Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)
1935-07-05 / 148. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG 1935 fuHijs 1 Furdőtrlkók SAirSSS Pollák Testvéreknél Budapesti gyermekek nyaralnak Dorozsmán A község kiszélesíti a cserenyara Itatási akciót (.A Délmagyarország munkatársától) Tegnap a déli személyvonat huszonöt budapesti gyermeket •sitt a kisknndorozsraai állomásra. A budapesti gyermekek nyaralni érkeztek Dorozsma-Kistemplomtanyára, cserenvatral látási akció keretében Az állomáson ünnepélyesen fogadták a gyermekcsoportot, akiknek fogadásánál megjelent dr. Ddsa István főszolgabíró, dr. Korom Zoltán járási tiszti orvos, dr- Gábos Zoltán helyettes községi ügyvezető-orvos és még sokan mások. A nyaralásra érkezett gyermekeket Gémes Vendel dorozsmai állami tanító üdvözölte lelkes beszéddel, majd roagyarruhás kisleány kunos kalácsot nyújtott át a pesti gyermekek kísérőjének. A huszonöt gyermeket a kístemplotilanyai iskola épületében helyezték el, élelmezésükről a jobbmódu lakosság gondoskodik- A pesti gyermekek augusztus negyedikéig nyaralnak Dorozsma-Kistemplomtanyán és ennek viszonzásául julius tizennyolcadikán Dórozsmáról harminc tágból álló gyermekcsoport indul egyhónapi nyaralásra a fővárosba. Értesülésünk szerint Dorozsma vezetőségének az a terve, hogy a gyermek cserenyaraltatási akciót kiszélesíti. Jövőre már több turnusbán jönnek Dorozsmára nyaralni fővárosi gyermekek és Dorozsmáról is nagyobb csoport utazik Budapestre. A Tiszába ugrott a 16 éves cselédlány, mert kicsalták megtakarított 40 pengőjét (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden hajnalban az MFTR alsótiszaparti hajóállomása közelében a partról a vizbe vetette magát Kozák Margit 16 éves szegvári cselédleány. Az öngyilkossági kísérletet a hajóállomáson azonnal észrevették. Többen a leány után ugrottak és sikerült is őt az utolsó pillanatban hajánál fogva elkapni és a partra húzni. A parton mesterséges légzést alkalmaztak, majd a kivonult mentők bevitték a leányt a klinikára. Kozák Margit eszméletretérése titán elmondotta, hogy elkeseredésében és bánatában kereste a halált. Az elmúlt éjszaka — mondotta — egy leány és egy fiatalember ismerőse először fondorlattal, majd fenyegetéssel kicsaltak tőle 22 pengőt. Később egy vendéglőben összetalálkozott egy másik férfivel, aki az utolsó pénzét, 18 pengőt csalt ki tőle. Ez a férfi azt állította, hogy ügyesen kártyázik, a kapott 18 pengővel sokát fog nyerni és akkor a kölcsönt busás kamatokkal együtt visszaadja. Ebből azonban nem lett semmi. Egyetlen éjszakán elvesztette megtakaritott 40 pengőjét és efölötti bánatában vetette magát a Tiszába. A leány állapota sulvos, de nem életveszélyes. A rendőrség megindította . a nyomozást, keresi azokat, akik a szerencsétlen leányt kifosztották. „EGY CITROMPERBEN A SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK MEGSÉRTETTE A TÖRVÉNYT" (A Délmugyarország munkatársától.) Nem mindennapos érdekességü szegedi vonatkozású bünper foglalkoztatta a napokban a kúria jogegységi tanácsát. Egy esztendővel ezelőtt történt, hogy egyik szegedi gyümölcskereskedők több láda citromot lopott el egy tolvajtársaság. A tolvajbanda később megbizta Rácz Imre foglalkozásnélküli fiatalembert, hogy jutalék ellenében próbálja meg a citromáru értékesítését. Mintaképen Rácz Imrének egyetlen darab citromot adtak és a fiatalember a mintadarab felmutatásával több helyen is kísérletezett, hogy a citromot eladja. Az értékesítés azonban nem sikerűit, a rendőrség leleplezte a tolvajtársaságot, amelynek tagjait a szegedi törvényszék fejenkint 2—2 hónapi fogházbüntetésre itélt. Orgazdaság vétségének kísérletében bűnösnek mondotta ki a bíróság Rácz Imrét is és 20 pengő pénzbüntetésre itélte. Fellebbezés folytán a felsőbb bíróságok is foglalkoztak a citromlopás ügyével, míg most a napokban a kúria jogegységi tanácsa elé került az érdekes bünper. A jogegységi tanács azt a feltűnő megállapítást tette, hogy Rácz Imre bünperében a szegedi törvényszék megsértette a tőrvényt, mert az orgazdaság vétségének kísérlete nem minősíthető bűncselekménynek. A jogegységi tanács határozata szerint Rácz Imre cselekménye már befejezett oraazdasáa vétségét kéoezi. A citromlopás bünperével nem foglalkoznak újból az alsóbbfoku bíróságok a kúria jogegységi tanácsának érdekes megállapítása ellenére sem, mert a jogegységi tanács döntésének a perben szereplő felekre nézve nincsen joghatálya AxidS A Szegedi Meteorologiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 30.8, a legalacsonyabb 20.4 C. A barometer adata nullfokra és tengerszintre redukálva regpci 762.9, este 760.5 mm. A levegő páratar ta'ma i tggel 75, déíben 42 százalék. A szél iránya északnyugati, erőssége 3—4. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Északnyugati szél, tobbhelyen ismét záporeső, vagy zivatar, a hőmérséklet tovább csökken. Cfónakponyvák, ujrendszerü szabadalmazott nyugágyak, kárpitoskellékeW, bútorszövetek gyári áron Varga Mihály cégnél Aradi u. A LEKÉSETT UTAS ÉS A GŐZHAJÓ A NYILT SZÍNEN Kedves vízi-jelenetnek lehettek tanúi azok a szegediek, akik csütörtökön délután félhárom óra körül a híd körül sétáltak. Fél 3-kor indult el a hajóállomásról Csongrád felé a MFTR „Lukács Béla" nevű gőzhajója. A széles hajótest kerekei lomhán lapátolták a Tisza átmelegedett vizét. A fedélzet tele volt utassal és az utasok boldogan integettek a parti népek felé. Átért boldogan, mert a mozgásban lévő hajó árnyékos fedélzetén mégis van valami széljárás és igy nem érezni annyira a tikkasztó hőséget. A hajó már a közúti hid feli közeledett, amikor a parton egy kétségbeesetten integető és futkározó ember jelent meg. Mindenki látta a viselkedéséről, hogy — lekésett hajóutas, de láthatta azt is, hogy számára borzasztó nagy bajt jelentene, ha nem juthatna fel a ahjóra. A hajó utasai is felfedezték lemaradt utitársjelöltüket, teljes részvéttel és izgalommal integettek feléje, sőt szóltak a kapitánynak is és megkérték, hogy állítsa meg a gőzöst — a nyílt vízen- Hogy mivel argumentáltak, azt persze nem lehet tudni, de hogy eredményes volt a közbenjárásuk, az abból látszott, hogy a hajó kerekei egyre lassabban forogtak, végre teljesen megálltak és a híd alatt megállt a „Lukács Béla" is. A lemaradt hajóutas pedig lefutott a halászokhoz, akik szintén látták a jelenetet és készségesen vállalkoztak arra, hogy ladikon a hajóhoz szállítsák. Néhány pillancd muhta már meg is indult a halászladik a hajó felé, amelynek fedélzetéről csákányokat nyújtottak le és ugy segítették fel a boldog utart. Aztán meglendültek ismét a kerekek és vidáman lapátolták tovább a vizet... A jelenet szemtanúi ugy örültek a lemaradt utas szerencséjének, mintha csak maguk képzelték volna bele a lekésés kellemetlen helyzetébe. Dicsérték az udvarias, előzékeny kapitányt, aki eljárásával a régi, jó, békebeli idők hangulatát és emlékét elevenítette fel. A parti népek hajdani vicinálisokra gondoltak, amelyek éppen olyan készségesen álltak meg a nyilt pályán, ha vezetőjük észrevette, hogy — valaki lemaradt a vonatról és kétségbeesett buzgalommal fut utána •. • Volt ebben o jelenetben valami olyan kedves, derűs zamat, amiről már-már azt hittük, hogy teljesen kiveszett a mi megkeseredett életünkből. Rz amatőr-artista halálos zuhanása a cirkuszban A cirkusziga zgaíót leimentették (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes pert tárgyalt csütörtökön a szegedi ítélőtábla*. Braumann Zoltán cirkuszigazgató volt a vádlott, aki ellen gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt emelt vádat a gyulai ügyészség. Braumann Zoltán a mult év augusztusában Csabán tartott cirkuszelőadást, ahol fellépett egy helybeli lakatossegéd is, Bugyi Béla. A lakatossegédnek saját találmányú szerkezete volt, amelyen különböző mutatványokat végzett. Egyik alkalomkor Bugyi lába kicsúszott a gyűrűből és a lakatos nagy magasságból lezuhant és gerincét tőrt*. Néhány napi vívódás után meghalt A cirkuszigazgató azzal védekezett, hogy Bugy* a?ért léptette fel, mert vízsgaelőadájt tartott, de előzőleg kipróbálta az amatőrartistát, aki munká' ját szabályszerűen csinálta. Az első előadáson Buéyi felbátorodott és az egyik loopingnál kihuzt* lábát a gyűrűből. Ez okozta vesztét. A gyulai törvényszék felmentette a cirkuszigazgatót, felmentette csütörtökön a szegedi tábl» is. A tábla megállapította, hogv a cirkuszigazgatót nem tenhelí gondatlcvság, mert Bugyi halálát saját vigyázatlansága, bravwoskodása idézte elő-