Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-21 / 162. szám

lO DKCMAG7ARORSZXG 1935 Juffns 21 Ml ClMlllMtösa 25-507, MftMmf bezárólag llH. 27ig. FUrdötrlUók, cipők és sajikdtc. Sport Ingele, bluxoU. Gyermek lrlkők, sport Harisnyák és minden sxexonctklc. CSAKIS KÉSZPÉSZÉRT. Poííáh Testvéreknél nélkülözi a szertelen séget. A rumba1, ritmusa marad a régi, melódiái sem változtak, de: tár­saságbeli tánc lett belőle és nem parkett-produk­ció ... — A carioca — megbukott. Tei'jesen és végér­vényesen. Vissza sem jön többet. És nem lesz tánc a continentale-ből sem. amelyet a film kreált. Ez egy mesterséges valami, nélkülözi élő népek temperamentumát. A rumbát Cuba adta nekünk, a passe dublét Spanyolország, a continentalet Hollywood szerette volna népszerűvé tenni. De — Hollywood nem egy ország! És a continentaíe — nem tánc... Mutatja a Dancing Times egyik legutolsó szá­mát. Ez az újság kizárólag a tánc kultuszával foglalkozik. Oldalakon át referál arról a tánc­versenvről, amelyet Koppenhágában tartottak meg ez év elején. Az északi nemzetek reprezentánsai mérkőztek ott az angolokkal. És vaíamennyi pár között a H e a t h e—b o o d-pár nyerte el az első dijat. Ezen a versenyen fogadta el a világ tánc­fóruma az angol stilust Pali J6b. Szegedi Szabadtéri Játékok csanádmegyei és makói Irodája Makó, Városi bérpalota. Tel. 270 ^^ . . • _ U - - __ • Kíibekházáft elidegeníti a szegedi piactól az aránytalanul magas hidvám A kettősbiríokosok eladják a román határon iul eső földjeiket — Gyenge termés, kemény munka a hőségben la a főjegyző —, hogy a sajtó érdeklődik Kü­bekháza éle*­(A Délmagyarország munkatársától.) Szik­ráz a nyári nap, amely itt Kübekháza napja és bár csak hét óra, máris kigyöngyözik a vé­riték a homlokról. A gondozott községben tisz­taság, söpört téglajárdák, nyugodt alföldi stíl­ben Készült épületek, amelyek generációk tük­rét vetítik, a tér közepén épült templomból 01 Í ;onaszó száll és betölti a napégelte, repedezett öldtől a kifürkészhetetlen magasságig min­dent, ami az embereké. Egy udvaron bug a cséplőgép. Az orgona muzsikája, a kisharang csenditése és a gép monoton robotzenéje, összeolvad valami lágy, lélegnvugtató harmóniává. — Hogy fizet a buza? — Mint a mai adós! Legföljebb öt mázsát holdanként... Elpusztította a vetést a fagy, a később fakadt sarjutőveken aztán csöké­vénykalász nőtt. Itt rossz termés esetén tiz mázsás az átlagtermés, jobb években pedig •izenhat mázsát ád a buza. Most jó, ha öl má­zsa jön ki a gépből... Gondterhes arcok, de Feszülő izmok és a nagyszerű népi akaraterő, amely jóban, rossz­han megsegíti a mi földműveseinket. Jó világ­ban megóvja a hetyke elbizakodottságtól, rossz időben nem sodorja az elkeseredés poklába. A községházánál már nyitva áll a hivatal. Kérdezzük, hol van a főjegyző ur. — Benn van, dolgozik — mondja a napos kisbiró, aki a hűvös folyosó egyik fülkéjében pihen a priccsen. A falu hajdú ja a hőség elől a priccsen pi­henget, de a főjegyző ott ül az asztalánál és dolgozik. Már liat órakor bejött a hivatalba és intézi a község ügyes-bajos dolgait. Megtudjuk, hogy Balogh Kálmán főjegy­zőt junius 17-én választották meg egyhangú­an a 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult Teszi ing Miklós helyébe. — Köszönöm a község nevében — mondot­Anyarozsot minden mennyitégben állandóan legmagasabb árban vásárol Dr. Miklós R. T. Budapest, V., Vilmos császár ut 6. B" Telefon. 805—'77. Sürgönyeim: DRIMAO Jete és sorsa felől. Szorgalmas, be­csületes emberek laknak itt, akik munkájuk eredményét a szegedi piacra hordják. Dé ha erről van szó, tessék tolmácsolni Szegeden, hogy sí magas hidvámot nem bírják a ter­melők. Pár fillér érőt visznek a kocsik, az uj­szegedi hídnál aztán pengőket kérnek vám fe­jében. Mi az eredmény? Sajnos az. hogy las­sankint a távolabb fekvő Makó piacára járnak a kübeki gazdák és nemcsak ott adják el a jószágot, gyümölcsöt és terményt, — de ott is vásárolják be ipari szükségleteiket. Ezt én nem helyeslem, mert Kübekháza közelebb van Szegedhez, kevesebb időt és fáradságot jelent oda menni. Attól lehet félni, hogy Kübekházát a magas hidvám elriasztja a szegedi piactól. Ezért Szeged városának mérsékelnie kellene a hidvámot. — A szegénység ebben az évben fokozódik. A búzatermés igen gyenge. Tényleg 5—6 má­zsa a. csépléseredmény. Mindenhol szalmával fűtik a gépet, mert a drága szén- vagy ben­zinüzemmcl nem találnák meg számításukat a gépészek. Most aztán eltüzelik a szalmát és jö­vőre gyengébbek lesznek a földek, mert nem bírnak elég trágyát gyűjteni. — Legnagyobb problémánk a kettősbirto­kok ügye. A román határ 200 méterre van, a szerb pedig másfél kilóméterre. Sok gazda földje a határon tul van. Ezer bai az átlépési igazolványokkal, a kettős adófizetéssel és az örökös vékzaturával. Végzetes, hogy a román magánjog eltiltja az idegen állampolgárt a földbirtokszerzéstől, örökléstől. Ha a mai ge­neráció leteszi az ekét, az utána következőnek már nem lehet földje — a malomtól kétszáz méterre. Mert ott a román határ és ott magyar Állampolgár fia nem örökölheti apiának ősi földjét. Ezért el is adják, kótyavetyélik a ha­táron tuli földeket, öbébai gazdák veszik meg. — Most mindenki dolgozik. Részbe, nap­számba. A dolog a kenyérért folyik. A búzából kevés jut a kereskedőhöz, mert a nép szinte egyetlen tápláléka a. kenyér és a tészta. A krumpli kisül a ^ szárazságban, a tengeri pe­dig csak a jövő ígérete. Ha nem lesz hama­rosan egy kiadós eső, kukorica sem terem az idén. Fiatal pár nyit be a főiegvzői hivatalba. Legény és lány és a tanuk. Esküdni jötték. Ha 1935-feen, a siralmas, rossz termés és a sivár gazdasági kilátás napjában is kemény maga­bírással, szent optimizmussal lép a jegyző elé a fiatal pár. ök a wí. A szebb, a jobb jövő. Ok.) H TANYAI POSTA Innen-onnan másfél éve, hogy kint lakom az algyői tanyákon. Ez idő alatt arra a tapaszta­latra jöttem, hogy az algyői tanyák — Szegedtől hét kilométer, Algyötől két kilomé­ter — poslaforgalom szempontjából messzebb van Szegedtől, mint 1912-ben volt Avtovácz. Ugyanis 1912-ben a mozgósitás alkalmával a bátyám Avtovácra rukkolt be katonai szolgá­latra, ami lent van valahol Bosznia-Hercego­vinában. Emlékszem rá, hogy leveleit ponto­san hét napra kaptuk meg mindig. Itt például a mult évben a biróság rám nézve egy életbe­vágó nagyfontosságú ügyben tárgvalast tűzött ki augusztus 24-ére. Ügyvédem értesített egy lappal, amit julius 28-án adott fel. Ezt a la-i pot megkaptam — augusztus 28-án. Pontosan egy hónapra, de — a tárgyalás után négy napra.1. A tanyám biztosítva van az egyik vállalat­nál. A biztositás május 15-én köttetett, t®J*t mindig május 15-én küldik a felszólítást a be­fizetési lappal. Az idén dacára, hogy a pontos címem tudják, nem kaptam meg a befizetési lapot. De mivel már a meghosszabbítható idő is lejárt és a legtüzveszélyesebb idő volt a szá­razság miatt, no meg a szomszédunkban is egy tanyát felgyújtott a villám, bementem a biztositóhoz, megtudni, mi az oka, hogy még n küldték a befiz petésemre ott e felszólítást is küldtek. Egyet május 15-én, nem küldték a befizetési lapot. Nagy megle­ítésemre ott elmondották, hogy már három másodikat junius 1-én, a harmadikat junius 15-én. Már szóltak is az ügyvédjüknek, hogy ő szólítson fel. Az ügyvéd küldött is egy lapot junius 25-i keltezéssel, hogy ha három na­pon belül nem teszek elegét a felszólításnak, perre viszi az ügyet. Ezt a lapot julius 4-én kaptam meg, tehát kilenc napra. De megkap­tam. A felszólításokból azonban még máis} sem kaptam meg egyet sem. A biztosítási di­jat bentlétemkor természetesen befizettem. Igy az útnak indított befizetési lapokatt jövő májusban tudom majd használni. Ha ugyan akkorra megkapom valamelyiket. Tehát kérem az igen tisztelt ügyvéd urakat is, mivel mostanság könnyen előfordulnak a j tanyákon az ügyvédi felszólítások, ha ilyen három napos felszólításról van szó. legalább .10 nappal előbb kászólitsák útnak, hogy le­! hetőleg a három nap letelte előtt kézhez jus­sanak. önkénytelenül is rágondol az ember, hogy lehetne ezen változtatni, a sok-sok kellemet­lenség és anyagi károsodás elkerülése végett. A tanyai emberek véleménye: talán megszűn­tetni Algyőn a postahivatalt és helyette egy futár hetenkint egyszer vagy kétszer menne be Szegedre kerékpáTTal vagy ross* idő esetén lóháton a postáért. Ezen napokat persze mi tanyaiak is tudnánk és akkor sorba bemennénk a községbe a levelekért. Ez min­denesetre a haladáson pontosan száz évet vetne vissza. De — kielégítőbb volna. Kelt Algvőtanva, (—) jul. 15-én. (Az év­számot a fentiekre való tekintettel resteltem kiirni.) Czirok Sándor. Értesítem a n. é. közönséget, hogy FeRM o. in. aiaü nm wonl Eredeti fővárosi modelljeimmel módomban 411 Szeged uri közönségét a legnagyobb mértékben kielégíteni. Meglepő olcsó meg­nyitó árak. Szives p&rtfagást kér KÜLLEK nri cipéss. Tartós ondolálást eéppel, gép nélkül, olajpreparátummal, hajfestést a legjobb anyagokkal, szak­szerűen, felelősséggel véges Szántai, uri és nffl fodrász, Dugonics tér 1L Telefon 14-51 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom