Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-21 / 162. szám

SZEOED. Szerke*ztA»«(): Somogyi ucca L em. Telel ou: 2303..KI&dóiUvalal, kHlcsOnkOnyytár Jegyiroda: Arndl Qccb S. Telefon: 13-Oe.- Nyomdát LOw Upól ucca 19. Teleion: 13-06. - TAvIraU t* Iwvélclmi DélmaayaronzAo. Szeged. Vasárnap, 1935 julius 21. Ara 16 fillér XL évfolyam, 162, sz. ELÖElZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken es Budapesten 3.60. KUlf»ld»n ® 40 pengd. — Egyes UAm ara hétköznap lO, vatór- 6> Ünnepnap lO Ilii. Hlrdwéjek fel-vétele tarifa szerint. Meglett V»t •'lvetetevel naponta reggel. A vidék iogai Amikor — szegedi vonatkozásban — a drágaság leküzdésére irányuló rendszabályok szükségességének kérdését akarjuk tárgyalni, két adatnak szembeállításából indulunk ki. Az egyik adat arra vonatkozik, hogy ebben az évben Szegeden százezer végrehajtást foganatosítottak s ugyanebben az időben Budapesten — száznegyvenezret- Ennek a két számnak egybevetése magában véve is mélyen elgondolkoztató, hátha még ehhez hozzávesszük azt is, hogy amig Szegeden az első hat hónapban százezer végrehajtást foganatosítottak, addig a mult évnek első hat hónapjában Budapesten összesen kilencvenezret. A mult év első hat hónapjában Budapesten foganatosított adóvégrehajtás tehát tízezerrel — kevesebb, mint ennek az évnek első felében a Szegeden foganatosított adóvégrehajtások száma. S hogy a két év különbségének egyébként is vitatható okait teljesen kirekesszük, elégedjünk meg a kevésbé, de éppen eléggé frappirozó idei eredményeknek szembenállitásával s kérdezzük meg, hogyan lehetséges az, hogy abban az időben, amikor Budapesten száznegyvenezer esetben foglaltak köztartozások fejében, Szegeden a százezres számot is meghaladta a foganatosított adóvégrhajtások száma? A szegedi haszonbérlők, mint ismeretes, nem Budapesten kötelesek adózni, hanem Szegeden, a szegedi haszonbérlők szegénysége, fizetőképtelensége, elnyomorodott élete tudvalevőleg nem a budapesti, hanem a szegedi adófizetési statisztika eredményét rongálja. A szegedi kereskedők forgalmának csökkenése, a szegedi ipar haldoklása, a szegedi szellemi munkások végzetes és feltartóztathatatlan elproletáriálódása tudvalevőleg megint csak — nem a budapesti adózás eredményében jut kifejezésre. Ami gazdagság van mégis ebben a szegény országban, azt Budapesten találjuk rneg. Amit a kereskedelem szabadságából elvettek, abból Budapesten lett központ, vagy szindikátus, vagy szövetkezet. A kormány tesz valami keveset a kulturális decentralizáció érdekében, de nem tesz semmit a gazdasági decentralizáció megvalósítására. Ha az államvasutaknak akár személy-, akár áruszállítási politikáját vizsgáljuk, mindenütt találkozunk a fővárosi érdekeket favorizáló s a vidék exisztenciális érdekeit elbagatelizáló törekvésekkel. S ezenfelül Budapest milliós város s Szeged népessége csak egy hányadát teszi ki Budapest lakói számának, de sokkal kisebb töredékét reprezentálja a fővárosi kereseti ós vagyoni viszonyainak. S most gondoljunk ujra arra, hogy Budapesten száznegyvenezer adóvégrehajtást foganatosítottak akkor, amikor Szegeden százezernél többet. S most érünk oda, hogy ezeknek az adatoknak tanulságát a drágaság leküzdésének frontján hasznosítsuk. Reméljük, senki nem gondol arra, hogy maximálják a ribizlinek, a sárgadinnyének, vagy a rántani való csirkének az árát. Hogy az ármaximálásokból hogyan lesz egy pillanat alatt árminiir.álás ^ s hogy a maximálni akart, de minimált áru hogyan tűnik el a következő pillanatban a piacról, azt nem kell magyarázni senkinek, aki még nem felejtette el, hogv mi volt itthon a világháború alatt. Szép, szép, ha küzdeni akarnak a drágaság ellen, de akkor ne két kofa megbüntetésével s három garaboly gyümölcs elkobzásával védekezzenek ellene, hanem, harcoljanak az ellen, hogy hat hónap alatt százezer végrehajtást kellett foganatosítani ebben a faggyal és aszállyal agyonsújtott városban. Ne ragadjanak ki egy-két ostoba esetet, hogy inkább látványul, mint tanúságként megtorolják a termelőt, vagy árust, ha husz fillérrel többet kér, mint amennyivel a szomszédja megelégedett, törődjenek inkább azzal, hogy a főváros és vidék bántó, nyomorító; a vidék szegénységét kitermelő és fokozó megkülönböztetés egyszer már megszűnjön. Ne a kofák ellen ragadjanak kardot s ne a szegedi piac megrendszabályozására vállalkozzanak, először azért ne, mert minden megrendszabályozás eddig csak a khaoszt növelte s minden khaosz csak az árak emeléséhez vezet el, de másodszor azért se, mert ha nemcsak mutatni akarják, hogy tesznek valamit, de akarnak is valamit tenni, akkor ne a tünetek, hanem az okok ellen Vonuljanak fel. A himlő ellen nem a kiütéseket takaró púderrel, hanem a betegséget megelőző szérummal védekeznekRáolvasással, tőzegfüsttel s a kuruzslás egyéb módszereivel nem gyógyíthatjuk meg a gazdasági élet bajait sem. Senki nem akarja azt, hogy a magyar vidék gyarmati területe legyen az adószedő' nek. De akkor azt kell akarni, hogy ne a vidék terhére, de a vidék javára legyen I-ü lönbség az adóbehajtásban is főváros és vidék között, akkor tettek, elhatározások és cselekedetek védjék a vidéket s szolgálják kímélettel és rendelkezésekkel a magyar vidék nemzeti kulturális és gazdasági érdekeit — minden adóbehajtáson innen és minden drága ságelleni ankéten tul. Cgg óriási nlusszdlllio repülőgép borzalmas hatasztrúfála Svájcban 13 halott Misox, julius 20. Szomhaton borzalmas repülőszerencsétlenség történt, amely egyike a legnagyobbaknak, amelyek Svájcban történtek. A Holland Légiforgalmi Társaság utasszállító gépe délben a község közelében lévő fenyőerdő felett haladt. A szerencsétlenség okát még nem tudták megállapítani. Azt hiszik, hogy a gép a faszállításra szolgáló drótkötélpálya egyik sodronyának ment neki, de ezt a hirt még nem erősítették meg. Másik hir szerint a gépen rövidzárlat keletkezett és motorjai leálltak- Amikor a gép elhaladt. Misox község felett, szirénával vészjeleket adott le, és többizben megkísérelte a leszállást, de a hely erre nem volt alkalmas. Az óriási gépmadár ezután piílmatok alatt lezuhant. A szerencsétlenség színhelyétől mintegy 50 méterre megtalálták az egyilc légcsavart, amely a* egyik fába fúródott. A halálos áldozatok száma 13, ezek közül 10 utas, két vezető és egy szerelő. A repülőgépszerencsétlenségTÖl a következő ujabb részleteket jelentik: A repülőgép két fenyőfa közé zuhant ós teljesen romokban hever. Közelében a föld valósággal piros a vértől. A légcsavar a fákat kettészelte. Az utasok nagyobb része holland gyarmatokról jött és Genuában szállt repülőgépre. A szerencsétlenség helyét csendőrök őrzik. A holttesteket este Misoxba szállították. A szerencsétlenül jártak közül hét holland, egy angol és kettő német állampolgár. A repülőgép három alkalmazottja holland volt. Gyors tempóban folyik az olasz csapatszállitás Afrikába Feszültség Rómában az abesszin császár beszéde miatt — Olaszellenes akció Japánban Rómából jelentik: Olasz mértékadó helyen a következő megjegyzést fűzik az abesszin császár parlamenti beszédéhez: -— Haile Szelasszin császár beszéde, amely igen stiiyos helyzetet teremtett Rómában, ugy tartalma, mint hangja miatt igen komolyan ítélendő meg. Római politikai körökben ugy tudják, hogy a császár beszédének eredeti amáriai nvelven mondott szövege még sokkid élesebb volt, mint a sajtó rendelkezésére bocsátott fiancia fordítás. Rómából jelentik: A 3. sabaudiai hadosztály útnak indult Keletafrikliba. Minden nap uj csapatszállitmányok indulnak az olasz gyar • malok felé. A Gran-Sasse hadosztály az Abruzzókban levő táborhelyéről szintén' elindult. Több más helyén előkészületeket, tettek arra, hogy ^csapatokat útnak indítsák és ellássák a katona kat a szükséges tudnivalókkal. »1 millió olasz fog fegyverben állani* Páris, julius 20. Az Echo de Paris munka társa Rómában beszélgetést folytatott Mussolinivei. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy Olaszország továbbra is érdeklődéssel kiséri-e Ausztria függetlenségének kérdését. Mussolini igennel válaszolt, majd hozzátette, hogy nem szavakra, hanem cselekedetekre van szükség. Enn«k bebizonyításaira Északolasz országban 500 ezer katona részvételével hadgyakorlatokat tartanak. — Nemsokára egymillió olasz foc fegyver-