Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-04 / 147. szám

Végre megjavítják a tanyai postát, ha a költségekhez 3000 pengővel hozzájárul a város (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A szegedi tanyavilág egyik legnagyobb sérelme a postai kéz­besítés. Jelenleg az a helyzet, hogy a várostól — postai szempontból — távolabbra esnek a tanyák, mint mondjuk Szegedtől Newyork, mert Newyork­ba eljut a levél nyolc nap alatt, de hogy a szeged­tanyai címzetthez is eljutna, az nem mindig biz­tos. A szegedi tanyákon ugyanis hetenkint eyyszer kézbesitik ki a postai küldeményeket, ami igen sok bajnak és zavarnak az okozója. Az elkésett ér­tesítések, felszólítások, figyelmeztetések miatt rend­kívül sok kár éri a tanyákon lakó szegedieket, akik hosszú esztendők óta vívják harcukat a postaszol­gálat megjavításáért. A város hatósága maga is belátta, hogy segíteni kellene ezen a lehetetlen helyzeten, sokszor fordult a postaigazgatósághoz, a kereskedelmi miniszter­hez is, de eredményt nem igen tudott elérni. Most, ugy látszik, mégis fordulat áll be a dolog­ban- Szerdán délelőtt felkereste a városházán dr. Tóth Béla polgármesterhelyettest dr. Sáray Ferenc postafőigazgató a központi igazgatóság egyik ta nácsosának a társaságában és közölte, hogy 2 posta vezérigazgatósága foglalkozik a szegedtanyai postai kézbesítés megjavításának tervével. A terv az, hogy bevezessék a tanyavilágban is a napon­kinti kézbesítés rendszerét, ami azonban a kézbesítő személyzet létszámának jelentékeny emelésével járna. A város jelenleg, a heti egyszeri kézbesítés költségeihez évi hatezer pengővel járul hozzá, a posta költsége pedig évente kilencezer pengő. Ha mindennap kikézbcsitenék a postai küldeményeket az egész tanyavilágban, a postakincstár terhe ti­zenikétezer pengővel emelkedne. A posta ennyit nem vállalhat magára, ha azonban a város hozzájárul a költségekhez évi háromezer pengővel, a fennma­radó kilencezer pengős tehertöbbletet vállalja a posta. A polgármesterhelyettes tudomásul vette a pos­tafőigazgató bejelentését és közölte, hogy abban az esetben, ha a postaigazgatóság írásban teszi meg konkrét javaslatát, azt a legközelebbi kisgyű­lés elé fogja terjeszteni. A 6 ÓRAI ÜZLETZARAS Szerdán Szegedre érkezett a miniszteri rendelet — Egy évi próbaidőre életbeléptetik az uj zárórát különböző korlátozásokkal A gyakorlatban csak augusztus második felében kezdődik a 6 órai Ozletzárás vagy állami egyedárusitási cikkek áru sithatók. Minden más cikk árusítása ti napokra, a karácsony első ünnepét és húsvét va­sárnapját közvetlenül megelőző 14—14 köznapra, továbbá a szabadtéri játékok, a szegedi ipari vá­sár és a leltári kiárusítások idejére, amikor az üzletek zárórája továbbra is 7 óra marad. A 6 órai üzletzárást a kereskedelmi miniszter a rendelet szerint egyévi próbaidőre, 1936 junius hó 30-ig léptette életbe, ezután újból kell kérni a záróra megállapítását. A leirat szerint a korábbi üziet­zárás a rendeletnek a „Budapesti Közlönyben." való megjelenését követő nyolcadik napon lép életbe. Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi mi­niszter a szegedi üzletek zárórájára vonatkozó rendeletét junius 28-án irta alá, igy valószínű, hogy ma, vagy holnap megjelenik a hivatalos lapban. Ebben az esetben a jövő héten pénteken, vagy szombaton a szegedi üzletekben életbeléphet a korábbi üzlctztirás. A gyakorlatban azonban tekintettel arra, hogy a leltári kiárusí­tások idejére nem vonatkozik a hatórai üzletzárás és a nyári leltári árusítás idejét julius 15-től ju­lius 30-ig állapította meg a szegedi kereskedel­mi és iparkamara, ezt követőleg pedig augusztm 3. és 18. között a szabadtéri játékok lesznek, a hatórai üzletzárás valójában csak augusztus második felében lép életbe. (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délelőtt megérkezett a városhoz Bor­nemisza Géza kereskedelmi miniszternek az üzletek esti záróráját szabályozó rendelete, amely körül az elmúlt hónapok alatt éles har­cok keletkeztek a szegedi kereskedők és a nyilt üzlethelyiséggel rendelkező iparosok táborá­ban. A miniszter 4 szakaszos rendelete teljes mértékben honorálja a többség két izben is megnyilatkozoll kívánságát és azokban a szakmákban, ahol a 6 órai üzlelzárás meg­kapta a kétharmad többséget, elrendeli a 6 órai záróra bevezetését egy évi próbaidőre. A kereskedelmi miniszter rendelete a követ­kezőképpen szól: A m. kir. Kereskedelmi Miniszter 1935. évi 36350—K. M. számú rendelete a Sze­ged sz. kir. város területén nyilt árusítási üzlejfik zárórájáról szóló 1913:XXXVI. t. c. kiegészítésére alkotolt 1921:XXXVII. t. c. 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján a Szeged sz. kir. város területén lévő nyilt árusítási üzletek záróráját a jelen rende­let hatalybalépéstől 1930. évi junius 30-ig bezaroan a következőképpen állapit ja meg: 1. §. A nyilt árusítási üzleteket (boltokat), — kivéve a túlnyomóan élelmiszerek, vagv állami egyedárusági cikkek árusítására berendezett üzleteket, a fa- cs szénkeres­kedéseket, valamint a drogériaüzleteket és illatszertárokat, — szombati napokon a karácsony első ünnepét és húsvét vasár­napját közvetlen megelőző 14—14 közna­pon! továbbá a szegedi ipari vásár, vala­mint a szabadtéri játékok és az 1933:XVU. t. c. 9. §-a alapján engedélyezett alkalmi kiárusítások tartama alatl este 7 (hét) órától, az évnek többi köznapján pedig este 6 (hat) órától zárva kell tartani. Élel­miszereket, vagy állami egyedárusitási cikkeket árusító üzletekben abban az időben, melyben csakis ezek az üzletek tarthatók vissza, kizárólag élelmiszerek. ,1 los. 2. §. A túlnyomóan élelmiszerek vagy állami egyedárusági cikkek árusítására berende­zett üzletek, a fa- és szénkereskedések, valamint a drogéria üzletek és illatszertá­rok záróra ja tekintetében továbbra is a 3382—1917. M. E. szánni rcndelel XXV'I. §-ának rendelkezései az irányadók. 3. §. Aki a jelen rendelet 1. §-ának rendel­kezéseit megszegi, kijátsza, vagy annak megszegésénél, illetőleg kijátszásánál köz­reműködik .amennyiben cselekménye sú­lyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, áz 1913:XXXVI. t. c. 10. §-ában megha­tározott kihágást követi cl és az 1928.X. t. c. szerint büntetendő. 4. 8­Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Budapest 1935. évi junius hó 28-án Bornemisza s. k. m. kir. keresk.-ügyi miniszter. Napokkal ezelőtt jelezte már a Délmagyaror­szág, hogy a kereskedelmi miniszter döntött a szegcdi üzletek hétköznapi zárórájáról. A minisz­ter leirata azonban csak szerdán érkezett Sze­gedre. A rendelkezés a fentebbiek szerint nem vonatkozik az élelmiszerek, vagy az állami egyedárusági cikkek árusí­tására berendezett üzletekre, a fa- és szénkereskedésekre, valamint a dr<>­gériaüzletekre és illatszertárakru. 1': utóbbi üzletek zárórája továbbra is 7 óra marad, illetve az élelmiszer és ál­lami egyedárusitó üzletek zárórája esti kilenc óra. Nem vonatkozik a hatórai üzletzárás — a miniszteri rendelkezés értelmében - a szombati H vasárnapi fürdés második áldozata (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap este 7 óra tájban a Maros-torkolat közelében egy fiatalember kifogta a Tiszából Eidt Lajos 21 éves mázolósegéd holttestét. Eidl vasárnap fulladt bele a Marosba. Egyik barátjával vitorláson ment fel a Marosba, útközben kiszállt a csónakból és több ször a viz alá merült. Valószínűleg görcsöt kapott a lába és többé nem bukkant feL Tegnap este vetette fel holttestét a viz. Az a fiatalember, aki megtalálta, a holttestet kihúzta a partra és r'.t egy fűzfához kötötte, majd értesítette a rendőrséget. Mire a rendőri bizottság a helyszínére érkezett, a holttestnek nyoma sem volt, a viz tovább so­dorta. Szerdán reggel 9 órakor a Sárgánál ismét kive­tette a viz Eidl holttestét. Kirándulók találták raeg és a partra húzták. A rendőri bizottság in­tézkedésére a szerencséden fiatalember holttestet a törvényszéki orvostani intézetbe szállitották. Kenveres-Kaufmann: Emelt fővel vállalom a fejleményeket" 99 Kihallgatás az ügyészségen Budapest, julius 3. Szerdán délben az űgyézs­ség folyosóján megjelent Kenyeres-Kaufmann Miklós. Felsietett Grottó László ügyész szobájá­ba, ahol megkezdődött a kihallgatása. Kenyeres-Kaufmann Miklós mentelmi jogát ai ügyészség megkeresésére a Ház nemrégiben fel­függesztette, mert az ügyészség kétrendbeli csalát és 12 rendbeli okirathamisitás vétsége címén eljá rást indított ellene. Miután a Ház kiadta a képvi selőt, nincs akadálya annak, hogy az ügyészsés? részletesen kihallgassa. Kenyeres-Kaufmann Miklós az ügyész előtt részletes vallomást tett ügyének minden fázisára vonatkozóan. A délutáni órákban fejeződött be Kenyeres-Kaufmann kihallgatása, amit, tekintet­tel az ügy nagy komplexumára, csütörtökön foly­tatnak. Kenyeres kihallgatása után a következőket mon­dotta: — örülök, hogy végre az ügyészség előtt rész­letesen elmondhattam, mi az igazság ebben az ügyben. Kihallgatásom részleteiről nem nyilatko­zom, mert birói eljárás alatt álló, folyamatban lévő ügyben nem tártom ildomosnak a nyilatkozatté­telt. Egyet azonban kijelenthetek: emelt fSrel vállalom a fejleményeket, mert igazságom tudatá­ban biztos vagyok abban, hogy tisztán kerülők ki ebből az alaptalan rágalomhadjárutból. ! szechenui nozi M» utoljára ÁMOK é8 a Bécsi bái I 1 natry sláger együtt. 5 órától folytatólag!

Next

/
Oldalképek
Tartalom