Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-09 / 129. szám

T955 Junius 9. DÉLMAGYARORSZÁG 7 működött és évek során igen jóképe.sségü csapattá fejlődött. Ma éppen ez a szakosztály hiányzik az egyesület életéből. 1912-ben már atlétikai és birkózó szakosztályok alakulása szélesítette ki az egyesület működési területét. Nagy számban vonultatta fel atlétáit, akik bizony rongyos felszerelésükkel vonták magukra a figyelmet. Alig telik el pár év és az SzMTE atlétái a legelsők sorába emelkedtek különösen hosszú távokon. A birkózás népszerűsítésében hervadhatatlan érdemei vannak. Mindig ujabb és ujabb neveléssel gondoskodott utánpótlásról. A háború kitörése igen szerény keretek közzé szorította vissza az egyesület működését. Tagjainak legnagyobb része bevonult és csak az ifjúmunkások vitték továbbra az egyesületi életet. Még igy is rendelkezett az egyesület annyi erővel, hogy a háború alatt uj szakosztályt, a torna szakosztályt állította a már eddig működők mellé. Ma ez a torna szak osztály a legerősebb szakosztálya az egyesületnek, ami érthető is, mert a kollektív tömeg sportok üzésére igen nagy lehetőségeket nyú jt. Az SzMTE torna szakosztálya a tornászok lét-, számát illetően mindig a vezető helyen állott. Háború után alakult meg az uszó szakosztály. Szeged akkor még nem rendelkezett sportuszodával, igy az SzMTE tagjai is csak a Tiszán s a Rókusi-lóhan hódolhatlak az úszás sportjának. Sokan lettek közülük váxos, sőt országszerte ismert úszók. A szakosztályok szaporodásával természetszerűleg együtt járt az anyagi nehézségek növekedése. Ez késztette az egyesületet arra, hogy valamilyen formában anyagi bázist teremtsen magának. Igy határozták el 1920-ban a Munkás Testedző strandjának megalapítását, mely második strandfürdője volt Szegednek. Először, a szerb megszállás miatt az úgynevezett „Sárgán" kezdte meg működését. A strandhoz fűzött remények nem is maradtak el és a strap.doiás Jubileumi slágerunk iuniusban!!! Csiszolt iMszlel akció!!! 6

személyes príma csiszolt, vizes, vagy boros készlet 98 EDÉNycsarNOK P2" üveg, porcellán, zománcedény és háztartási szakOzlel SZEGED, TISZA LAJOS KORÚT 38. Vidéki megrendeléseket, a csomagolás felszámításával, a vevő költségére utánvéttel szállítunk. népszerűsítése mellett sokban hozzá segítette az egyesületet, hogy feladatának eleget tehessen. Ma már a strand nem jelent anyagi jövedelmet, az egyesület azért mégis fennlart ja. hogy tagjainak és a kisjövedelmű munkásságnak lehetővé tegye a viz és a nap áldásaiban való részesedést. Jubileuma alkalmából ma délután nagyarányú sportünnepélyt rendez az újszegedi SzAKpályán. Vendégül látja Bpesti Munkástestedző Egyesület, Bpesti Vasas Sport Club, Pesterzsébeti MTK sportolóit. A sportünnepély az egyesület célkitűzésének megfelelően elsősorban a tömegsportok ünnepélye lesz, de mintacsapataikkal olyan produkciókat is mutatnak be a résztvevő egyesületek, melyek a <port és művészet összeforrásának mondhatók. Jubileum alkalmából Szegeden rendezik meg ai országos munkás atlétikai bajnokságokat, melyen az ország legjobb munkás atlétái > s atlélanői vesznek részi. Az ünnepély gondosan öszszeállított programja megérdemli az érdeklődést. | Fehér cipők, sxandáíoU, I

divaibocsUoroU nAitái«ttÁl nagy választékban MJwzWWwíSWMmZif Kárát% ucca 10. A GYÜMÖLCS Irta TONELLI SANDOB A munkásdalosok és tornászok pünkösdi urjiepe Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Pünkösdkor tartják meg a szegedi munkásdalosok és tornászok nagyszabású jubileumi ünnepségeiket, amelyre mintegy ezren érkeznek Szegedre az ország különböző részéről. A Szegedi Általános Munkás Dalegylet jubiláris díszhangversenyére már szombaton este számos vendég érkezett Szegedre, de a dalárdák legnagyobb része vasárnap reggel érkezik különvonaton. Az érkező dalárdákat a fennállásának 25-ik évét ünneplő munkásdalegjlet vezetősége ünnepélyesen fogadja. Délelőtt 9 órakor kezdődik a városi színházban a díszhangverseny, amelyen 13 dalárda vesz részt. Ezek a következők: Budafoki Munkás Dalkör, Magyar Országos Vas- és Fémmunkások »Szövetségének Kőbányai Dalköre, Csabai Munkás Dalkör, Budapesti »Barátság« Dalkör, Szegedi Polgári Dalárda, Szegedi Munkás Dalegylet, Buda[lesti Munkás Dalegylet, Orosházi »Petőfi« Dalárda, Szegedi Visszhang Dalárda, Budapesti Könyvkötőmunkások Vegyeskara, Vásárhelyi Munkás Dalegylet, Rákospalotai Szabadság Dalkör, Budapesti Jutagyári »Testvériség* Dalkör. A hangversenyző dalárdák kivétel nélkül többszörösen dijnyertes dalosegyesületek és nivós műsort adnak elő vasárnap délelőtti hangversenyükön. A bevezető műsorszáma: Them »Dalünnepen« cimü ismert vegyes összkarja, azulán mindegyik dalárda műsora legjobb számait ad j» elő. A hangverseny után a dalárdák a Stefániátsétány oldalán gyülekeznek és innen indulnak a város megtekintésére. Délután résztvesznek valamennyien a Szegedi Munkás Testedző Egylet jubiláris sportünnepélyén. Este 9 órakor az ujszegedi Vigadóban a résztvevők tiszteletére Rózsabál lesz. Hétfőn delelőtt tarlják meg az ipartestület székházában a zászlóavató-ünnepélyt. Dáni János ismerteti a dalegylet működését, történetét, az ünnepi beszédet Kéthly Anna országgyűlési képviselő mondja, aki a zászlóanyai tisztet is betölti. Az ünnepélyen résztvesznek a vendégdalárdák is, amelyek a zászlószögek bevercsénól jeligéiket éneklik el. Az ünnepély után a dalosok a Stefánia-sétányon lévő Dankó-szo borhoz /onulnak, megkoszorúzzák a szobrot és Dankónólákat énekelnek. A dalo-o'v délután utaznak el, előzőleg bucsutalálkozón vesznek részt a Bruckner-kerfben. 4 munkéüfornászok iinnegsége U|szegeden Szerény keretek közt indult ezelőtt 25 évvel a Szegedi Munkás Testedző Egyesület, de egészséges célkitűzése és céltudatos munkája tekintélyes pozícióhoz juttatta a szegcdi sportegyesületek között. Nem az eredmények hajszolása és rekordokra való törekvés volt a főcéljuk. hanem testük ésszerű ápolásai a és edzésére nagyon is rászoruló munkásoknak és iparosoknak igyekezett sportolási lehetőségekel teremteni és a sportolás szeretetét széles rétegekbe bevinni. Ez a célkitűzés adta meg a most jubiláló egyesületnek azt a jelleget, mely nélkül Szeged sportja is sok kiváló sportolóját kénytelen lenne nélkülözni. Az SzMTE 25 eves fennállása alatt annyi allétál. birkózót, úszót és tornászt neveli, hogy neveltjeiből önálló egyesületek alakulására is telt és a város sporlbüszkeségei között igen sokan ill kaplak lehetőséget a legkülönbözőbb sportágak megkedvelésére. 1910 május havában Marinkov János cipésziparos kezdeményezése hívta életre az egyesületet. Eleinte csak futballszakosztállyal A tudományos piackutatás célja annak megállapítása, hogy a közönség mit, miért és hogyan vásárol. Ezeknek a tételeknek megállapítása után következnek a javaslatok, hogy egyik oldalon miként lehet a közönség vásárlását irányítani, másik oldalon pedig a termelőknek miként kell a közönség igényeih» z alkalmazkodni. Ez a tudományos piackutatás Magy<amszágo;< aránylag rövid múltra tekinthet vissza. Néhány ilyen természetű tanulmány a 1 utolsó évek la.yauián a Magyar Gazdaságkutató Intézet kiadásában jelent meg. Ezek közül különös érdeklődésre tarthat számot a legutolsó, amely most hagyta el a sajtót. A címé: ..Gvümölrsfogyasztási szokások Budapesten Gazdaságpszichológiái tanulmány." Az össz-gyüjtött anyag és a belőle levont következtetések alapját 1200 kérdőiv szolgáltatta, melyek körülbelül egyforma arányban igen kedvező, kedvező, kevésbé kedvező és gyenge helyzetben levő háztartások gyűmölcsfogvaszlási viszonyai tekintetében nyújtanak fel világosi tást. Tekintettel voltak a kérdőivek az egy-., háztartások családi összetételére, különösen a gyermekek számára és a családfő foglalkozására is. Noha a kérdőívek csak budapesti háziartások viszonyait tüntetik fel, a levont kövcíkeztelcsek, különösen pedig a javaslatok nagyrészben a vidékre is alkalmazhatók. A magyarázata ennek az állításnak nagyon egyszerű, alapul véve egv olyan közepes lermcsmennyiségü évet, mint 1934, az egész ország gyümölcstermelése mintegy 16.000 vagonra lehető. Ebből a mennyiségből Butfupesl elfugyasztott 5200 vagont, kivitelre került 2900 vagon, vagyis kerekszámban az egész termésmennyiségnek a fele maradt a vidéki fogyasztás számára. A vidéki fogyasztás telenies része azonban nem a piacon keresztül bonyolódik le. mert a lakosság tetemes része saját termésű gyümölcsöt fogyaszt, az ilyen fogyasztásnál pedig a piacléleklani tényezők nem érvényesülnek. A megmaradó résznél ellenben a vásárlás alkalmával ugyanazok a tényezők jelentkeznek, mintha a vásárlás Budapesten történt volna. Nincs okunk ugyanis feltételezni, hogy a vidéki tisztviselő, a vidéki iparos, vagy a vidéki tisztviselő felesége, aki színién a piacon vásárol, más szeni|>ontok szerint járna el, mint a budapesti fogyasztó. A kérdőivek adataiból, kombinálva a statisztikai hivatal felvételeivel, mindenekelőtt az a nagyon érdekes körülmény derül ki. hogy Magyarországon a g y ü 111 öl c s f o g y a s z t á s fejadagja még mindig nagyon alacsony. Budapesten évenkint egy főre 52 kg. gyümölcs esik, az egész ország átlagában azonban az évi fejadag már csak 15 kg„ szemben az ausztriai 36, a németországi 50, az angliai 53 és a svájci 101 kg.-os fejadaggal. Ez pedig annál feltűnőbb, mert nálunk, különösen a nyári hónapokban, a gyengébb jövedelmű osztá lyokná 1 a gyümölcs gyakorta e gé s z étkezést pótol. Következésképpen léhát a gyümölcsfogyasztás nálunk az egyéb étkezés kiegészítője gyanánt még gyengébb, mini az emiitelt többi országokban. Kiegészíti ezt meg az a természetszerű tapasztalat, hogy nálunk a gyümölcsfogyaszlás a közönség nagy részé-