúj­tott át a pesti gyermekek kísérőjének. A huszonöt gyermeket a kístemplotilanyai iskola épületében helyezték el, élelmezésükről a jobbmódu lakosság gondoskodik- A pesti gyer­mekek augusztus negyedikéig nyaralnak Dorozs­ma-Kistemplomtanyán és ennek viszonzásául ju­lius tizennyolcadikán Dórozsmáról harminc tágból álló gyermekcsoport indul egyhónapi nyaralásra a fővárosba. Értesülésünk szerint Dorozsma vezetőségének az a terve, hogy a gyermek cserenyaraltatási ak­ciót kiszélesíti. Jövőre már több turnusbán jönnek Dorozsmára nyaralni fővárosi gyermekek és Do­rozsmáról is nagyobb csoport utazik Budapestre. A Tiszába ugrott a 16 éves cselédlány, mert kicsalták megtakarított 40 pengőjét (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den hajnalban az MFTR alsótiszaparti hajóál­lomása közelében a partról a vizbe vetette ma­gát Kozák Margit 16 éves szegvári cseléd­leány. Az öngyilkossági kísérletet a hajóállo­máson azonnal észrevették. Többen a leány után ugrottak és sikerült is őt az utolsó pilla­natban hajánál fogva elkapni és a partra húz­ni. A parton mesterséges légzést alkalmaztak, majd a kivonult mentők bevitték a leányt a klinikára. Kozák Margit eszméletretérése titán elmon­dotta, hogy elkeseredésében és bánatában ke­reste a halált. Az elmúlt éjszaka — mondotta — egy leány és egy fiatalember ismerőse elő­ször fondorlattal, majd fenyegetéssel kicsal­tak tőle 22 pengőt. Később egy vendéglőben összetalálkozott egy másik férfivel, aki az utolsó pénzét, 18 pengőt csalt ki tőle. Ez a férfi azt állította, hogy ügyesen kártyázik, a kapott 18 pengővel sokát fog nyerni és akkor a köl­csönt busás kamatokkal együtt visszaadja. Eb­ből azonban nem lett semmi. Egyetlen éjsza­kán elvesztette megtakaritott 40 pengőjét és efölötti bánatában vetette magát a Tiszába. A leány állapota sulvos, de nem életveszélyes. A rendőrség megindította . a nyomozást, keresi azokat, akik a szerencsétlen leányt kifosztot­ták. „EGY CITROMPERBEN A SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK MEGSÉRTETTE A TÖRVÉNYT" (A Délmugyarország munkatársától.) Nem min­dennapos érdekességü szegedi vonatkozású bün­per foglalkoztatta a napokban a kúria jogegy­ségi tanácsát. Egy esztendővel ezelőtt történt, hogy egyik szegedi gyümölcskereskedők több láda citromot lopott el egy tolvajtársaság. A tol­vajbanda később megbizta Rácz Imre foglalkozás­nélküli fiatalembert, hogy jutalék ellenében pró­bálja meg a citromáru értékesítését. Mintaképen Rácz Imrének egyetlen darab citromot adtak és a fiatalember a mintadarab felmutatásával több helyen is kísérletezett, hogy a citromot eladja. Az értékesítés azonban nem sikerűit, a rendőr­ség leleplezte a tolvajtársaságot, amelynek tagjait a szegedi törvényszék fejenkint 2—2 hónapi fog­házbüntetésre itélt. Orgazdaság vétségének kísér­letében bűnösnek mondotta ki a bíróság Rácz Imrét is és 20 pengő pénzbüntetésre itélte. Fel­lebbezés folytán a felsőbb bíróságok is foglalkoz­tak a citromlopás ügyével, míg most a napokban a kúria jogegységi tanácsa elé került az érdekes bünper. A jogegységi tanács azt a feltűnő megállapítást tette, hogy Rácz Imre bünperében a szegedi tör­vényszék megsértette a tőrvényt, mert az orgaz­daság vétségének kísérlete nem minősíthető bűn­cselekménynek. A jogegységi tanács határozata szerint Rácz Imre cselekménye már befejezett oraazdasáa vétségét kéoezi. A citromlopás bünperével nem foglalkoznak új­ból az alsóbbfoku bíróságok a kúria jogegységi ta­nácsának érdekes megállapítása ellenére sem, mert a jogegységi tanács döntésének a perben szereplő felekre nézve nincsen joghatálya AxidS A Szegedi Meteorologiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állá­sa 30.8, a legalacsonyabb 20.4 C. A barometer adata nullfokra és tengerszintre redukálva regpci 762.9, este 760.5 mm. A levegő páratar ta'ma i tggel 75, déíben 42 százalék. A szél iránya északnyugati, erőssége 3—4. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Északnyugati szél, tobb­helyen ismét záporeső, vagy zivatar, a hő­mérséklet tovább csökken. Cfónakponyvák, ujrendszerü szabadalmazott nyugágyak, kárpitoskellékeW, bútorszövetek gyári áron Varga Mihály cégnél Aradi u. A LEKÉSETT UTAS ÉS A GŐZHAJÓ A NYILT SZÍNEN Kedves vízi-jelenetnek lehettek tanúi azok a szegediek, akik csütörtökön délután félhá­rom óra körül a híd körül sétáltak. Fél 3-kor indult el a hajóállomásról Csongrád felé a MFTR „Lukács Béla" nevű gőzhajója. A szé­les hajótest kerekei lomhán lapátolták a Tisza átmelegedett vizét. A fedélzet tele volt utas­sal és az utasok boldogan integettek a parti népek felé. Átért boldogan, mert a mozgásban lévő hajó árnyékos fedélzetén mégis van va­lami széljárás és igy nem érezni annyira a tikkasztó hőséget. A hajó már a közúti hid feli közeledett, amikor a parton egy kétség­beesetten integető és futkározó ember jelent meg. Mindenki látta a viselkedéséről, hogy — lekésett hajóutas, de láthatta azt is, hogy számára borzasztó nagy bajt jelentene, ha nem juthatna fel a ahjóra. A hajó utasai is felfedezték lemaradt uti­társjelöltüket, teljes részvéttel és izgalommal integettek feléje, sőt szóltak a kapitánynak is és megkérték, hogy állítsa meg a gőzöst — a nyílt vízen- Hogy mivel argumentáltak, azt persze nem lehet tudni, de hogy eredményes volt a közbenjárásuk, az abból látszott, hogy a hajó kerekei egyre lassabban forogtak, vég­re teljesen megálltak és a híd alatt megállt a „Lukács Béla" is. A lemaradt hajóutas pedig lefutott a halá­szokhoz, akik szintén látták a jelenetet és készségesen vállalkoztak arra, hogy ladikon a hajóhoz szállítsák. Néhány pillancd muhta már meg is indult a halászladik a hajó felé, amelynek fedélzetéről csákányokat nyújtottak le és ugy segítették fel a boldog utart. Aztán meglendültek ismét a kerekek és vidáman lapátolták tovább a vizet... A jelenet szemtanúi ugy örültek a lemaradt utas szerencséjének, mintha csak maguk kép­zelték volna bele a lekésés kellemetlen hely­zetébe. Dicsérték az udvarias, előzékeny kapi­tányt, aki eljárásával a régi, jó, békebeli idők hangulatát és emlékét elevenítette fel. A parti népek hajdani vicinálisokra gondoltak, amelyek éppen olyan készségesen álltak meg a nyilt pályán, ha vezetőjük észrevette, hogy — valaki lemaradt a vonatról és kétségbe­esett buzgalommal fut utána •. • Volt ebben o jelenetben valami olyan kedves, derűs zamat, amiről már-már azt hittük, hogy teljesen ki­veszett a mi megkeseredett életünkből. Rz amatőr-artista halálos zuhanása a cirkuszban A cirkusziga zgaíót leimentették (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes pert tárgyalt csütörtökön a szegedi ítélőtábla*. Braumann Zoltán cirkuszigazgató volt a vádlott, aki ellen gondatlanságból okozott emberölés vét­sége miatt emelt vádat a gyulai ügyészség. Braumann Zoltán a mult év augusztusában Csa­bán tartott cirkuszelőadást, ahol fellépett egy hely­beli lakatossegéd is, Bugyi Béla. A lakatossegédnek saját találmányú szerkezete volt, amelyen külön­böző mutatványokat végzett. Egyik alkalomkor Bugyi lába kicsúszott a gyűrűből és a lakatos nagy magasságból lezuhant és gerincét tőrt*. Né­hány napi vívódás után meghalt A cirkuszigazgató azzal védekezett, hogy Bugy* a?ért léptette fel, mert vízsgaelőadájt tartott, de előzőleg kipróbálta az amatőrartistát, aki munká' ját szabályszerűen csinálta. Az első előadáson Buéyi felbátorodott és az egyik loopingnál kihuzt* lábát a gyűrűből. Ez okozta vesztét. A gyulai törvényszék felmentette a cirkusz­igazgatót, felmentette csütörtökön a szegedi tábl» is. A tábla megállapította, hogv a cirkuszigazgatót nem tenhelí gondatlcvság, mert Bugyi halálát saját vigyázatlansága, bravwoskodása idézte elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom