Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-23 / 139. szám

lc>35 junius 23. DÉLMAGYARORSZAG Világsikert aratett patentgallér KATZMAYEQ a házilag mosott gallért egyetlen <ogással kemény gallérrá lehet varázsolni. Elegáns, még- Bm®^ • Wl • w M m ^ 1« kénve mes viselet. ff FEKETESAS UCCA 2 1. 11 o 7, ott anyasból ingfazon P 2.Sándorfalva kocsiforgalma Szeged helyett — Vásárhelyre terelődik át Jetenfős visszaesés a vámbevételben — „Bevalljuk szivesebben járunk Szeged helyeit Vásárhelyre" (A Délmagyarország mukatársától.) Sándorfalvának legjelentősebb fogyasztópiaca Szeged. Hetipiacos napokon — a Csongrád sugáruti vámhivatal adatai szerint — átlagosan 120—150 kocsi jön be Sándorfalváról Szegedre, ezenkívül zsúfolt autóbuszok hozzák be a közönséget a városba. Észrevehető azonban, hogy Sándorfalva és Szeged között fokozatosan csökken a kocsi és személyforgalom, pár évvel ezelőtt még hetipiacos napokon többszáz kocsi jött be a Csongrádi -sugáruton a városba. Mostanában a szerdai, vagy a szombati napon a Csongrádi-sugáruti városi vámhivatal 70—80 pengőt vesz be kövezetvámokból. Egy esztendővel ezelőtt még ezen a cimen az átlagos bevétel 120 pengőre rúgott. Utánajártunk, hogy mi ennek az oka. hiszen a sándorfalvai termelök most sem termelnek kevesebbet, mint azelőtt, sőt talán többet és a termeivényeiket valahol értékesíteniük kell. Sándorfalván érdeklődtünk a Szeged felé irányuló forgalom csökkenése felől és meggyőződtünk arról, hogy Sándorfalváról és környékéről. Szeged helyett, lassankint átterelődik a kocsiforgalom — Hódmezővásárhely felé. — Szeged kereskedőpiac, Vásárheiv pedig a közvetlen fogyasztók piaca, — mondotta az egyik sándorfalvi gazda. A fogyasztóknál jobb árat tudunk elérni, meg aztán nem kifogásolják ugy az árut. Manapság Vásárhelynek mármár nagyobb a gyümölcspiaca, mint Szegednek és minden mennyiséget fe1 lud venni. Bevalljuk, most szivesebben járunk Vásárhelyre azért is, mert bár messzebb van Szegednél, de oda végig jó uton mehetünk. Jóval olcsóbb a vásárhelyi helypénz és kövezetvám is a kompdijjal együtt nem kerül annyiba, mini a szegedi vám. Évről-évre mindtöbben szokunk Vásárhelyre Szeged helyett, ha pedig az algyői Tisza-hidon megnyílik a kocsiközlekedés, bizonyos, hogy Szeged felé még jobban összezsugorodik Sándorfalváról a forgalom. Egy másik körülmény is eltereli Szegedről Sándorfalva forgalmát: ez a baktói lőtér. Már 500pengötkap baleset biztosításban díjtalanul megjelent a hirdetmény arról, hogy ma. vasárnap reggel 8 órától délután 3 óráig lőgyakorlat lesz a Baktóban és ezidő alatt a sándorfalvai utat a közlekedés elől elzárják. Legutóbb junius 14-én, nyolc nappal ezelőtt zárták el félnapra ezt az utvonalat, ma újból megbénul egy időre Sándorfalva és Szeged között a forgalom. A terményeket azonban értékesíteni kell és ilyenkor hajnalonkint egész kocsisorok baktatnak Sándorfalváról Hódmezővásárhely felé. A sándorfalvi és környéki gazdák lassankint leszoknak Szegedről. De nemcsak Sándorfalva, hanem Csany telek, Tömörkény, csongrádi- és szentesi-tanyai gazdák is Szeged helyett Vásárhelyre kocsiznak, mert számításaikat gyakran keresztül húzza az a körülmény, hogy Szeged-sárdorfalvi utat elzárják A Délmagyarorszóg a multhéten rámutatott arra, hogy ezeken az állapotokon könnyűszerrel lehetne segiteni; ez a segítés a Szatymaz felé vezető 3 kilóméteres bekötő ut kiépítése volna. Nem Sándorfalvának, hanem Szegednek érdeke ennek az útnak a megépítése és tekintettel arra, hogy a város sokat veszítene azáltal, b** Sándorfalvának és környékének forgalma Szeged helyett Hódmezővásárhelyre terelődnék át, komolyan kellene foglalkozni a szóbanforgó ut megépítésével. Bizonyosan akadna vállalkozó, aki hitelmüvelet formájában megépítené az utat és így Szeged költségvetése úgyszólván meg sem érezné a több esztendőre feloszlott költségeket, amelyekegyrészét fedezni lehetne a sándorfalvi kövezetvám bevételi többletéből. 9 & M W • mlnden< v&tarolhal Kalasz szeivennyel ü nw CIVILIZÁCIÓ ÉS KULTURA Irta TONELLI SÁNDOR aki legalább 100 pengő értékben vásárol cégünknél Ssendrényl Óéra éa Tsa ftszlalosmesfereH ButorcsarnoHfi Szeged, Dugonics tér 11. Taleten 19 23 A civilizáció és kultura két olyan fogalom, melyet szinte mindennap használunk, de nem vagyunk túlságosan precízek és szabatosak a használatukban. Nagyon gyakran civilizációt mundunk kultura helyett és viszont, pedig kétségtelenül érezzük, hogy van valami különbség a két fogalom között. Nagy általánosságban megelégszünk azonban annak hallgatólagos megállapításával, hogy a civilizáció inkább az életnek materiális oldalára, a kuuura pedig a szellemi részére vonatkozik. | Ennek a megkülönböztetésnek kétségtelenül megvan a jogosultsága, bár a gyakorlatban nem lehet egész pontosan keresztülvinni. A civilizációnak is vannak immateriális elemei, , a kultura viszont csak tárgyi megnyilatkozáj sokon keresztül válik számunkra érzékelhetővé. Mégis néhány példa illusztrálni tudja a kéi logalom közötti különbséget. A mesterség civilizáció, a művészet kultura. A jog civilizáció, a világrendről alkotott felfogás kultura. A kényelem civilizáció, a lelki átélés kultura.Vannak társadalmak, melyekben a civilizáció és vannak, amelyekben a kultura tényezői az erősebbek. Görögországnak a kul túrája volt erősebb, Rómának a civilizációja. Amerika teljes mertékben elsajátította, sőt nagyon sok vonatkozásban felül is multa Európa civilizációját, de kulturában még elmarad mögötte. Japán és más színes országok magukévá tették az európai civilizációt, vagy azon az uton vannak, hogy elsajátítsák, de megtartották saját kultura jukat. A különbség tehát kétségtelenül megvan, de a határokat a két fogalom között megvonni nagyon nehéz. Mesterség és művészet a régi időkben például sokkal inkább összeolvadó fogalmak voltak, mint manapság s a mesterember sokkalta erősebben képviselte a kulturát, mint a mai idők tömegcikkeket előállító iparosa. A középkor templomépitő iparosairól, ötvöseiről, kodexrajzolóiról nem ok nélkül mondották, hogy művészei mesterségüknek és mesterei művészetüknek. A joggal velejár a jogbölcselet, a jogbölcseletben pedig a világfelfogás elemei tükröződnek vissza. Civilizáció nélkül nincs kultura és viszont. A kulturát végeredményben ugy is foghatjuk fel, mint valamely meghatározott korszak civilizációjának átszellemülését. Ami a két fogalom körét illeti, a civilizáció kétségtelenül tágabb a kulturánál. A civilizációhoz tartozik a lakás, a ruházkodás, az étkezés, az élet kényelme, a vasút, a gőzhajó, a távíró, a telefon, a rádió, az írógép, a bankrendszer, a sportolás, a rulett és a büntető törvénykönyv, ami nagy általánosságban hasonlatos a fehér ember, sőt az őt utánzó szinesek valamennyi országában is. Mondhatnók, hogy manapság egyazon civilizáció hálózza be az egész világot. Vannak ugyan némi kis különbségek, ezek azonban ugyanannak a civilizációnak a klíma, földrajzi és gazdasági okok által előidézett helyi módosulásai. Hacsak ezek volnának a különbségek, nagyon könnyű volna bármely félig-meddig intelligens embernek bérmely más nemzetnek a körében. A dolog azonban nem igy áll. Vannak láthatatlan válaszfalak, amelyek a nyelven kívül is. amelyet szintén el kell sajátítani, hogy egy másik népi közösségben el tudjunk helyezkedni, elválasztanak bennünket egymástól. Ezek az életnek kulturális mozzanatai. A magyar festő ugyanazon eszközökkel dolgozik, mint angol vagy német kollégája, mégis a magyar, angol és német festészet más és más. A magyar irodalom és költészet éppenugy szavakkal, rímekkel. gondolattársításokkal, sót ugyanazokkal az irodalmi formákkal dolgozik, mint a francia és mégis a magyar költő mennyire másként látja a világot, a mindenséget és az élet ezer, meg ezer megnyilvánulását, mint francia költőtársa. Verlaine és Ady bizonyos vonatkozásban rokonok, mégis az egyik teljesen francia, a másik pedig teljesen magyar. Igazán tökéletesen idegen nyelvre egyetlen írót se lehet lefordítani. Egy periratnak meg lehet csinálni a tökéletesen egyenértékű idegen fordítását, de egy költeményét soha. Lehet a műfordítás tökéletes, visszaadhatja az eredetinek szavait, rímeit, sőt alliteriácóit is, alapjában véve mégis egy másik költemény lesz belőle