Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-09 / 103. szám

DHMAGYARORSZAG B7,EOED. Szerke»ztO>«9: Somogyi ucca 82. I. em. Teleion: Z3.33..K1adohlvatal, KHlc»»nk«nyvtAr «» Jegyiroda: Aradi ncca S. Teleion: 13-0«..Nyomda: low t-lpOt ncca ÍO. Teleion: 13-00. - Távirati fc* levélcím: DíImagyarortzAo. Szeged. Az első szavak A képviselőház tegnapi ülésén mutatkozott be a reformnemzedék parlamenti csoportjának egy-két temperamentumos tagja. A nagy Pázmány Péter emlékének s a háromszázéves egyetem méltatásának megörökítéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta a képviselőhúz s valóban méltó alkalom nyílott arra is, hogy a magyar kulturhistória nagyszerű alakjának és nagyszerű . intézményének magasztalására szavakat találjon az a reformnemzedék is, mely a kultura és a nép közötti távolság megszüntetésével valóban végezhetne reformeri s egy nemzedék életét betöltő feladatot. Pázmány történelmi emléke s a magyar kulturhistória megdönthetetlen bástyája, kimeríthetetlen forrása: a pázmányi egyetem magasztalására nem volt egyetlen szavuk sem, de kemény szavakkal, lobogó temperamentummal s harsány hangon követelték — a n u merus clausus megszorítását. Man merkt die Absicht, und wird verstimmt. Ha a numerus claususn a k az volna a célja, hogy kiválogassa a hivatottakat a hivatatlanoktól, a tehetségesektől elválassza a tehetségteleneket s bezárja az egyetem kapuit azok előtt, akikről biztosan meg lehet állapítani, — de kiről lehet? — hogy tudományos pályára nem valók, ha a numerus claususnak az volna a rendeltetése, hogy megmászhatatlan kínai falként védje a szellemi proletáriátus kialakulásának veszedelmétől a nemzetet s a nemzet társadalmát, ha akkor, amikor nem jut mindenkinek íróasztal, hivatal és laboratóriumi szoba, a numerus clausus végezné el, hogy a hivatottak mégis hozzájussanak s a hivatatlanok más pályán boldoguljanak, akkor természetesen a numerus clausus fenntartásában, sőt megszigorításában lehetne alkalmat1 an, lehetne igazságtalan, de nem lehetne bántó és sértő rendszabályt látni. Dehát van-e Magyarországon olyan felnőtt, aki nem tudná, hogy elgondolása és alkalmazása szerint a numerus claususnak — nem ez a feladata. A ma alkalmazásban levő törvény szerint a különböző foglalkozási ágak s különböző társadalmi osztályok tagjainak gyermekei abban az arányban kerülhetnek az egyetemre, amilyen az arány a szülők foglalkozási ága s társadalmi osztályának népessége között. Volt arról valaha szó, hogy egy ügyvéd gyermekét azért nem vették fel valamelyik egyetemre, mert már sok ügyvéd fiát felvették? Hallottuk már valamikor is azt, hogy az iparosok gyermekei már elérték azt az arányszámot, amit a numerus clausus szerint igényelhetnek a háromszázezer magyar iparos gyermekei? Megtörtént már az, hogy egy földbirtokos fiát azzal utasították el az egyetemről, hogy a földbirtokosok gyermekei részére fenntartott helyek be vannak töltve? Ellenben... Ez az „ellenben" az, ami a reformnemzedék tagjai első parlamenti szereplésének iránya felől tájékoztatást ad. Ez az „ellenben" az, ami cáfolja azt a beállítást, hogy a numerus claususnak felekezetellenes jellege nincs. Ez 32 ^ellenben" magyarázza és értelmezi a közbeszólók szándékát ugy, hogy Goethe szavaival hangolódhatunk el a szándékok láttára. Azt, fajdalom, nem tagadhatta senki, hogy Csütörtök, 1935 május 9. Ara ÍO tlllér XI. évfolyam, 103. sz. ebben az országban sok nagyszabású és i mélyreható változásra van szükség. Aki re- j formálni akar, az talál magának mérhetetlenül nagy és széles munkaterületet. A gazdálkodás módjától a gazdasági javak értékesítéséig, az ipar foglalkoztatásától a szellemi munkások kenyérhez juttatásáig, a kereskedelmi élet felerősítése, a birtok helyesebb megosztása, az igazságosabb és szociálisabb közteherviselés, a népnevelésnek maivá tétele, az államigazgatás és önkormányzati igazgatás átszervezése, reformok a hitelélet terén, reformok a vámpolitika, a külföldi szerződések terén, az agrárolló becsukása, a kulturális és gazdasági életben a népi erők érvényesítése, közjogi reformok — s ki tudná felsorolni nem részletekben, nem fejezetek, de a kötetek címei szerint is azt a munkát, amit ebben az országban hasznosan, eredményesen és értékeket termően el lehetne végezni? S a reformnemzedék egy-két temperamentumosabb tagja ebből az egész feladatrengetegbői, ebből az egész munkaóceánból egyetlen egy programpontot kap ki, egyetlen egy követelést tüz az (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Politikai körökben fellűnést keltett, hogy Bethlen István, volt miniszterelnök szokatlanul nagy érdeklődést tanúsít a politikai élet iránt. A pénzügyi bizottság szerdai ülésén mondott beszéde nemcsak abból a szempontból kelteti feltűnést, hogy a kormány politikájával élesen szembehelyezkedett, hanem abból a szempontból is, hogy olyan témakört ölelt fel, amely miniszterelnök korában meglehetősen idegen volt számára. A volt miniszterelnök volt az, aki annak idején a mostani érvényben levő sajtórendelkezéseket behozta. Munkatársunk érdeklődött Bethlen környezetében a volt miniszterelnök magatartását illetően és a következő információt kapta: — Bethlen alaposan revizió alá vette régebbi felfogását bizonyos kérdésekben; uj utakon halad, amelyek a polgári haladás útját mutatják. Politikai körökben ugy tudják, hogy Bethlen előreláthatóan vállalni fogja a polgári ellenzéki pártok szövetségének elnökségét A képviselőház és a pénzügyi bizottság üléséről részlete« tudósításunk a következő: A képviselőház szerda délutáni ülését Sztranvavszkv Sándor elnök nyitotta meg. Folytatták a közoktatásügyi igazgatásról szóló javaslat vitáját. Petrovácz Gyula szerint a javaslat közvetlenebbé teszi az egész közoktatásügy adminisztrációját. Azzal fejezte be beszédét, hogy az ilyen reformiavaslatokát készséggel fogadia el. Petró Kálmán: A mezőgazdasági szakiskolák nem valók a földmüvelésügvi minisztérium hatáskörébe, inert a földművelésügyi minisztérium nem nevel és nem oktat. E.ckhardt Tibor örömmel üdvözölte a javaslatot. amely helves elvek alkalmazását vette figyelembe, amikor tiszta helyzetet teremELÖElZETtS: Ha-vonta Helyben 3.20, vidéken «« Budapesten 3.60, kUlfHIdOm 6 40 penpö. — Egyes uAm Ara hétkU» nap ÍO, vasAr- és Ünnepnap 1« flli. Hlrdetétek felvétele tarifa »rcrlnl. Megjelenik- l»é!í J .slvételévcl napo-Ua renqeL első szavak és első követelések jelentőségével zászlajára s ez: a numerus clausus megszigorítása. Nem lennénk őszinték, ha azt mondanánk, hogy mindez számunkra meglepetés. Nem az, hogy mondani szokás: minden ellenkező híreszteléssel szemben a magunk megfigyelését s a magunk tudomását megbízhatóbbnak kellett tartanunk e tekintetben, mint a mások kijelentéseit. Nem akarunk messzeterjedő következtetéseket levonni ezekből az első, tehát programként ható harcias fogadkozásokból arra a politikai irányzatra nézve, aminek támogatását igyekeznek szolgálni ezek a követelések, ezek a túlfűtött s a hideg objektivitással még le nem hűtött temperamentumu kijelentések is. Ugy gondoljuk azonban, hogy lassan mégis csak közös nevezőre kell kerülni a támogatóknak és a támogatottaknak s akkor majd ki fog derülni, hogy melyik tényező lesz az a mennyiség, amelyik maradéktalanul, vagy — maradékkal találtatik a másikhan. Az egyetemi padok tumultusaiból, — reméljük és hisszük — mégsem lesz kormánypolitika. EgQ Interpelláció és az ohtatásflggi (avastól vitája a képviselőház szerdai mesén Bethlen az ellenzéki pártszövetség élén? tett az elavult és sokszor áttekinthetetlen közigazgatás egyik ágában. Kívánatosnak mondotta, hogy a tankerületi főigazgatóságok minél több ügyet intézhessenek el, de nehogy az alsóbb halóságok és a főigazgatóságok fiókminisztériumokká és a bürokrácia fészkeivé váltanak. Aggályosnak tartja, hogy a javaslatból kihagyták a mezőgazdasági szakoktatást. Eckhardt a nőneveléssel foglalkozva, kijelentette, hogy nem tartja helyesnek a coedu(átiót. Kérte a kultuszminisztert, gondoskodjék megfelelő leányintézeti típusról és középfokú intézmény létesítéséről, amely a magyar nőt igazi hivatásának megfelelően nevelné. M a 1 a s i t s Géza elismeri a javaslat néhány előnyét, de attól tart, hogy a létesítendő 8 taniigyi főigazgatóság idővel ujabb terhet ró az adózók vállára. Szóvátette azt a mellőzést, amely Győr városát a törvényjavaslattal kapcsolatban érte. A népoktatás fejlesztését, a felekezeti iskolák megszüntetését kivánta. Kifogásolta, hogy a mezőgazdasági szakoktatás ügyét a javaslat kivonja a közoktatásügyi minisztérium hatásköréből. A javaslatot nem fogadta el. Ma tol c sí Mátyás kifogásolta, hogy a törvényjavaslat nem tér ki a közoktatásügy jelenlegi szervezetének megváltoztaTására. Kérte, hogy az oiszág 166 középiskolájából 25 30-at szervezzenek át a békéscsabai mezőgazdasági közéniskola mintájára. A javaslatot üdvözölte és elfogadta. Cziriák Antal kifogásolta, hogy a gazdasági szakiskolák túlnyomó rcsze az Alföldön van. Helvtelen, hogy a iogászság elfoglalja a tanárok helvét. A tanítókat ne használták fel pártpolitikai célokra. A javaslatol nem fogadta el. Madav Gyula hangsúlyozta, hogy az ellen zék a kormánypárttal egyet ért abban, hogy * mezőgazdasági szakoktatást a ku1tu*zminisz