Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-30 / 169. szám

DEMAGYARORSZAG —v Somogyi ucca U. «. I®1®1?111 KladOhWalnl, KMctüBkOnrrttr «• l«g]rlroda, Arad! ueca Telefoni 13-Oft. - Nyomdai L«W Up6< ncca 19. Teletöm 13-Oö. . lavlrall M»rélcteu OétaMayaroncaa Szeged. Idegenforgalmi politika Csehszlovákiában az idegenről szóló tör­vény alapján illetéket vetnek ki a külföldiek ottartózkodásának engedélyezésére. A tegnap megjelent rendelet értelmében az illetéket a folyamodó vagyoni viszonyára, látogatásának céljaira, időbeli kereteire való tekintettel ál­lapítják meg. Innen, hazulról nézve ugy tetszik, hogy a rendelet nem éppen az okosság jegyében ké­szült, legalább is mi, akiknek magyar szív­ügyünk az idegenforgalom emelése és töké­letesítése, mindenben azon vagyunk, hogy a nagy akadályok mellett főleg a bosszantásra alkalmas apró szálkák is kihúzassanak az idegenforgalom érzékeny testéből. Amit a régi bölcs szegedi elv igy fejezett ki: azon legyen mindenki, hogy rossz benyomással senki se távozzék a városból, — azt kell kö­------ félreértések rülbástyázni intézményesen es tnhh­nélkül való hatá^ottsá^aL nyíre penzzel kel ufra azert ne tekinten;r den vendeget fenekeden jakn ^^ hiszen sokszor eppen a megalapo­nem rendelkeznek a^lj ^ konjunktu­zottsaggal, amdya forrásaiból bukkan A iwfkfv^ságosak hálája és mesz­^ferfS'&ulafa pedig hatásaiban vnn rtlvan fontos, mint egy milliomos, aki kőrútjában bekukkantott valame­hHk ÍSászcsárdába, akárcsak Bolond Istók n hrecenbe, aztán nem látja többé senki. A csehek területére kevés ember jár szóra­kozni Valószínű, hogy két világhíres fürdőjük Lnatta el őket ennek a törvénynek meghoza­• lakor látják, hogy kell és azt hiszik, Karlsbad 'no olyan nélkülözhetetlen a gyomorbajosok­e k, mint amennyire Marienbadra esküszik, túlzott zsírpárnáitól szabadulni akar. Eb­u n a tekintetben csak ott nem értjük a szám­test, hogy egy ilyen fürdő benépesítése ve az országnak használ s ez minden "idozatot és kedvezményt megér, — igenis, aj rgorban azoknak a bizonyos szálkáknak az ltávolitását. Ezért rejtély a szemünkben a örvény voltaképeni intenciója. A megszállt to -j]et nekünk nem mulatságok színhelye. odajár, azt családi kapcsolat viszi, igen Vs mértékben az önkinzó nosztalgia, bór nem ai gondolatunk, hogy módot kellene adni <Vdülő ifjúságnak, menjenek minél többen 8 érzékeny^ benyomások befogadásóra haj­?, mos, lélekkel nézzenek meg mindent, ami­csak elhalkuló regékből, maholnap legen- , X?khó\, tudnak, ami ezer esztendőt jelent irományokban s amit nem kívánhatnak ! elá f V1SSM' nem ismerték meg az ifiére lefolyni másutt ís lehet. Szinte „^bit 8 s?a.h,rt alka,ma' h?STV sehol máshol Sönb mertekben, mint itthon ahol tejjel­^Lel tel' folyóink kannait, bödöneit csak Snetileg hasznaihatjuk, mert idegeneké w a ía,Va' aho1 Té& Kánaánunk a2 dlensé­ges& géb6 KÍsznált munkaidejét.'0 Y kl >4ei Xantaszük'itési rendelet sok embert ^ vált napsugár s hadS" fSn szikesedik el s ahol táncoló szöcskék I jft* 7 „ kelW 1 lt;HUC1C1 ^ emr jellemesen tanított meg az „_. ^ítí « eTde" aS Kedd, 1935 Julius 30. Ara 10 fUlér XI. évfolyam, 169. $2. üdülést találni amnyiért, amennyivel másfelé kecsegtetik az idegent, de ha valaki a legna­gyobb komfortot keresi, akkor is kevesebből jön ki, mint a huszonnégy sillinges szoba­árak mellett a Semmeringen. Az igényektől, a luxusban való kielégüléstől függ minden, — elsősorban természetesen a hatóságoktól, amelyek egyre dicséretesebb mértékben koppantanak bizonyos körmökre. Bizonyos magyar körmök ugyanis egyetlen kurta nyá­ron szerették volna megszerezni nem csupán a hátralevő nyolc-kilenc hónapra valót, ha­nem az ö<t évvel előtti és a tizéwel ezutáni ELÖEIZ*TtS: Havonta helyben 3.20, rldeken e* Budapetlen 3.eo, ííllllöldön O 40 pengd. — Egyei uám ara héikttz­nap ÍO, rátér- É» Ünnepnap ÍO HU- Hlr­delétek felvétele tarifa szerint. Megle­lealk bAMö kivételével naponta reggel. amortizáció minden előnyős kényelmét. Csak tíz év távlatához viszonyítva is káp­rázatos az a fellendülés, amit Magyarország felfedezése, látogatottsága jelent napjaink­ban s amiből nem csupán Budapestnek jut, hanem a vidéknek is. Szinte normának le­hetne elővinni a jövőre, ha nem működnék ugy is a cáltudatos idegenforgalmi politika, hogy mindennek az ellenkezőjét kell csinál­ni, amit a csehek csinálnak. Ezenkívül halk tiszteiette! sugjuk meg a jó tanácsot, hosr fedezzék fel végre Magyarországot a magy .­rok is. Anglia ragaszkodik az olasz-abesszin kérdés részletes megvitatásához Lázas készülődések a Népszövetségi Tanács ülésén Olasz-abesszin halói-incidens — hatvan halottal vfli «rvna London, julius 29. A Népszövetség Tanácsá­nak abesszíniai vitájában az angol küldöttség kedden utazik el Londonból. Eden népszö­vetségi minisztert Mai kin, a külügyminisz­térium jogi tanácsadója és többen kisérik el. Hír szerint Anglia magatartását OLaszor­sza^nak es Abessziniának a Népszövetséghez intézett legutóbbi jegyzékeit egyáltalában nem módosítják. Mindamellett kiemelik London­ban, hogy csak a Tanács összeülése után, az akkor rendelkezésre álló közlések alapján le­net Olaszország magatartásának ismeretében eldönteni hogy a Tanács az egyeztető bizott­ságban kifejtett munka vizsgálatára szoritkoz­zek-e, vagy pedig vitassa meg a konfliktus egész anyagat. A Reuter Iroda genfi tudósítója azt távira­tozza, hogy ott forgalomban levő hirek szerint Nagvbntannia nem elégedne meg olyan fordu­lattal, amely csupán halasztást jelent. A Reu­ter Iroda tudósítója másrészt azt táviratozza, hogy Olaszország változatlanul ellenez minden kísérletet, amely a vita kiterjesztésére irányul. Lehetseges — mondják azonban —. hogy Olaszorszag önszántából általános ismertetest ad az abesszin viszályról. Londonból jelentik: Jól értesült brit körök hangsúlyozzak, hogy a Népszövetség tanács­ülésén az angol küldöttség legfőbb célja az olasz—abesszin viszály enyhítése és a népszö­vetségi szellem épségben tartásának biztosítá­sa lesz. Az angol vélekedés azonban továbbra is az, hogy a Népszövetség feladata a kérdés egeszének megvitatása. Az angol törekvés az, hogy a Népszövetség Tanácsa bizza meg An­gliát, Olaszországot és Franciaországot a ki­egyenlítő megoldás felkutatásával. Anglia nem szállít fegyvert Abessziniába Addis-Abcba, julius 29. Az abesszin császár nyilatkozataban csalódását fejezte ki amiatt, hogy Anglia megtiltotta az Abessziniába irá­nyuló fegyverkivitelt. Addis-Abebáhan tegnap 5700 katona vonult a császári palota ele elavult fegyverekkel. A csá­szár ősi szokás szerint megvendégelte a kato­nakat. A Dauv Express azt iria. hogv Abe«szi­niáhan már a gyermekek és nők is kardokat es lándzsákat köszörülnek. Az egész ország lő­szerkészlete állítólag csak 2 millió töltény. Az amerikai egészségügyi segélybizottság ve­zetője a lap tudósítójának azt mondotta, hogy a sebesülteket elevenen fogják felfalni a harc­téren a hiénák, sakálok, leopárdok és keselyük. Hatvan halott. . . Newyork, julius 29. A Newyork Times jelenti Addis-Abebából, hogy az olasz—abesszin határ mentén ujabb összetűzések történtek, amelyek ! során 40 olasz és 20 abesszin elesett Az olaszok i állítólag abesszin területre hatoltak és egy fo­| !yó mellett tábort ütöttek. Az abesszinek elzár­ták a vizet és éjszaka megtámadták az olaszo­kat. A londoni Times megerősíti ezl a hirt és hozzáteszi, hogy a rövid ütközetnek egy moto­rizált olasz osztag közbelépése vetett véget. En­nek megjelenésére ugyanis az abesszinek visz­szavonultak. Az olaszok elhányják Abesszinfát Addis-Abeha, julius 29. Az addis-ahehai olasz követ utasította az Abesszin iában tartóz­kodó olasz állampolgárokat az ország területé­nek elhagyására. A legfontosabb tanácskozás Genf, julius 29. A szerdán kezdődő Népszö­vetségi Tanácsülés lesz a Népszövetség fennál ­lása óta a legfotosabb tanácskozás. A Daily Telegraph írja ezt és hozzáteszi, hogy Anglia szerint a Népszövetség nem bocsájtkózhatik a békéltető bizottsági eljárásba, a határinciden­sek vizsgálatába és nem térhet ki a fontosabb kérdések megvizsgálása elől. Az olasz kormány elhatározta, hogy a Nép­szövetség tanácsülésére haladéktalanul kiküldi az olasz bizottságot. A küldöttség elnöke Aloisi báró lesz. A bizottság ma este indul el Genfbe, míg Aloisi báró holnap reggel hagyja el Rómát. A londoni olasz körök szerint az olasz bizott­ság még nem kanott határozott megbízatást. u

Next

/
Oldalképek
Tartalom