Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-14 / 132. szám

DELM AGYARORSZÁG SZ£OED. SzerketztAtóD: Somogyi uccu Í2. L. em. Teleion: 23.33.. Kiadóhivatal, kHlc*Bnk«nyvtar «* Jegyiroda: Aradi ucsca 8. Teleion: 13.06..Nyomda: Lőw UpOl ucca 19. Teleion: 13-00. - 1 ATlrntl e» levéld mi Dtbaagyarorizáa Szeged. A kecskeméti tizenöt pont A gazdaadósságok rendezéséről szóló kormányrendelet hatálya ez év őszén lejár, a gazdaérdekeltségek tehát már most Foglalkozni kezdenek azzal a kérdéssel, hogy miiven a lupára. helyeztessék az eladósodott gazdák megsegítésének problémája. A kecskeméti mezőgazdasági kamara, amelyet közeli szálak fűznek Szegedhez is, lévén ez a kamara a szegedi és Szeged környéki gazdaérdekeltségnek is hivatalos képviseleti szerve, tanulmányt készített a végleges és gyökeres adósságrendezésről és tanulmányának végén tizenöt pontban foglalta össze azokat a kívánalmakat, amelyek szerinte a gazdaközönséget és egyben az országot is kihúzhatják mostani válságos helyzetébő'. A mezőgazdasági kamara a gazdáknak lévén az érdekképviselete, nem lehet rossz néven venni tőle, ha tisztán a gazdák, közelebbről az eladósodott gazdák szemszögéből nézi a világot. Azt is egészen természetesnek kell tartanunk, ha egy gazdai érdekképviselet, a gazdák terheinek csökkentését, az adóssági kamatok leszállítás t, az adósságoknak a föld értékéhez való idomitását, a megmaradt adósságoknak egy • arminc éves periódusra való elosztását, a kényszeregyezségi eljárásnak a mezőgazdaságra való kiterjeszitéísét és a bankok megrendszabályozó sát követeli. Nem szeretjük ugyan, ha a kecskeméti kamara kilencedik pontjában még azt is ajánlja, hogy az illetékes hatóságok e célok elérése érdekében tegyék magukat tul a jogrendszeren, mert az ilyen tanácsok és cselekedetek az utolsó esztendők tapasztalatai szerint nem egyszer megbosszulták magukat. Csak azt nem értjük, Hogy legvégén a deklarációnak, mely vádiratnak is beillik a bankok ellen, a tiszteletreméltó kamara abban foglalja össze követeléseit, hogy a hitelélet pedig újból megindítandó. Egyben könnyen megegyezhetünk a kecskeméti kamara pénzügyi szakembereivel. Nekünk nincsen semmiféle bankérdekeltségünk, függetlenek vagyunk a nagy finánctőkétől, tehát bennünket senki elfogultsággal nem vádolhat. Azt is hajlandók vagyunk Kijelenteni, hogy a nagy bankvezéreket, akik milliókat szereztek, miközben betevőik pénze összezsugorodott s akik igen készségesen ajánlották fel mindig a legmesszebbmenő takarékosságot mások megélhetési indexének rovására, mi se fogjuk az ártatlanság fehér liliomával kezükben megfestetni az utókor számára. Ha erre a közös alapra helyezkedünk talán némi okos megállapításra is lyukadhatunk, hogy miként is lehetne azt a bizonyos befagyott hiteléletet újból megindítani. Azt valószínűleg a kecskeméti mezőgazdasági kamara is igen bölcsen tudja, hogy a bankok mások pénzével dolgoznak és kötelezettségeik vannak takarék- és folyószámla-betevőikkel szemben. Ha pénzt helyeznek ki, akkor abban a reményben járnak el, hogy a kihelyezett pénzt a lejárat terminusán némi kamat néven ismert haszonnal egyetemben vissza is fogják kepn i. Azt az újítást csak a Zoro és Huru néven ismert közgazdasági kapacitások vezetPéntek, 1935 junius 14. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 132. sz. ték be egyizben, hogy magasabb betéti kamatot fizettek, mint amennyit a kihelyezett pénzek után számítottak. De addig az újításig még Zoro és Huru sem mertek elmenni, hogy az uj hitelélet megindítását olyan biztatásokkal alapozzák meg, hogy eleve feloldják az adósokat fizetési kötelezettségük teljesítése alól és a jogrendszer felbontásának barátságos ígérgetésével kapacitálják a pénzintézeteket kölcsönök nyújtására. Nem valami nagyhatalmú bankvezérnek, hanem szerencsétlen kisembernek levele fekszik előttünk, aki megtakarított ötezer pengőjét adta a leggondosabb óvóintézkedések mellett egy kisebb birtokra kölcsön. Az adós, mellékesen megjegyezve, nyugalmazott közalkalmazott, védett birtokosnak nyilváníttatta magát és egyszerűen nem fizet. Tudjuk nagyon jól, hogy , a hetvennyolcezer védett birtokos, legnagyobb része nem is tud fizetni. Éppen ezért a kormányhatalom védi őket, hogy ne lehessen velük szemben eljárni és olyan IrXÖEIZETtS: Havonta helyben 3.ZU, vidéken e» Budapesten 3.60, KUJittldOn 6 4U pengd — ügyei tzAm Ara heikUznap ÍO, valái- é> Ünnepnap 1® 1111. Hlrdelétek felvétele tarlla szerint. Megjelenik hétf<t Kivételével naponta reggel. rendszabályokat foganatosítani, amelyek tönkretételiiket idéznék elő. De ilyen viszonyok mellett lehet-e csodálni, ha a bankok nem mernek hitelezni és nem merik a gondozásukra bízott pénzeket az előlegezett nemfizetés reményében kölcsön formájában másoknak továbbadni'' És a másik oldalon viszont lehet-e csodálni, ha a gazdák védettségének láttára ugyanezt követelik maguknak egyre hangosabb szóval a kisiparosok és kiskereskedők és mindazok, akik mások pénzét kölcsön formájában igénybevették, vagy igénybe szeretnék venni1? Tudjuk, a probléma hihetetlenül nehé/ ^ gazdatársadalom sorsával együtt alakul az orsfcág sorsa is. Nincsen őszintébb óhajtásunk, minthogy jó termés, jó áralakulás és kedvező exportlehetőségek segitsó k virág*záshoz a magyar gazdákat. Térjen vissza a bizalom, amely minden hitelnek az igazi alapja. De a nemfizetés kecsegtetésével senki se próbálja a bizalmat helyreállítani és az uj hiteléletet megindítani. Gömbös beszéde a felhatalmazási vitában Kijelentette, hogy az „egypórí-rendszei" és az egy akarat híve, egy vezért ismer el — „Egy uj világ előestéjén állunk" — A reformprogram — A miniszterelnök és a titkos választójog — A királykérdés és a gazdasági problémák Ulain Ferenc feltűnő beszéde és támadása Bethlen ellen (Budapesti tudósilónk telefon jelenlése.) A; Bethleni-idők nagy politikai harcainak izgalma ülte meg csütörtökön a képviselőház üléstermét és ha nem is feszültek robbanásig a szenvedélyek, kétségtelen, hojgy a következmények igen jelentősek lesznek. Ulain Ferenc lojalitástól csepegő I»eszedet mondott ós agyszólván könnyeikig meghatódott hangon aposztrofálta Gömböst és környezetét. Volt beszédének egy másik vonatkozása is, amelyben Bethlent vádolta és támadta erősen. Ulain csak abban az esetben volt hajlandó felszólalásától eláiiani, ha Eckhardt szakit Bethlennel, miután ez nem történt meg, elmondotta beszédét. A kisgazdapárt két fraltcióra szakad!. Az egyik Eckhardt vezetésével azt követelte, hogy Ulain vonja le a konzekvenciákat. Itt főleg Dinnyés Lajos és Horváth Zoltán követelte, hogy amennyiben Ulain nem vonja le a konzekvenciákat, vagy ők maguk is kilépnek, vagy kizárási indítványt tesznek ellene. A másik csoport azt hangoztatta, hogy Ulainnak joga volt elmondani beszédét. Ulain beszéde annál feltűnőbb volt, mert utána felszólalt Gömbös és hosszabb beszédet mondott, leszögezte a kormány álláspontját a titkos választójog kérdésében. Kijelentette, hogy először a gazdasági kérdések megoldása következik, egyébként is aggodalmai van* nak a titkos választójog tekintetében és így nem áll módjában errö szóló javaslatot előterjeszteni. Ez magyarul annyit jelent, hogy e'ejlette a választójogi kérdést. Kínos feltűnést keltett, hogy Ulain beszéde alatt Pesthy Pá', Mayer János ós Zsitvay Tibor, akiket Bethlen emelt kí, feltűnően tapsolt. A folvosón azonnal megindult a tárgyalás, hogy Bethlen válaszol jon-e. Számítani lehet arra, hogy a »viharsarok « igyekszik majd beszéde elmondásában megakadályozni, de Bassay ezzel szembein is a^t ban-» góztatta, hogy rendzavarás esetén is kötelessége a beszéd tartalmát visszautasítani. A Ház csütörtöki izgalmakban bővelkedő ülétéről részletes jelentésünk a következő: A képviselőház mai ülését délután 1 órakor nyitotta meg Sztranyavszkv Sándor elnök. Csík József hangoztatta, hogy még egy miniszterelnök sem vette át a miniszterelnökséget kedvezőbb légkörben, mint Gömbös Gyula. Ma mindenki óhajtja és akarja a reformpolitikát. Követelte az összeférhetetlenségi törvény revízióját. A képviselőket meg kel! tartani függetlenségükben, nehogy a képviselőház a korrupció melegágya legyen. Ez lehet a a kiinduló pont a kartelltörvény revíziójára is. A mammutvagvonok helyett inkább kis vagvonokra van szükség. A munkáskérdés megoldását az állam feladatává kell tenni. Ulain Ferenc kijelentette, hogy csatlakozik Eckhardt Tibor beszédéhez. A felhatalmazási törvényjavaslatot nem fogadja el. mert nincs bizalommal a kormány iránt. Mindent elkövet, hogv Gömbös Gvula miniszterelnököt és Eckhardt Tibort közelebb hozza egymáshoz. Annak, hogy nem szavazza meg a törvényjavaslatot, csak demonstratív oka van. Az év elején kiszellőztették a Házból a régi szellemet. Elvártuk volna ezek után, a választások becsületes és tiszta lefoh'ását Elismeri, hogy a választások túlnyomó része megközelítőleg elfőgadhatólag folvt le. rtc 10—15 százalékban a választás oly szabálvt^lan. tőrvénvtejen, sőt brutális volt, hogy ezektől utálattal fordultunk