Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-31 / 170. szám

T935 fulius 31. D*l MAGYARORSZÁG © Vizűm és féláru utazási kedvezmény a szegedi szabadtéri játékokra utazóknak • M vixumUedvezmény aug. 4-iöl aug, 48-ig érvényes a heuiaxásra és október 34-ig tehet vele Magyarországon iarióxkotíni irizumioazoMii % leiüru vasúti iegna nagvarorm hapüaid ü Pélwaqyororwrfg 22 regény** Só Pól kéi és fél házassága 76 Só Pál meghatottan gondolt Énekes Imrére. Most ugy látta, ahogyan esztendeje hagyta". ő zsebkendőjével integet Énekes Imrének, aki méhek, bogáncsok pillangók társaságában imádkozik egy tornyos villa előtt, a véréit veszejtő alkonyatban. A maga pogány módján imádkozik valamiért, ami lehetett volna — A szerelvény dübörögve, zakatolva, lihegve ette a távolságot. Alit a perronon, talpát csiklandozta a kocsi rugózatának játéka, teste is hol előre, hol oldalra dőlt a rohanásban; kint sötétedett, el fogytak az akácok és a jegenyék, a házak és az emberek, már csak korvonalakat látott, azokat is erősen homályosan, a folyosón és a fülkékben viszont lámpák égtek. A külső világ megszűnt hát érdekességnek lenni: mi van iáebent? Majdnem üres az egész kocsi: hat fülke, mindegyik hart-hat ülőhellyel.:, az első számú szakasz ajtaja nyitva van, cigarettafüst húzódik Id belőle és beszédfoszlányok, férfi, meg női hang felváltva, egy darabig azzal szórakozik, hogy felcsipegeti a •savakat; csupa semmiségeket, amilyeneket két ember bárhol elmondhat egymásnak, időjárásról, Pest természeti szépségeiről, egy színházi előadásról, színészekről, színésznőkről, ipeg hogy: jaj, Mucsi kibújt volna a bőréből, ha fent lehetett volna velünk, — tehát vidékiek! — fent, az Budapest — és hogy nem lehet megérteni azt a Mucsit, miért kötözködik folyton az uj urakkal — megszállott területről valóid — a nő háromszor is megkérdezte, Jól el van-e dugva a kotta, nehogy a vámvizsgálatnál megtalálják, az borzaszto lenne, egy más dal még hagyján, de ez, amelyik ugy kezdődik, hogy bús magvarok imádkoznak ... nahát, Isten ments! Mucsi biztosan sirni, nem — bőgni fog, ha meghallja, — az a Mucsi derék magyar ember lehet, igazán, de ezek is, hogy ilyen kottát vásároltak és nem izléstfertöző dzSfesz muzsikéhoz valót. — Szómorzsákat ölelt magához Só Pál, fülelt és amikor elunta, az ellesett szavak szinéből a beszélgetők külsejére próbált következhetni. — Mindketten fiatalok. Az asszony innen, a férfi valamivel tul a harmincon. A nő szőke és kék szeme van. — Közben ezt hallotta: jó lett volna pór napig még Pesten maradni; ezt az asszony mondta ás a férfi megerősítette: — bizony. És mindketten egyszerre sóhajtottak. — Gyerünk, nézzük meg, csakugyan kék-e a nő szeme és •zőke-e a haja? mert..: az asszony haja barna volt, a szeme zöld, negyven év körül lehetett; a férfi közel ötven... Tehát megbukott. De azért nem volt rossz ez a játék, ezzel is mult az idő. A többi fülkék: egyikben alszik valaki, hortyog, teheti, egyedül van, a kővetkezőkben utazik ő, böröndjéi ott vannak fent a hálóban, három öregúr az útitársa, aligha mennek át a határon, politizálnak, Mussolinit. Schuschniggot emlegetik, válaszIrta: Bunhabányai Elemé* tőjogról beszélnek, ővele nem törődnek, ő se velük, csak éppen ezek is vannak, mint a kővetkező szakaszban a Balkánra tartó kereskedelmi utazók, akik kártyáznak és vitatkoznak, sokat, hangosan nevetnek... ezzel körülbelül vége is, nemigen vannak többen, az utolsó fülke ajtaján le#van húzva a függöny, oda se látni be, pedig ugylehet, az volna a legérdekesebb... Aztán eltelt vagy másfél óra. Só Pál közben leült, majd megint felállt, kiment és odalépett az obiakhoz... jól rohan ez a vonat, jő utazni, már vagy tizedszer: jó utazni; az ember valami uj felé megy, uj ismeretségek, kalandok — áh! kalandok ... kalandok nem kellenek... a kalandok után rendszerint keserű marad a száj íze, előbb-utóbb jön a kiábrándulás, kellemetlenség... milyen hangosak azok az utazók, tapintatlanul hangosak... az utolsó kaland a háború alatt.:. az volt az igazi, Annamária félig olasz volt, félig osztrák ... Görz ... Annamária ... Husz napig égtek, lázas, gyönyörű napokat ajándékoztak egymásnak, azért voltak azok a napok szépek, mert gátlások nélkül egyedül a szerelmet és egymás testét szerették, egyiküket sem érdekelte a holnap ... háború volt... közvetlen ágyúztak, gránátok robbantak, nem baj, a csőkok és ölelések annál szilajabbak lettek, az utolsó éjszakán sírtak, Annamária minden áron el akarta kisérni, talán, mert tudta, hogy úgyis lehetetlen,, a nők gyakran mondanak ilyeneket, hogy ezzel is mégjobban magukévá tegyék a férfit. Akkori eszével ugyan nem tudta ezt, de azóta már megtanulta... Sírtak. Annamária esküdözött, hogy nem bírja ki a válást és egy hónappal később, no igen, a gondviselés nem hagyta el, egy hónappal későbben hallotta, hogy Annamáriát letartóztatták, mert egy vezérkari kapitánytól, akivel benső barátságot tartott, iratokat lopott el. Annamária fizetett kém volt... jaj, mikor lesz már vége ennek a szörnyűségnek? Ártatlan embereket uszítanak egymásnak, szárazföldön, vízen és levegőben, levegőben! Naponta ezer és ezer családapát gyilkolnak le igy beszél* Annamária, miközben — már bácskai földön futott a szerelvény: Délszlávióban .. Bácska ... Délszlávia?... Szabadka ... Palics... S. H. S.... Jugoszlávia... Nevetséges. A vámvizsgálat elég könnyű volt. Az első szakaszban nem találták meg a kottát. Figyelte... Bús magyarok imádkoznak ... Persze... persze, hogy imádkoznak ... Bacska, Bánát, Erdély, Felvidék, mind ezeréves magyar föld... Annamária teste — szobor? közhely, a melle külön élmeny volt, őrjitően kívánatos, a rózsaszínű bimbók es a feszes hószinü bőr. — Még félóra, azután Palics. A bőröndök? Egy, kettő, a kis kézitáska is megvan. Minden megvan... Az útitársak es&hjgyan leszálltak az utolsó magyar áHöraaW talán küldöttségben jár'ak fent Pesten, naponta érkeznek Pestre a küldöttségek, tele panasszal, hogy igy, meg ugy ... és bizakodóan mennek haza .. • Pesten s általában az egész országban példás rend van... Mussolini, majd az. Vasúti őrház. Váltó. Sokasodnak a sínek. Állomás következik. Vájjon sokan vannak ilyenkor Palicson? Simon, az öreg éthordó ott van-e még? Nagyot fog nézni, ha meglátja. Ágotáról is bizonyosan kérdezni fog. Megmondja neki az igazat: elváltunk. .. Miért ne? Egyszerűen kertelés nélkül az igazat, nem szégyen ... Mi újság lesz a parkban és a szállodában? ... Semmi. Mindéin maradt a régiben. A szállodában alig lézengtek páran, azok is jórészt környékbeliek. Leginkább betegség után lábadozók, akik ide jöttek ki a friss levegőre.- Bejelentőlap. Neve? Foglalkozása? Családi állapota? — megáll a toll — csalid' állapota? — Sohasem fog visszatérni Ágotához, hát — elvált... Az ... — Milyen ss.obát parancsol? olcsóbbat? drágábbat? — Középszerűt. — Első, második emelet? — Második. — Tavaly az elsőn laktak, azóta eltelt egy év. Egy szépen indult, de csúnyán végződött esztendő telt el azóta.:: Mentek. A lépcsőkön még nem volt szőnyeg, az igazi fürdőidény messze van. Az csak akkor dukál, addig minek porosodna hiába, egyelőre igy is elég jó. Erre méltóztassék. — A portás magyarul beszél, nem az idegenforgalom érdekében sajátította el, ez az anyanyelve: érezni. — De mindenesetre parkra néző szobához ragaszkodom. — Kérem. — Második emelet 27. — Rendes, tiszta szoba, luxus nincs, ám annál kényelmesebb, tágas és levegős, az ablak előtt a türkizszinü tó, öröm ránézni, olyan öntudatos és méltóságteljes ez a kis víz, akár — Só Pál percekig bámult kifelé a sötétbe, amerre a tavat tudta. A portás másként nem figyelmeztethette, hogy végzett az útitáskák elhelyezésével, azért megkérdezte: — A vacsorát talán fel küldessem? Szóra szólni illett. — Nem. Majd lemegyek — fordult vissza Pál az ablaktól. — Hadd üdvözöljem mindjárt melegiben Simont is. Mert itt van ugy-e? — mondta és mosolygott. — Bottal se lehetne elkergetni. — Viz van a mosdótálban? — Igen. — Hát akkor ("Folyt, köv.) nagyon erís, nagyon olcsón kapható a Járdatégla Keramitgyárban ^''„it Telefonszám: 10-73. Megrendelhető a Lippai göeflrészben is a Felsötissaparton. 1*4 CARLTON SZÁLLODA • OUNAPART 8UDAPE8T Étterem — Kávéház Polgári étterem Telefon — Folyőviz minden szob ába n. Mérsékelt érakl