Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-20 / 137. szám

A Bí CM * fiYARORSZAG T935 funius 20. Furdőtrlkok Pollák Testvéreknél A kereskedők és a gazda-nikoíin Kaptuk a kivetkező sorokat: Igen tiszte't Szerkesztőség! Nagyon kérem, szíveskedjék helyt adni alábbi közleményemnek. Dr. I'ap Róbert urnák a gazdanikotin Arzola-akció ügyében elhangzott felszólalását a köiigazgatáei bíaoltságban leareskefökörök élénk figyelemmel wtték tudomásul ée azt hiszem, mindannyian, akik növényvédszerekkei foglalkozunk, köszönet^ tel tartozunk neki. Nem érdeke a városnak, hogy a folyton csökkenő szegedi kereskedelmi forgalomban halálos gondokkal küzdő kereskeddft helyzetét még inkább megnehezítsék ée ezzel a még ideig-óráig adófizetési kötelezettségének eleget tenni tudó polgárokat gyengítsék, de nem érdeke az ilyen »olcsó« akció magának a gazdának sem, akit évtizedeken keresztül a szegedi kereskedői kor kifogástalanul kiszolgált és rendelkezésre állott wgy jóirrtnőeégii áruval, mint olcsó árakkal és ha arm Kükség volt, megfelelő hitellel is. Kük'uiöeen nincs arra szükség akkor, amikor az előnyt nem is nyújt. De egyébként is minden gazda ás minden Kereskedő Szegeden tudj«, hogy sorsa egybe van kötve és az egyik osztálynak) csak akkor megy jól, ha a másik is tud boldogulni, így disznarmónia ily irányban az utóbbi időkig alig volt. Megdöbbenéssel fogadta a kereskedötáriadalom épjien ezért a hivatal« kijelen táet, éppen a fenti felszólalás kapcsán, hogy ai akció célja a vevőknek — a kereskedőktői való elterelése. Szegezzük le a tényeket. A Saegedi Gyümölcstermelők Egyesülete kapott a kormányhói megbatározott mennyiségű nyersnikotint 100 gramonként 80 fillérért, hogy ezzel a gyümölcstermelő birtokolok védekezését elősegítse Senkinek nem lehet az ellen kifogása, ha ezt a nikotint a tagjai számára szétosztja az egyesület. Ha azonban szétosztja, mint altruista-erkölcsi testület, a nikotint, vagy önköltségi áron oszthatja szét, vagy esetleg a szétosztás körül felmerülő adminisztrációs költségeket a fenti árhoz hozzáüti. Nem védek semmiféle gyárat külön, mart his>en a kereskedőnek nemcank egy gyárral van összeköttetése, hanem minden cikket löbb helyről is besaeiez, mégis kötelességem kijelenteni, hogy a nővényvéflszerkarlelra nem kellett semmiféle nyopiást gyakorolni, nekünk kereskedőknek, mint a Gyümölcstermelők Egyesülete nyilatkozaté állítja. Többféle kartel, niint a nyilatkozatban v«n, nincsen. Egy tiövényvúd»«irkar|al van, ez az Agro, amely részvénytársaságnak igazgatója a tavasüial Szegetlen járt és leszállította a velük <"*szaköttelósl>en álló kereskedőknek az árait, hogy így lehetővé tegye egyrészt a gazdáknak a növényvédszerek használatát, másrészt pedig a Ua/ai védsíerek Iviszná'atát a külföldivel szemben. Néztünk tehát a szeméi»« ai »olcsó < akciónak. A Gyümölcstermelők Egyesülete azt irja körlevelében, hogy ad 10 deka nyersnikotint a tagjainak P 1.50 áron és ehhez „teljesen ingyen" egynegyed kg. Ariolát, vagy 1 kg. káli«appant és 10 deka moaós/ódát. A? egyesületnek azért adu a karinány valószínűleg 4 nikotint 80 filléres áron, hogy azzal segítségére siessen, mint fent itom, a gazdáknak, igy azt önköltségi áron kellene adniok. Miután azonban P 1.50 áron ad- ' ják, marad nekik 70 fillér és ezért adnak vagy '/« kg. Arzolát, vagy 1 kg. kál/szappant ás 10 deka mosószódát. Ezzel szemben minden szegedi kereskedő ad bárkinek, anélkül, hogy »o|e»ó>; nikotinnak lenne nevezhető, J/4 kg. Krio'ál ugyanolyan árért, tehát 70 fillérért. Vagy 1 kg. káliszappant és ro deka mosószódát.' 30 fillérért, tehát 45 száza'ékkal olcsóbban a kedvezményes akciónál. Az sem egészen tárgyilagos megállanit4sa a nyilatkozatnak, hogy a »szétosztás körilJi lélektani momentumok közömbösek«, mert hiszen itt nem annyira lélektani momentumokról >an szó, punt ijikább minden nöoényvcdszerkereskedésscl foglalkozó szegedi kereskedőnek egy darab exisztenciájáról. Az egyesillet célja n"m lehet a kereskedők helyzetének megnehezítése, mert minden kereskedő rendelkezésére áll ugy a gazdáknak, mint az egyesületeknek. Az egyesületnek a kereskedésnél sokkal magasabb és fenköltebb céljai vannak, melyeknek megvalósitásval értéket termeli a városnak. Szabad legyen itt rámutatni először arra, hogy az előadásokban, melyeket tartanak és a propagandában a termelés más témáiról is lehet beszélni, mint a védekezésről, hogy tovább ne menjek, a Szegeden még majdnem ismeretlen növénytáplálásról, mely mégis alfája a termelésnek. Megvédeni a termést csak akkor lehet, ha van mit megvédeni. De a védekezés termést nem rak a fára, hanem a növénytáplálás. Szegeden pedig másról ma sem beszélnek, mint „koronacsugrós" trágyázásról, pedig hol van már ettől a modern gazdálkodást. Bevezethet az egyesület uj, rentábilis termelési ágakat. A Gyümölcstermelők Egyesülete például Nagykőrösön bevezette ezen termelési ággal rokon, konyhakertészetet. Szegeden minden adottság megvan erre a gyümölcstermelésnél talán még rentábüisabb termelésre. Mégis nézzük meg és hasonlítsuk össze ily tekintetben Szegedet Kecskeméttel és Nagykőrössel. A szive fáj a szakemberek az összehasonlítás eredményét látva. Ezeken kívül 100 és 100 más hasznos feladata van az egyesületnek. A szegedi kereskedelmi és iparkamara jövő héten tartandó teljes ülésének programjában Jgy tudom benne van az egyesületek üzleti tevékeny' ségének megtárgyalása is, felhívom a kamara nagyrabccsült vezetőségének figyelmét ezen kérdésre is, mert Szegeden arra eddig még nem volt példa, hogy így a kereskedők érdekei ellen működjenek, akkor, amikor a kereskedők ugyanaart tudják nyújtani, mint az akció. A trianoni békeszerződés okozta szegedi mostoha viszonyok mellett, melyek talán az országban a legsúlyosabbak, ne kergessék el innen a még itt maradt kereskedőket, -akik talán azért küzdenek itt Szegeden és ragaszkodnak egzisztenciájukhoz, mert bennszülött szegediek, akik nem tudnak elszakadni szülővárosuktól. Fogadja Szerkesztő ur a közlésért előre is köszönetemet és vagyok tisztelő híve: Szabd József. A tiszai halászat megkezdése következtében nagymennyiségben kerül e héten eladásra leszállított áron élő harcsa, ngyságban, ponty, HM! viu numui ngyságban, _ tiikövponiy, márna, fogas, kecsege sib. MNTMLFFy és TAKSA haiászaii r.-l. halcsarnokaibbn. Rudolf-<ér vámhá* mat.ett, Síéchenyi-iér <2. Volt Barcsay patika HÉT HONAPJA HARCOL SÁNDORFALVA 2000 PENG0 ÁLLAMSEGÉLYÉRT A KULTURHÁZ FELÉPÍTÉSÉHEZ (A Délmagyarország munkatársától.') Sándorfalva lakosságának régi kívánsága, hogy kulturházat állítsanak fel a községben. A vezetőség már hosszabb ideje fáradozik ennek erdekében, de eredmény nélkül. Kultúrház egy község életében fontos szerepet játszik és bizony megérzi ennek hiányát Sándorfalva lakossága is. A tanyai központokban állami támogatással egymásután állítanak fel kulturhátakat, a népgyűlésnek egyik fontos kelléke ez, de a közel 6000 lakosú Sándorfalva még nem tudott államsegélyt kapni ahhoz, hogy a kulturházat felépíthesse. L e p e y Emil ^zentszéki tanácsos, Sándorfalva plébánosa szintén régebb idő óta fáradozik azon, hogy kulturházat állíttasson fel. j Sürün jár a minisztériumokba, deputációzik, kérvénye? és a fáradhatatlan iltánajárásnak végre megvan a? az eredménye, hogy a kultúrház építésének költségeire államsegélyt utaltak ki. -r- Nagyon nehezen ment a? államsegély kiutaltatása, — mondotta munkatársunknak Lepey plébános. Most megvan a kiutalás, a pénzhez mégsem tudunk hozzájutni. A földművelésügyi miniszter ugyanis még a múltév november J7-én kiutalta a sándorfalvi kultúrház céljaira a kért államsegélyt: 2000 pengőt. A kiutalásról szóló végzés már megérkezett, de a pénzt mindmáig nem folyósították. Már kezdem azt hinni, hogy a kiutalás csak puszta Ígéret volt és az ígéret — igére is marad- Elvégre 7 hónap alatt akármilyen csigalassúsággal mégis csak meg kellett volna érkeznie ,.. — Ha a pénzt megkapnánk, azonnal hozzákezdenénk a kulturház létesítéséhez, — mondotta tovább a plébános. Azt gondolom, hogy 3000 pengő elegendő volna erre a ráír a; az államsegélyen felül szükséges ezer pengőt valahogy majd csak összehoznánk. Rendkívül fontos szerepe volna Sándorfalván a kultúrháznak, a kulturális nevelésre fordíthatnánk gondot és volna egy alkalmas hely, ahol a tanulnívágyó lakosság összejöhetne. Az iskola, vagy a templom mégsem alkalmas erre a célra, de a kulturház kiegészíthetné a templom és az iskola misszióját. Nem nyugszunk addig, inig kulturházat nem építünk a községben. Sándorfalva népe tanulni vágyik. Mindenki a kulturház érdekében dolgozik, csak a minisztériumban késleltelik a kivitelt azzal, hogy az igért államsegélyt, amelyre költségvetésileg is van fedezet, még 7 hónap multával sem utalták ki. Ui égetési! jó minőségű tégla és cserépanyag a Szeged! Téglagyár Társulatnál Cserzv Mihály u. 30. kedvező fizetési feltétetek mellett is kapható. Segélyző Akcióval kapcsolatos ujrendszerii biztosításokhoz tacgynjtésre felvétetnek#lt«-yes ügynökök (lehetnek kezdik jp), átalány-jutalékos javadalmazással. Jelentkezési idő reggel 9 Arátél d u. fél 2 óráig. Cim: Saeyed, Horthy Miklós uoea 9. 270