Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-29 / 144. szám

T935 junius 20. t MMnMnmn BítMAGYARORSZÁG 9 A Szegedi Szabadtéri Játékok szegedi irodáia Gróf flpponyi Albert u.14.sz. alatt hélfön megnyílik. Telefon: 3000 ALFÖLDI IPAR E S KERESKEDELEM A DÉLMAGYÁRORSZAG HETI MELLEKLETE Erélyes mozgalmai kezdtek az iparosok a kontárok ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Az iparosság egyik legégetőbb problémája a kontárkodás megakadályozása. Szegeden is elszaporodtak a kontárok, akik nagy károkat okoznak az iparosságnak. Az ipartestület kontárellenőrt tart. de az egyetlen kontárellenőr a legjobb igyekezete ellenére sem képes a kontárok nagy tömegével szembeszállni és leleplezni őket. Az ellenőr hetenkint jelenti fel a • kontárokat és a kihágási biróság minden esetben Ítéleteket is hoz, ennek ellenére nem fogy a kontárok száma, mert a kirótt pénzbüntetést megfizetik a kontárkodáson rajtakapott egyének és — tovább kontárkodnak. A szegedi ipartestület már régebb idő óta küzd a kontárok ellen, nemrégiben is felterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez a kontárkérdés gyökeres megoldását kérve. Most a bajai ipartestület foglalkozott a kontárkérdéssel és az alábbi memorandummal fordult a társipartestületekhez, országos mozgalom megindítására kérve őket: — Az ipartestület elöljárósága mély megdöbbenéssel állapította meg, hogy a kontárok óriási módon elszaporodtak s nemcsak a munkaalkalmat veszik el az iparosságtól, hanem az árak leromlása folytán az amugyis súlyos helyzetben , lévő iparosságnak lönkremenését idézik elő. — Mérhetetlen gazdasági kárt okoznak a kontárok nemcsak az iparosságnak, hanem az államnak, a városnak és a fogyasztóknak, a megrendelőiknek is. Az iparosoktól elvonják az őket törvényszerint megillető munkaalkalmakat s ezzel képtelenné teszi őket munkások alkalmazására és közterheik fizetésére. A jogosulatlan iparüző nem fizet adót az államnak, sem a városnak, nem fizet a Társadalim biztositónak. De olcsóbb ajánlatot tesz azért is, mert rendszerint silány anyagot és rossz munkát szállít. — Éppen ezért fontos a kontárok szigorú üldözése és büntetése s igy kérik az ipartestületek, hogy az általuk eszközölt feljelentések folytán a munka beszüntetése iránt minden esetben haladéktalanul intézkedjék a hatóság s az eljárást sürgősen folytassa le. A büntetésnek arányban kell állnia a kihágás folytán elért nyereséggel s azt meg kell haladnia. A bajai ipartestület mozgalmához feltétel nélkül csatlakozni fognak a kőryéki. köztük a szegedi ipartestület is. Nagyobb beruházásokai végeztet a Máv. a szegedkörnyéki állomásokon FQíőházi szertár épül Szeged-Rendezőn — Csinosítják a pályaudvarod környékét (A Délmagyarország munkatársától.) A Máv. 1935—36. költségvetésében jelentős összeget irányzott elő beruházásokra. A növekvő forgalom szükségessé teszi elsősorban a vasúti vágányok fejlesztését, raktárak és nyilt rakodóhelyiségek épitését. A szegedi—budapesti vonalon számos ilyen természetű beruházást fognak már az idén végrehajtani. Értesülésünk szerint legközelebb • a Szeged-Rendczőpál vaud varon fülőházi fiókszertárt építenek 12 ezer pengős költséggel. A fiókszerlár helyét már kijelölték és erre a munkára a versenytárgyalást rövidesen meghirdeti a vasút. A Máv beruhazásai kapcsán a vásárhelyi ipa rosok és kereskedők régi kívánságát isleljesitik. Ugyanis Hódmezővásárhelyen, a súlyosabb mezőgazdasági gépek be és kirakása céljaira 4000 pengős költséggel homlokrakodó épül. Több szegedkörnyé.ki állomásnál az utas- és teherforgalom nagymérvű emelkedése folytán ki kell bővíteni a felvételi épületeket. Ugyancsak a növekvő utasforgalomra való tekintettel, mint ahogy az legutóbb Kiskunfélegyházán és Kisteleken történt, a budapest—szegedi vonalon, több helyen modernizálják cs kibővítik az állomásépületeket. Állomások körül, különösen a községekben, sok helyen nincsen kövezet és a raktári helyiségekhez sem vezet kövesut. Az errevonatkozó jogos panaszokat most orvosolni kivánja a Máv. é» 40 ezer pengői irányzott elő állomási rakterületek kövezésére. , A kövezési programban szerepel Orosháza ál, lomás is. Már régóta esedékes, higiénikus szempontból í több állomáson uj ivóvizkutak és vizvezetéki i berendezések építése. Számos szegedkörnyéki | vasútállomáson felszerelik a vizvezetéki bereni dezéseket. Végül sor kerül a pályaudvarok csinositásá! ra. Már kidolgozták a terveket a pályaudvarok főképen kertészeti kiképzésére és a nyár folyamán fokozatosan csinosítani fogják a pályaudvarok környékét. fotelágyak aanMl fotel K a phatő: 75 pengőért. Sellőben mm\«attlMiffiMi 62.000 nenciő helyett — 2f00 pengő 62.000 pengős tatarozást kellene végrehajtani a városi iskoláknál, de csak 2000 pengő a fedezet (A Délmagyarország munkatársától.) A városi kulturiigyosztály előterjesztést tett a polgármesternek. hogy az iskolai tanítás befejezése alkalmából az elemi iskolákban végeztesse el a szükséges tatarozásokat. A polgármester utasítására a mérnökség megvizsgálta, hogy milyen fontosabb tatarozást kellene végrehajtani és ezek után költségvetést is készített a munkálatokról. Megállapítható ebből a költségelőirányzatból, hogy az iskoláknál a fontosabb természetű javítások elvégzésének 62.000 pengő volna a költsége, mert már tavaly sem volt generális tatarozás az iskoláknál. A munkálatoknak azonban csak egy kis részét lehet végrehajtani, mert a számvevőséf jelentése szerint nincs fedezet a nagyobbmér vü tatarozásra. A 82.000 pengővel szemben csupán 2000 pengő áll erre a célra rendelkezésre és csakis ennek keretén belül lehet tataroztatni az iskoláknál. Ilyen körülmények között az idén sem kerülhet sor a már évek óta halasztott javításokra, hanem az osztályok meszelését, az ajtókat és ablakokat javítják ki és ha még jut, akkor pór épületnél megjavítják a rendkívül megrongálódott tetőzetet. Azelőtt évenkint jelentős munkaalkalmai biztosított az iparosoknak az iskoláknál foganatosított renoválási munka, most azonban alig 1—2 iparos talál majd pár hétig tarló munkaalkalmat az iskolaépületeknél, mert nemcsak a városnál, hanem az állami iskoláknál sem haitanak végre nagyobb tatarozást az idén.