Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)
1935-07-18 / 159. szám
\ DHMAGYARORSZÁG teerke«i«»6fl: Somogyi ucca kVlMttakUnyvtte «* (egyIroda: Aradi Fí^S elei°n! 13-06.-Nyomdk: LÖW llpot ucca Teletöm 13-00. . iáT|fatl ravélclm Dílmoay«vror«zAa. Szeged. Csendrendelet Nagyon tetszik nekünk az a gondolat, hogy az államrendőrség szegedi főkapitánya a helyi viszonyoknak megfelelően kivan gondoskodni az állampolgároknak lármával felkorbácsolt idegeinek nyugalmáról. Mély tisztelettel ajánljuk az alább elmqndottakat a szegedi csendrendelet nagyrabecsült kodifikál ójának szives figyelmébe. Elsősorban is védjék meg a város csendjét az alkalmi dobolások zajával szemben. Ha század vonul el az ablak előtt s trombita harsan, vagy dob pereg, akkor sokkal inkább megnyugszanak, mint felborzolódnak idegeink. Nem is ez a dobpergés idegesít, nem is ezzel szemben kérünk nyugalmat. A végrehajtó dobpergésével szemben kérünk védelmet — szegény bérlők, a szegény iparosok, az élet frontjának minden szerencsétlene számára. Nagyon kevés zaj támadja ugy meg az idegeket, mint a végrehajtó dobpergése. Mélyen tisztelt Főkapitány Ur, irgalmas szive ne engedje azt a csendháboritását, amit a végrehajtó dobja tud elkövetni. Védelmet kérünk a városháza Hajnali harangszava ellen is. Minden hajnalban azért szólaljon meg elődeink rendelése folytán a városháza harangja, hogy a kései utódokat figyelmeztesse a szegedi árvízre. Ebben a harangszóban nincs semmi a vallásos áhítatból, nincs istentiszteleti jellege sem s azért, amikor a város csendjének védelméről van szó, mégis szabad megkérdezni, van-e értelme annak, hogy minden hajnalban harangszó keltse fel a város polgárságát csak azért, hogy emlékezzen a borzalmas é jszakára? Halljuk az ellenvetést, — nem is ébred fel mindenki. De mi nem is az édesen alvók álmát feltjük, boldogok ők, mert az álom isteni ajándékától megfosztva nincsenek, mi azok érdekébén szólalunk fel, akiknek fél éjszakáját elveszik a gondok, akiket hajnalokig ébrentart a töprengés, akik hiába fekszenek le, nem tudnak elaludni órákon keresztül, mert nem tudják, hogy másnap mire virradnak, lesz-e munka, lesz-e megrendelő, jön-e ügyfél az elárvult indába s nem hiába huzzák-e fel a redőnyt az álmok vásárlói előtt- Éjfél után olykor mégis elpihen az izgalmak üstjében megkínzott lélek is az alom jótékony, mert feledtető karjára veszi a gondok meggyötörtjeit is. De a háromórás harangszó felveri őket könnyű álmukból s az eimult borzalmakra hivatott figyelmeztetés az SLSPiT?4 b°rzalmakra figyelmezteti az alombol felverteket. A harangszó félelmes figyelmeztető hatasa sokkal elevenebb és sokkal ünnepélyesebb lenne, ha nem minden hajnalban, csak a vész évfordulóján a k h a J n a 1 a n verné fel az embereket almukból. Jol tudjuk, hogy ennek a kérdesnek elrendezese nem a rendőrség hatáskörébe tartozik, de a csend védelme talán adna a városi hatóságok számára is annyi aktualitást ennek a kérdésnek, hogy ujra megfontolóra vegyék: szabad-e a mai kor ideges gyermekeinek meggyötört felnőttjeinek ^éjszakéi nyugalmát az átélt borzalmakra vaíó figyelmeztetéssel megzavarni? Mi azt kérjük, hogy az árvízre emlékeztető hajnali harangszó évenkint csak egyszer szólaljon meg, mindenkor az árviz évfordulóján. Csütörtök, 1935 Julius 18. Ara lO fillér XI. évfolyam, í59. sz. EIOBIZCTÉS > Havonta helyben 3.20, vidéken e* Budapesten 3.00, kUllöldön 6 40 pengd. — Egyei (z&m Ara hélKöznap lO, vatár- é* Ünnepnap Itt 1111. Hlrdeiétek lei-vétele tarifa »rcrlnt. Megje. MH«I Nagyon szeretnénk, ha ehhez a közönség köréből is hozzászólnának s a nyilvánosság előtt vitatnák meg a város hatóságához intézett kérésünket. Ha a rendőrhatóság a város csendjét meg akarja védeni, akkor necsak az uccákra és terekre legyen tekintettel, hanem a köztereken tevékenykedőkre is. A város csendjét mindenkivel szemben meg kell védeni, akik azt megzavarni alkalmasak. A türelmetlenség, a felekezetieskedés, a politikai elfogultság, a kíméletlen osztályharc sokkal nagyobb veszedelmei a közület békéjének és csendjének, mint az automobilok dudája. Necsak azt ismerjék el feladatnak, hogy a Széchenyi-téren legyen csend, legyen csend a közgyűlés termében is. De ne a halálnak, hanem a munkájukban elmerült férfiak összemüködő tevékenységének fegyelmezett és termékeny csendje. Legyen vége annak az időnek, amikor üres szavak lármájávl fel lehetett verni a közélet békességét, amikor kortestanyák jelszavaival akarhattak célt érni a szegedi fórumon is. A szegedi közélet terein a csendnek megteremtésére és megvédésére nem a rendőrség hivatott s nem is a hatóság, hanem a városban élő polgárság közéleti tevékenységének érettsége s közéleti kritikájának megbízhatósága. Jobban szeressük a várost, mint ahogy ellenfeleinkkel akarunk szembeszállni, — a közéleti csendrendeletnek ez lehetne az első szakasza. S ha már most a rendőrséghez intézett kérésünkben rendőrségi feladatokra is ki akarunk terjeszkedni, arra kérjük az államrendőrség szegedi vezetőjét, hogy szerencsés tapintattal találja meg azt a határvonalat, ahol tsz élet üteme az élet védelmével találkozik. Ne vétsünk semmit a forgalom biztonsága ellen, de ne mulasszunk el semmit a mindennapi élet békéjének és nyugalmának védelme terép sem. A mókás kérés a meggyötört élet védelmének parancsáig jutott, íme, el s mi azt szeretnénk, ha a csendrendelet nem lenne egy második — vasárnapi munkaszünet — rendelet s azt szeretnénk, ha a kibocsátandó rendeletet annyi elégedettség fogadná, mint amennyi elégedetlenségben „kélt és szállt » sziv viharja" a vasárnapi munkaszünetről szóló rendelet megjelenése után. Az utóbbi időben alig zavarta meg valami annyira a polgárság csendjét, mint ez a rendelet. „Minden francia részéről súlyos áldozatokat követelünk1' — mondotta Laval szerdai rádióbeszédében Paris, julius 17. Laval miniszterelnök szerdán rövid rádióbeszédet mondott. Mindenekelőtt megemlékezett a költségvetési hiányról, a vasutak deficitjéről és a városok súlyos pénzügyi helyzetéről. Kiemelte hogv a közadósságok 260 milliárdról 340 milliárd frankra emelkedtek a kolcsön-politika következtében. A miniszterelnök ezután ezeket mondotta: Ha..a k°rmány vonakodott volna kötelessegel teljesíteni, ez Franciaországot a romlásba vitte volna. A pénz aláérlékelői elfeledkeznek arról, hogy Franciaország egyszer már aláértékelte pénzét négyötödére. Az alá értékelés hivei tulajdonképen hamis j>énzt akarnaK kibocsájtani. Mi a másik utat választottuk és minden francia részéről súlyos áldozatokat követelünk. A lakosság nyugalma és hidegvére megkönnyíti majd a kormány számára feladatának megvalósítását. A pénzügyi biztonság és a belső béke megvédése lehetővé leszi a miniszterelnök számára, hogy egész Franciaország nevében beszéljen nemzetközi tárgyalásai során. Így a kormányelnöknek a jövőben teljes cselekvési szabadsága lesz. Páris fíiaaiei a szigorú ellen Páris, julius 17. Szerdán nyilvánosságra került az a tervezet, amellyel a Laval-kormány rendbe akarja hozni" az ország háztartását. Az intézkedések rendkívül szigorúak és emiatt tiltakozasra lehet számítani. A kiszivárgott hírek szerint a tisztviselők járandóságait bizonyos kulcs szerint fog ják csökkenteni a járandóságok nagyságának arányában. Á rendelkezés értelmében 5000 frankig változatlanul megmaradnak a fizetések, csak ezenfelül lesz csökkentés. A nagyfizetéseket 10 százalékkal szállítják le. A fizetéscsökkentéssel egyidejűleg intézkedés történik arról is, hogv az elsőrendű fogyasztási cikkek árát szálltisák le- Igy többek között leszállítják a kenyér, a gáz. a villany és a szén árát. A legtöbb közszükségleti cikk" árát 10 százalékkal csökkentik, a szén árának leszállítása meg fogja haladni a 25 százalékot. A 100.000 frankot meghaladó lakásbérek szintén kormányrendelet utján 10 százalékkal csökkennek. A kormány által kiadott hivatalos közlemény azt hangoztatja, hogy mindenkinek áldozatot kell hozni. Á 80.000 frankot meghaladó jövedelemmel bírókat 50 százalékos különadóval sújtják.. R o 11 i n miniszter, amikor a minisztertanácsról közölt, ezeket mondotta: — Nem tagadom, hogy a kormánv talpraállitási terve forradalminak mondható. , A különböző politikai szervezetek és gazdasási érdekképviseletek tiltakozásukat fejezték ki a kormánvnak szerintük tulmesszemenő intézkedései ellen. A frontharcosok szövetségét szerda délre összehívták, hogy dönt-