Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-19 / 136. szám

D£LM ftGYARORSZÁG Szerda, 1935 junius 19. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 136. sz. tLÖEIZtTÉS i Havonta helyben 3.2«, vidéken ei Budapesten 3.00. KUlfmdtSn 6 40 pengő. — Egyes tzAm Ara hétKOznap ÍO, va*Ar> ét Ünnepnap I® llll. Hlrdelétek felvétele tarifa szerint. Meg)» lik hétlA kivételével naponta reggel. SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ineo 22. L cm. Telelőn: 23-33.-Kiadóhivatal, kölciönkönyvlAr és Jegyiroda: Aradi ncca S. Telefon: 13-06. - Nyomda: LOw Llpói ucca 19. Telefon: 13—00. . Tévlratl és levélcím: Délmagyaronzda. Szegett. A strand körül Akármilyen elszánt Harcosai is voltunk annak az elvnek, amelyik a „kivülről kormányzók" ellen hirdetett anatéma alól fel akarta oldatni a jó tanács, okos ötlet, célravezető gondolat megszólaltatóit, kicsit soknak tartanánk magunk is, ha kizárólag a vállalkozók ötlete, kedve, kereseti igénye, vagy pénzbősége szabná meg azt, hogy mi létesüljön s mi épüljön ebben a városban. Azt mindenki tudja, azt mindenki érzi, hogy városi strandfürdőre szükség van. Abban is egyetértünk, hogy a város legelső feladatai közé tartozik a strandfürdő létesítése. Akár közegészségügyi, akár idegenforgalmi, akár városfejlődési szempontból közeledünk ehhez a kérdéshez, egyformán erre az eredményre jutunk. A város közönségének egyhangú verdiktje sürgeti ennek a kérdésnek megoldását. Ennek az egyhangú verdiktnek súlyát és jelentőségét letagadni nem lehet. A Mars-teret nem a mérnöki hivatal, hanem ez az egyhangú verdikt köveztette ki. A közgyűlés a Mars-tér kikövezésével csak ennek a t ö megkivánságnak engedelmeskedett. Éppen ilyen egyhangu verdikttel tűzte ki a város közönsége a Mars-tér kikövezése utáni legelső közmunkának a strandfürdő megteremtését. S valljuk be, ennek itt is van az ideje. Ha strandfürdőt létesített — v i z n é 1k ü 1 — Vásárhely, Kecskemét, Debrecen, akkor a Tisza pariján a pompás folyó vizének ingyenes és örök haszonélvezője: Szeged város is következhetik már a sorban. A strandfürdőhöz másutt csak a n a p volt meg, Szegeden víz is van hozzá. Érthető hát, hogy nem Szegeden épült meg az első, a második, de még a harmadik és negyedik vidéki strandfürdő sem. Bármilyen égető szükség is a strandfürdő megteremtése, mégis magunknak kell elhatároznunk, hogy hova akarjuk elhelyezni s hogyan akarjuk megoldani. Nem a „kivülről kormányzók" ellen törünk lándzsát, mert barátsággal fogadunk minden ötletet, tervet, gondolatot, amelyik a kérdés megoldásának írtjából akár egy homokszem akadályát elgördíti. Ezt a kérdést mégis magunknak kell megvitatnunk s nem vethetjük magunkat az első ajánlkozó karjába. Természetesen nem lehet az az igénvünk, hogy a mérnöki hivatal szüntessen be minden másirányu tevékenységet — valóban nehéz feladat volna a nem folyhatott tevékenység beszüntetése —• s alakuljon át kigondoló, ötlettenyésztő, gondolatkiköltő hivatallá. Országos ötletpályázatot kellene hirdetnünk. Egyelőre nem kellene kidolgozott s részletekig kimunkált terveket, vagy fillérekig kikalkulált költségkiírást kérni. Csak megoldási módokat kívánjon a város a pályázóktól. Mondják meg a pályázók, hogy hol kellene a strandfürdőt megépíteni, hogyan gondolják a vízszolgáltatást, a Tisza vizével, vagy kutvízzel tartják-e helyesebbnek a megoldást, ártérben, vagy ártéren kívül épitenék-e meg a fürdőt. Ezekre a több tekintetben egymással összefüggő kérdésekre kérjen választ a város s ha a pályázat sikeres lesz s elég számban érkeznek majd be megoldásötletek, kivitel-gondolatok, eszme-pályázatok, akkor a városi mérnöki hivatal műszaki ismereteinek segítségével majd el tudjuk dönteni, hogy mit akarunk? Az első kérdés az. hocv mit akarunk s ahogy ezt a kérdést eldöntöttük, nyomban könnyebbé válik a megoldás műszaki, financiális, gazdasági és közigazgatási megoldása. Addig természetesen örömmel és hálával fogadunk minden ajánlkozást és minden javaslatot. Minden ajánlkozás egy-egy sürgetése ennek a régtől fogva érő, de örökké vajúdó kérdésnek s minden javaslat a megoldásnak egy-egy részletéit emeli ki a homályból. Ezzel a kérdéssel azonban sürgősen és gyökeresen kell foglalkozni. Ha azt akarjuk, hosy (Budapesti tudósítónk tclefonjelentése.) A politikai életben kedden élénk visszhangot keltett gróf Károlyi Gyula és gróf Széchenyi Aladár felsőházi beszéde, amelyben éles bírálatban részesítették a kormány politikáját Különösen gróf Károlyi Gyulának az a kijelentése keltett feltűnést, hogy nem tartja szerencsésnek, miszerint a kormány négyéves munkatervet állit fel mivé' dátumszerüleg nagyon nehéz kormányozni. A felsőházban és a képviselőház folyosóin sok S'ó esett ezeknek a beszédeknek a kapcsán azokról az alkotmányjogi törvényjavaslatokról, amelyek a felsőház tagjainak felfogása szerint is aktuálisak. Ismeretes, hogy a felsőházban hónapokka' előbb megindult akciónak egyik vezére Simonsics Elemér volt, aki a felsőházi reform érdekében indította meg a mozgalmat. Károlyi és Széchenyi beszédével kapcsolatban a Délmasrynrország budapesti munkatársa kérdést intézeU Simonsics Elemérhez arra vonatkozóan, hogyan látja a politikai kibontakozást. Simonsics a következőket mondotta: — Az alkotmányjogi törvényjavaslatokat mindenképen sürgősnek tartom. A közéletnek nincs egyetlen faktora, amely ez ellen foglalna al'ást Nem tudom, mikor lesz szükség arra. hogv uj választásokba menjünk, de azt teljességgel lfhe tétlennek tartom, hogy ezzel a vál&sztójogg <1 még egy választás történjék. Már csak ezért is rendkivfll sürgősnek és fontosnak tartom az aiko'.nányjogi javaslatokat, elsősorban a vála^zlojogi reformokat és a felsőházi reform törvénybe,Ma'ását. Valószínűnek látszik, hogy az alkotmányjogi reformok érdekében a felsőházi tagok körében erőteljes mozgalom indul meg. A felsőház üléséről külön cikkben adunk tudósítást, a képviselőház keddi ülésérői részletes jelentésünk a következő; A képviselőház kedden délutáni ülésén Sztranyavszky Sándor elnöki megnyitójában elöljáróban a kormányzó születésnapjá ról emlékezett meg. — Mai ülésünket — mondotta — azon az évfordulón, amely minden magyar szivéhez oly közel áll. a kormányzó ur őfőméltósága egész ségéért és életéért Istenhez küldött fohásszal nyitom meg. Az elnök szavait a Ház tagjai állva hallgatták végig. Ezután a miniszterelnök benyújtotta a légvédelemről szóló törvényjavaslatot, amely: tárgyalására a Ház kimondotta a sürgőssége Folytatták az oktató filmek nemzetközi forgatnának szabályozásáról szóló javaslatot. Petrovácz Gvula azt mondta, hosv a a jövő évre megszűnjenek azok az áldatlan és dísztelen állapotok, amelyek a szegedi kasztstrar.dokon uralkodnak s ha azt akarjuk, ho»y a város a jövő évben már gazdagodjon egy igen jelentős idegenforgalmi és közegészségügyi intézménnyel, akkor — szabadság ¡J • szabadság oda —, ezzel a kérdéssel nemcsak sürgősen, de érdemlegesen is foglalkozni kell. Azt szeretnénk, ha a jövő évben t. strand problémája már elmondhatná magázó1, hogy — kint van a vízből. mmmm BM mmmmmm^mmmmmmBmmmmmmmmmmmammma - • törvényjavaslat politikamentes. Az oktató filmek nagy pedagógiai jelentőségéről beszélt és Kozma belügyminiszter érdemeit méltatta. A Ház a javaslatot ezután elfogadta és áttért a magyar—olasz kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Vitéz Somogyváry Gyula előadó a javaslat ismertetése során rámutatott arra, ho$*y milyen jelentőségű az, hogy tudósok és tanarok kicserélődnek és ösztöndíjas diákok mehetnek külföldre. Módot kellene arra találni, hogy az egyezményre lépő államok újságírókat cseréljenek ki. R a j n i s s Ferenc hangsúlyozta, hogy a kulturális egyezmények a nemzet eleurópaisodásának elöinozdilói és ezért politikai jelentőségük is van. Kéthlv Anna nem fogadta el a javaslatot, mert Róma, Bécs és Varsó között a kulturális egyezmények nem a kultura jegyében, hanem a politika jegvében születtek. Fábián Béla azt hangoztatta, hogy az iskolát adják vissza annak a célnak, amelyei eredetileg szolgált, hogy a nemzetnek tanult ifjúságot neveljen. Ne engedjék be az iskolába a politikát. Szeretné, ha Magyarország nemcsak három állammal, hanem a többi európai állammal is kulturközösségbe lépne. Ezután Hóman Bálint kultuszminiszter kijelentette, hogy egyetért Fábián Bélával abban, hogy a nemzetek közötti békés együttélésnek legfontosabb előfeltétele a kulturális érintkezés megteremtése. A miniszterelnök idézte legutóbbi beszédében azt a mondatot, amely az esztergomi királyi palota romjain olvasható: „Csak az lehet igazságos, aki Emese szülötte". Ez a mondat az Árpádház hagyományainak legszentebb erénye és sajnálja, hogy egyesek a miniszterelnök szavait elferdítve, ahhoz olyan megjegyzéseket fűznek, amelyeket mint kultuszminiszter és történetíró a leghatározottabban visszautasít. Nem tartja ildomosnak, hogy a magyar nemzet és a magyar királyi ház regényes ősanyjáról olyan cinikus megjegyzéseket tegyenek egyesek. Reméli, hogy sikerülni fog más nemzetekkel is kulturális egyezményeket kötni. A Ház a javaslatot elfogadta, ma jd megkezdte a filmgyártásban a magyar nyelv fokozottabb érvényesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Törs Tibor kijelentette, hogy azt az intézkedést már mindenki várta. A belügyminiszteri tárcát most olvan férfi tölti be. aki filmR magyar—olasz kulturális egyezmény és a filmjavaslat a képviselőház keddi Ülése előtt He emedjélí be az Iskolába a politikái" — A 48 órás munkahét