Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-25 / 165. szám

bben v.) LMAGYARORSZAG KiadúhlvateL MicMllkitayTMr «* Jegyiroda, Aram Ülííjií^ ^l.ti®10"1 - TA-riroU •e wr«lclm> iMbnagyaronzAa Szeged. Csütörtök, 1935 Julius 25. Ara lO fillér XI. évfolyam, 165. sz. Az ügyvédi kaució A reformkorszak olyan törvényhozási alkotással kezdődött, amelyik életre hívójának szavai szerint „belegázolt a magyar jogrendszerbe. Most az ügyvédi rendtartás reformjával a magyar jogrendszer harcosainak sorába készülnek belenyúlni. Kezdtük a kötelező kaucióval. A magyar ügyvédi rend évek óta panaszolja, hogy nemcsak a gazdasági válság következményeként, hanem törvények, rendeletek és negyiparszerüen, jogszabályok folytán minden nap kisebbé válik és feketébbé keseredik kenyerük. A magyar ügyvédek soha nem harcoltak azért, hogy kivételes elbánást, kedvezményeket, vagy támogatást csikarjanak ki a kormányzattól. Az ügyvédek elszegényedve és lerongyolódva is hivek maradtak hagyományaikhoz s csak azt kérték, hogy ha adná a kormányzat nem tud, legalább ne vegyen el semmit tőlük. Az ügyvédi rend soha nem kért semmit, amiből csak neki lett volna előnye. Amikor az ügyvédek azt kérték a törvényhozásitól, hogy hozza be az okirati kényszert, ismerje el kizárólagos ügyvédi munkaterületnek a telekkönyvi jogot, akkor az ügyvédek nemcsalj a maguk kenyeréért, de a jogbiztonságért s az egykor jogkeresőnek nevezett közönség igazi érdekeiért szállottak sikra. A kormány az igazságügymimszter kijelentése szerint most segíteni akar a magyar ügyvédségen. S az első segítség az, hogy kétezer pengő óvadék lefizetésére kötelezi őket. Ha a kormány nem ez-t a rendelkezés* hanem ezt a kétezer pengőt nyújtaná a magyar ügyvédeknek támogatás fejében, akkor is csak egy töredékét fizetné meg annak a hasznos, eredményes és áldozatos közéleti munkának, amit a magyar ügyvédség a fórumon évenkint tiszta és tisztes eszközökkel elvégez. Most ugy támogatják az védeket, hogy fizetésre kötelezik őket. Kétezer pengőt nagyon sok magyar ügyvédnek egy évi kerese« » — f J ELÖEIZETES: Havonla heiyben 3.ZO, vidéken «• Budapesten S.ftO, KUlIVldtSn e 40 pengO. — Egyes uAm Ara h«tk»z. nap lO. vaiár- «t Ünnepnap ie mi. Hirdetések telvétele tarifa szerint. Megjelenik l»«tto Kivitelivel naponta reggel. tésüket lennének csak kénytelenek odaadni, de polgári munkájuk eredménye érintetlen maradna. Miért nem követelnek kauciót a politikusoktól, miért nem követelnek kauciót a kormányfőtanácsosoktól, elvégre kellene valaminek biztosítani azt is, hogy a kormányfőtanácsos urak nem fognak véteni rendjük méltósápra s tanácsadási kötelezettségük hűsége ellen. Miért csak a főpincér urak és miért csak az ügyvédek lesznek kötelesek óvadékot letenni? Tizenkétmillió pengő az egész magyar pénzjegykészletnek öt százalékát teszi ki, ezeket az elszerencsétlenedett életű, némán jajgató és hangosan panaszkodó ügyvédeket életük legnehezebb szakában s kenyértelenségük leggyötrőbb gondjai között akarják arra kényszeríteni, hogy a magyar bankjegykészletnek huszadrészét helyezzék letétbe. Ha volt már valaha gondolat időszerűtlenebb, ha volt valaha javaslat, amelyik szögesebb ellentétben állott az élettel, ha volt valaha ártó segítség, akkor ez a tervezet most — rikordot javított. Az ügyvédek panaszaikkal és kéréseikkel ostromolták az igazságügyi kormányzatot, hogy segítsen végre rajtuk, adjon nekik kenyeret, mert a szó legvéresebb, legvnlóságosabb és legtragikusabb értelmében éhenvesznek. Az igazságügyi kormányzat nem maradt a válasszal adós: szívesen segítek rajtatok, szívesen támogatlak benneteket, — mondja a magyar ügyvédeknek, — fizessetek fejenkint 2000 pengőt. Mit szólna a rossz termés miatt panaszkodó gazda, ha a hatóság az égi hatalmaknál jégverést eszközölne ki segítségül, mit szólnának az iparosok, ha támogatás címén megnyitnák a határokat a japán ipari termelés előtt? Mit szólnának a háztulajdonosok, ha ugy segítenének terheiken, hogy még husz százalékkal emelné a házbéradót? Az ügyvédek — ugyanazt mondják erre a segítségre. Genfből várják a döntést az afrikai háború sorsáról Angliában - Ujabb japán aitóSoí Irtás gyár ügyveunc* egy c » i • ^ o v. te nem ér el, nagyon sok magyar ügyvéd husz évi tanulás után lelkiismeretes, becsületes tudással és szorgalommal végzett munkájával egy egész év alatt nem tud 2000 pengőt megszerezni magának, családjának s azoknak a pénztáraknak, ahová, ha nem fizet, elveszíti foglalkozását s még a reményét is annak, hogy aki egész életében ügyvédkén', tehát hiven és becsülettel harcolt, az ügyvédként meg is tud halni. _ Magyarországon ma kerekszámban hatezer ügyvéd van. Ha minden ügyvéd leteszi a tőle most követelt főpincéri óvadékit, akkor a magyar ügyvédek tizenkétmillió pengő kamatmentes kölcsönt nyujtanakamagyarkormányzatnak. A magyar ügyvédek, akik ma már a mindennapi kenyerükért mennek mindennapi munkájukkal harcba, akik közül egyre többnek kell eltűrni, hogy azért, mei"t a kamarai illetékkel adósai maradtak, töröljék őket az ügyvédek névjegyzékéből, a magyar ügyvédéktől most egy csapással tizenkétmillió Pengőt akarnak behajtani. De — miért Oem tesznek le kauciót a képviselő urak is, milyen egyszerű vclna a képviselő urakat arra kötelezni, hogy fejenkint tízezer pengő kauciót tegyenek le, elvégre ők egy évi fizePáris, julius 24. Az egész politikai világ feszült érdeklődéssel várja a Népszövetségi Tanács csütörtöki ülését, amelyen valószínűleg nem fognak foglalkozni kimerítően az olasz— abesszin kérdéssel. Kevés a klátás arra, hogy a Tanács által kiküldött döntőbíróság a kerdésben határozni tudjon. Egy másik párisi jelentés szerint a londoni abesszin követ ugy nyilatkozott az Echó de Paris munkatársának, hogy az etíópiaiak feláldozzák magokat országuk függetlenségéért A követ nyilatkozatában fenyegetés is volt; kijelentette, hogy az olasz abesszin háború nem marad meg ebben a keretben, hanem az afrikai gyarmatok felkelését vonná maga után az európaiak ellen. Rómából jelentik: Az olasz lapok hangoztatják, egyelőre senkisem tudja, hogy tulajdonképen mit is kellene a Népszövetségi Tanácsnak elvégezni, mert egyesek szerint a döntés volna a kötelessége, mások szerint pedig az, hogy megállapítsa illetéktelenségét és hogy felszabaduljon a magára vállalt kötelezettse • gek alól. — Mindamellett — írják az olasz lapok — minket ez nem érdekel, ránknézve csak az a fontos, hogv melyik nemzet milyen magatartást fog tanúsítani, de befolyásolni egy sem tudja Mussolininek cs vele áz egész országnak elhatározását Cs megdönthetetlen akaratát. Tilnfeiések Olaszországban Róma, julius 24. Kedden este egész Olaszországban hatalmas tüntetéseket rendeztek a Duce és a kormány keletafrikai politikája mellett. Igen sok helyen az Afrikéba induló csapatok is résztvettek az ünnepségeken. Mindenütt beszédeket mondottak, amelyekben lángoló szavakban tiltakoztak Japán hirtelen hangulatváltozása és az Abessziniába való angol fegyverszállítás megengedése ellen. Anglia megengedi-e a fegyverszállítást? Páris, julius 24. Az Havas Iroda londoni jelentése szerint angol politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy az angol kormány az Abessziniába irányuló fegyverszállitási engedély megadását, vagy megtagadását attól teszi függővé, hogy sikerrel járnak-e azok a tárgyalások, amelyek a Róma és Addis-Abeba közötti feszültség megszűnése érdekében folynak. Általában azt hiszik, hogy ha ezek a tárgyalások kudarccal végződnek, az angol kormány nem fogja ellenezni, hogy angol cégeknek Abesszínia felé fegyverkiviteli engedélyeket adjanak. Az alsóházban a kereskedelmi miniszter több felszólaló kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a legutóbbi négy hónapban nem adtak Abessziniába és Olaszországba irányuló fegyverkivitelre engedélyt. „Eget-földet megmozgatok, hogy pénzt teremtsek.. London, julius 24. Azai Martin, Abesszínia ui londoni követe ezeket mondotta azEwe. ning Standard tudósilójának: — Az angol fegyvergyárak készek volnának nekünk fegyvert szállítani, de csak készpénzért Eget-földet megmozgatok, hogy előteremtsem a szükséges kölcsönt, de eddig még alig értem el valami sikert. Meglehet, hogy a közeljövőben kisebb összeget letehetek egy londoni bankban, de ezzel még nem sokat vásái