Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-27 / 142. szám

DELMAGYARORSZÁG SZEOCO. Srerkeírtőíég; Somogyi ucca ZZ. L em. Telelőn: 23-33.-Klad6tilvaial, Kölcíönkönyvlör «* Jegyiroda: Aradi ucca 8. Teleion: 13-Oö. - Nyomda: Lovv I,lp6t ucca ÍO. Telefon: O-O«. . I&vlrall leveleim: DélmagyaronzAa Szeoed. Nyugtalanító megnyugtatás Pár nappal ezelőtt ezen a helyen adtunk hangot azoknak az aggodalmaknak, amelyeket a légvédelemről szóló törvénytervezet egyes rendelkezéseivel szemben táplálunk. Megmondottuk akkor is s szívesen ismételjük meg most is, hogy egyetértünk a tervezetnek mindazon rendelkezésével, amelyekben a nemzetvédelem ügye válik teljesebbé. Ám az a n y a g i rendelkezések, a polgárságnak nem a légvédelmi tényekben, hanem az anyagi kötelezettségekben való részvétele a magyar közteherviselés kardinális alapelveivel és eljárási rendszerével ellenkezik. Ugy látszik, hogy ezek az aggodalmak másokban is éltek. A képviselőház véderő, igaz,,, .. ságügyi és pénzügyi egyesitett bizottságai már módosították a tervezetnek ama részeit, amelyekkel szemben a legsúlyosabb aggodalmaknak adtunk kifejezést. Ezek a módosítások azonban semmiképen sem alkalmasak a nyugtalanság megszüntetésére. A nyugtalanság legfőbb forrása az volt, hogy a honvédelmi miniszternek a törvénnyel széleskörű felhatalmazást kívántak adni minden állampolgár és minden vállalat vagyonának légvédelmi célokra történő igénybevételére. A honvédelmi miniszter határozata ellen jogorvoslat nem lett volna s a miniszter határozatát közadók módjára hajtották volna be. Ha tehát például a honvédelmi miniszter elrendelte volna, hogy például a Szegedi Kenderfonó köteles kétszázezer pengőért légvédelmi berendezkedést létesíteni, a szegedi g á z g y á r pedig köteles négyszázezer pengővel a már létesitett légvédelmi berendezkedés költségéhez hozzájárulni, ha a honvédelmi miniszter kötelezte volna a várost arra, hogy ugyanerre a célra két millió pengőt fizessen s egyes szegedi polgárokra pedig vagyonukat meghaladó szolgáltatást rótt volna ki, akkor a szegedi vállalatok, a szegedi polgárok és maga a város jogorvoslat kizárásával lett volna köteles a kiszabott összeget a megállapított időn belül megfizetni, vagy pedig azt rajtuk, ugyancsak minden jogorvoslat kizárásával közadók módjára hajtották volna be. A tervezetnek ezen a rendelkezésén változtattak, de a módositás nem kelt megnyugvást. A módositás szerint a honvédelmi miniszter csak az illetékes miniszterek meghallgatása után határozza meg a szolgáltatásokat, amiket városokra, vállalatokra, vagy magánosokra ró. Ez a meghallgatás, amit figyelembe venni nem köteles a honvédelmi miniszter, nem oszlatja el a nyugtalanságot. A miniszter határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. Ámde a törvény külön szervezetet létesít a közigazgatási bíróságon belül ezeknek a panaszoknak elbírálására. A közigazgatási bíróságnak olyan tanácsa fog ezek felett a panaszok felett dönteni, amelyiknek elnöke a közigazgatási bíróság elnöke lesz, de a tanácsnak csak egyetlen b i r ó tagja lesz, mig három másik tagjait az illetékes minisztériumok a maguk kebeléből küldik ki. A miniszteri tisztviselők természetesen nem független birák, a miniszteri fisztviselők kötelesek miniszterük utasításait követni. Azt nem lehet elvárni a kiküldendő tiszt-viselőktől, hogy a miniszterük által helyesnek talált, a miniszterük által Csütörtök, 1935 junius 27. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 142. sz. ELÖEIZETÉS: Havonta helyben 3.2«, vidéken et Budapesten 3.00, KtllftfldBn O 40 pengő. — Egyes »iAm Ara hétköznap ÍO, vatár> é* Ünnepnap 1® HU. Hlrdelétek felvétele tarifa szerint. Megte~ . hétföklvételével naponta reggel. jóváhagyott határozathoz ne ragaszkodjanak. S miután a tanács ugy van tervezve, hogy a kiküldött miniszteri tisztviselők többségben vannak benne, a miniszteri tisztviselők a tanács többségét alkotják, ennél fogva az lesz a közigazgatási bíróság döntése, amit a minisztereiktől függő, a miniszterük utasításait követni tartozó, de a miniszterük határozatának látszólagos felülbírálására hivatott tisztviselők elhatároznak. A közigazgatási biróság elnöke és bírája majd asszisztálhat a miniszteri titkárok döntésénél. A közigazgatási bíróságnak ez a funkciója nem bírói funkció és éppen ezért a megoldásnak ez a módja nem hogy nyugalmat teremt, de a nyugtalanságot sem csökkenti. De a közigazgatási bíróság meg sem védheti az állampolgárokat a honvédelmi miniszternek esetleg sérelmes, vagy exisztenciát támadó határozata ellen. A közigazgatási bíróság csak akkor semmisítheti meg a határozatot, ha törvénysértést észlel. Törvénysértés n é 1 k ü 1 a k ö z i g a z g atási bíróság kénytelen minden panaszt elutasítani. Igaz ugyan,hogy a törvényjavaslat felruházza a közigazgatási bíróságot azzal a joggal, hogy a miniszter által megszabott szolgáltatást csökkentse, d« a bíróság ezt csak akkor teheti meg, ha törvénysértést észlel. A miniszter azonbai\ a törvény felhatalmazás következtében a szolgáltatás mértékének megszabásával nem sértheti meg a törvényt, mert a törvényt ezt serr abszolút mértékkel, sem a vállalatok, vagy polgárok teherbíró képességének mértékével relatíve nem szabja meg. A miniszter joga korlátlan s éppen ezért a bíróság által som volna korlátozható még abban az esetben sem, ha nem kivezényelt alantasok „ítélkeznének" hivatali elöljáróik intézkedése felett. Ha a törvényhozás, ugy látja, hogy a miniszteri omnipotenciával szemben garanciám van szükség, akkor ne látszatjogorvoslatot, re utasításra működő bírói testületet szervezzen, hanem valóságos biztosítékokat adjon. Ne elégedjen meg a birói ellenőrzés látszatával s a mezítelen hatalmat ne díszítse fel a birói eljárás méltóságával, ha ebben a méltóságban nincs meg a függetlenség ereje és tekintélye. Az ellenzék a légvédelmi javaslat visszavonását köveleli az aggodalmas rendelkezések miatt Eckhardl és Rassay éles beszédei a mozgási szabadság korlátozása és a parancs-kirovások ellen Viharos Ssszeugrások, izgalmas interpellációk a képviselőház szerdai ülésén (Budapesti tudósítónk velefon jelentése.) Szerdán a képviselőház ülésterme a légvédelmi törvényjavaslat tárgyalására szokatlanul megélénkült. Amint előrelátható volt, az ellenzék teljes felkészültséggel vonult fel a javaslat ellen és követelte a javaslat visszavonását annak ellenére, hogy a javaslat elgonlolásaival és célkitűzéseivel szemben az ellenzéknek sem voltak komoly kifogásai; inkább a javaslat egyes rendelkezései keitettek aggodalmat. Az ellenzéki szónokok igen nagy számban jelentkeztek felszólalásra. Az ülésről részletes jelentésünk a következő: A képviselőház szerdai ülését négy órakor nyitotta meg Korniss Gyula alelnök. Bejelentette, bogy a Feminista Egyesü'et és a szociáldemokrata párt női szervezete kérvényt nyújtott be a légvédelmi javaslat visszautasítást tárgyában. A Ház megkezdte a polgári légvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A javaslatot Farkon Elemér ismertette, Hangoztatta, hogy a javaslat kerettörvény, amely messzemenő felhatalmazási', kér a kormány számára. Erre a leehniha maiállása mellett szűkség van. A javaslatot az is indokolja, hogy Magyarország a/, utolsó helyen áll azok között az államok közölt, amelyek légi láinadás ellen felkészültek. Weltner Jakab volt az első felszólaló. Kijelentette, hogy az egész Háznak egységesnek keíli lennie abban, hogy a háború és különösen a légiháború borzalmait elítélik. Ma már vannak oly ni gázok, ame'yékket szemben minden véd°k •zéi hatástalan. Magyarország el sem tudja viselni a légi védekezés terheit. Legjobb védekezés a tiltakozás minden háború ellen. Tiltakozni kuil az ellen, hogy a huszadik században nőket és gyermekeket lemészároljanak. Meg kell szervezne a bé/.éérl való had{áratol, A javaslat túlságosam tág lehetőségeket tartalmaz és lehetővé teszi, hogy bárme y állampolgár bármikor behiv janak. A javaslatot nem fogadta el. Eckhardt Tibor kijelentette, nemcsak, hogy megszavazza a javaslatot, de a logmesszebbmenőea kivánja pártolni ezt a kérdést, hogy e téren minden határozott intézkedés megtörténjék. Kifogásolta, hogy Európa majdnem valamennyi áilama megelőzött bennünket, holott az ő veszélyezte-« tettségük sokkal csekélyebb, minta mienk. Minden áldozatot hajlandók vagyunk viselni, de szeretnénk tudni, mi az a maximális mérték, amit a kormány kiván. A javaslatot minden társadalmi és parlamenti előkészítés nélkül, majdnem puccsszerűen az utolsó órákban hozták a parlamentbe. A korrmány a javaslatban olyan felhatalmazást liér, amellyel ezer év óh sem a kormányok, sem uralkodók nem rendelkeztek. A javaslat lehetővé leszi, hogy bárkit bármikor behívhatnak. Választás esetén az ellenzékiekei egyszerűen be lehet hivni légvédelmi gyakorlatba. Farkas Elemér: .ló gondolat! Horváth Zoltán: Az előadónak tetszik! Farkas Elemér: Ez frivol gondolati Eckhardt ezután igv folytatta: A mozgási szabadság korlátozása a második szakasz szerint egyeszerüen internálást jelent. A légvédelmi anyagi kötelességét az egyenes adók bizonyos százalékában kell maximálni. Kifogásolta, bogy a kivetés ellen semmi kifogásnak helye nincs és a javaslat kiszolgáltatja az orI