Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-08 / 102. szám

MGYflRORSZAG W.EOF-D. szence«zt0»ég: Somogyi ucea U. L ens. Telelőn: 23.33..Kladóhlvatal, k«tcsOnk«nyvUr ét Jegyiroda: Aradi «te«» S. relefom 13-00. . Nyomda: Löw Upöl ucea 19. Telefon: 13-00. . Távirati t* levélcím: DélmaayaronzAa Szeged, Állomások A szombati közgyűlés öt perc alatt végzett tizenhat indítvánnyal és egy csomó interpellációval. Öt perc alatt ismertették az indítványok és interpellációk tartalmát, a polgármester válaszát, illetve a kisgyűlés előterjesztését s ez alatt az öt perc alatt valamennyiben még határozatot is hozott a közgyűlés s a legtöbb indítvány felett kétszer is, mert először szavazni kellett abban a kérdésben, hogy a közgyűlés kivánja-e tárgyalni az inditványokat s azután az indítványok érdemében is kellett dönteni. A szombati közgyűlés négy órától h a t óráig a személyvonat gyorsaságával haladt, megállt minden állomás mellett s olykor egy-egy bakterház is feltartóztatta haladásában. Hat órától hétig már a gyo rsvonat sebességével robogott, hét óra utón pedig száguldani kezdett, mint a sínautós nemcsak a gyorsasága, de a látogatottsága folytán is jogosult a sínautótól kikölcsönzött hasonlat. Ez a száguldás azután mintha nemcsak az inditványokat és interpellációkat gázolta el, nemcsak azokat a gondolatokat és törekvéseket, amelynek szolgálatában azokat beterejsztették, hanem az önkormányzatnak azt a jeles jogát is, amit — lehet, hogy puszta feledékenységből, — meghagytak még neki: a közgyűlési tápok inditványozási és interpellációs jogát. Franki Móric a gyorsszámoló nem oldotta meg a legprimitívebb szorzást azzal a biztonsággal és azzal a sebességgel, ahogy a közgyűlés tagjai — öt perc alatt, tájékozódtak tizenhat inditvány tartalma, tizenhat indítványban előterjesztett tizenhat javaslat helyessége, szükségessége és megvalósithatása fe'ől s ez az öt perc még arra is elég volt, hogy az elfogadott javaslatok pénzügyi vonatkozásai s költségvetési fedezete kérdésében felvilágosításra adjon módot. Amikor olvassuk, hogy Budapesten, de a vidéken is, órákig tanácskoznak egy-egy kérdés, egy-egy előterjesztett inditvány sorsa felett, szinte kedvünk lenne azt indítványozni, hogy a szegedi közgyűlés menjen turnéra az országban az indítványok letárgyalására s a fölöttük való határozatra. Minek az a nagy energiapazarlás, minek az a nagy :dőpocsékolás, amivel másutt az indítványoknak áldoznak. Legjobb lenne, ha minden törvényhatóság gyüjtőszekrényében őrizné a beérkezett inditványokat addig, amig a turnézó szegedi közgyűlés, vagy annak esetleg csak egy staggione-csoportja megérkezik s öt perc alatt elintézi a hónapok alatt felgyülemlett inditványokat és interpellációkat. Ne mondják azt azok, akik mindenben gáncsoskodnak s ne találják ki a kákán is csomót keresők, hogy talán helyi ismeretek is szükségesek a lelkiismeretes és helyes döntéshez. Ha öt perc alatt el lehet intézni tizenöt indüványt, ha öt perc alatt meg lehetett ismerkedni tizenhat javaslattal s azok gazdasági és pénzügyi, általános várospolitikai és lokális vonatkozásaival, akkor ez a képesség messze felette delel minden helyi tájékozottság s minden lokális ismeretből eredő hozzáértés felett. Az expressz azonban nem általánosan alkalmas közlekedési mód. A búzát, a tűzifát, a petróleumot, a szenet — s ez a felsorolása az Szerda, 1935 május 8. Ara io fillér XI. évfolyam, 102. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2U, vidéken e» Budapesten 3.00, kUlfHIdiír 6 4U pengd. — Egye» tzAm ér a hélküznap ÍO, vasAr- és Ünnepnap 1» 1111. íllrdeléaek felvétele tarifa «crlnt. Mcgte.fcrmlSv htfu Klv^'ilével nnpn Uu tegrct élet elsőrendű szükségleti cikkeinek kimeríthetetlen, — vagy egyáltalában nem lehet, vagy csak a technikai felkészültség s a gazdasági tekintetek legbotorabb értelmezése mellett lehet expressz vonatra bízni. A közigazgatás menete tekintetében mindig sürgettük a gyorsaságot, de soha nem gondoltunk expresszre. Mindig megelégedtünk volna, ha a közigazgatás szerényen lépést tart — az idő haladásával. Mindig csak azért harcoltunk, hogy a közigazgatás érjen el minden állomáshoz, akármilyen mérsékelt sebességgel megy is pályáján, de azt soha nem kivántuk, hogy száguldó rohanásában meg se álljon az állomásokon, ahol emberek várnak rá, akik vitetni szeretnék magukat vele s ahol emberi javakat szeretnének gondjaira bizni. Minden le nem tárgyalt inditvány egy-egy állomás, amit vagy nem ér el, vagy száguldva megállás nélkül hagy el a vonat. A perronon összezsúfolódó emberek, ki tudja, mióta várnak a vonatra, mióta tüzeli reménykedéseiket a jelzőcsengő minden kongása, ki tudja, hány beteg van köztük, aki azért várja a vonatot, hogy kórházba kerüljön, hány éhező szenved soraikban, akik kenyér után igyekeznek, hányan vannak, akiket munkahelyükre vihetne el a vonat. Hetek és hónapok, talán évek óta várják a remények várótermébe öszszezsufolt utasok a vonat érkezését s amikor végre megérkezik, nem is áll meg a ki' állomás előtt, megszakítás nélkül folytatja rohanását a végtelenbe kigyózó ,sineken. S akik lemaradtak, akik nem tudtak sem maguk felkapaszkodni, sem cókmókjukat n vanatra bizni, azok várnak tovább más vonatra és — más menetrendre. Csak a remény lesz kevesebb s a kétségbeesés lesz csak nagyobb, a száguldó vonat úgysem érzi meg, hogy mennyi kétségbeesést hagyott maga után azokon a rosszul kivilágított állomásokon, melyeken megállnia sem volt érdemes. Vadászkastélyok előtt megpihen a vonat, de a polgári gond, a kispolgári probléma, a mindennapi élet mindennapi gondja a mai élet menetrendjében csak ritkán gyorsvonat! megállók. mmtmtmmmtmmnttmmmmtmtmmtmtm Egyetemi vita a képviselőház keddi ülésén Eg'FltaitfnFag e'fogadtök a budapesti c^ijelem iublleumárúl sima ¡«ivas atol — A hatfoHKus Pázmány Ptter — httiiiu Anna a numerus clausus eltörléséi hövcfelíe Budapest, május 7. A képviselőház kedd délutáni ülésén Sztranyavszky Sándor elnök bejelentette, hogy Wol f f Károly a Budapest II. Északi választó kerületben, TakácsTolvay József gróf pedig a pestkörnyéki választókerületben nyert mandátumáról lemondott. A Ház ezután megkezdte a Pázmány Péter Tudományegyetem fennállásának 300 éves jubileumáról szóló javaslat tárgyalását. Kelemen Kornél előadó beszédében rámutatott arra, hogy az állam a jubileum alkalmából a Pázmány Péter egyetemnek a jándékozza a csillagvizsgálót és a földrengéstani intézetet, több telket, — részben diákjóléti célokra —, a fővárossal együtt tüdőbeteg pavillonokat építtet, kiépiti a BEAG sporttelepét, azonkívül 50 ezer darab 2 pengős emlékérem-pénzt veret. Petrovácz Gyula elismeréssel szólott a Pázmány egyetem munkásságáról. Sajnálattal állapította meg. hogy a kormányzat az utóbbi időben a vidéki egyetemek javára kissé elhanyagolta a Pázmány egyetemet. Ha van kifogása a javaslat ellen, ez csak az, hogy nem domborítja ki eléggé az egyetem katolikus jellegét. Kor ni ss Gyula részletesen foglalkozott az egyetem 300 éves történelmével és lelkes szavakkal méltatta az alapitó Pázmány Péter tevékenységét. A Pázmány egvetemnek szerinte hármas történelmi jelentősége van: az első az, liogv ez a magvar egyetem megállta 300 év viharait, az egvetem ezenkívül generációkat nevelt, nemcsak magyarokat, hanem különböző nemzetiségeket és más országbelieket is és ezzel a nemzeti lélek egységének kialakításán is munkálkodott. A budanesti egvetem végűi bekapcsolta Magyarországot az európai tudományosságba. Az egvetem eredete katolikus, de ezt a kérdést n»m szabad ebben az űnnenélves pillanatban odadobni felekezeti érdekek nrédáiául. K é t h l.y Anna szólalt fel ezután. Azzal kezdte beszédét, hogy a javaslatot elfogadja, de kifogásolta, hogy az alsó néposztályok előtt az egyetemre jutásnál érthetetlen fal áll. A numerus clausus eltörlését követelte és hangoztatta, hogy az egyetemi képesítési diploma megszer zése nem lehet jogcím állami alkalmazásnál. M a k k a i János szerint a numerus clausus ügye nem hozható kapcsolatba az egyetem jubileumával. Nem helytálló, hogy ma bármilyen akadályt állítanának az, alsóhí) néposztályok egyetemre jutása elé. Hóman Bálint kultuszminiszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Történelmi visszapillantással kezdte beszédét. A Pázmánv Péter egyetem alapítása történelmünk legszomorúbb korszakából való kibontakozás kezdetét ielentette, annak a legmagasabb iskolatípusnak megteremtését, amely tudományos fejlődöttségünknek és szellemi életünk vezetője és irányitója lett. Kétségtelen, hogy az egyetem alapilója katolikus volt, mint történész azonban — bár jó katolikus — Pázmány Péterben nem a katolikus férfiul látja, hanem egyedül a nagv magyart, akinek emléke előtt a nemzet és a páriámén! minden pártja felekezeti különbség nélkül hajlik meg. Pázmány Péter és a magyar katolicizmus iránt sokkal nagyobb nemzeti adománynak tűnik fel szemében, ha minden nárt egvhangu szavazatával iktatják emlékét törvénybe, mintha szótöbbséges szavazattal, katolikus voltát hozzák előtérbe. Kelemen Kornél előadó válaszolt ezután Pflrovárz Gvulának. Ahogv Kossuth I-ajos nevéhez nem kell oda írni, hogy „magvar" vol', sértő volna Pázmány emlékére, ha külön feltüntetnék, hogv „katolikus" volt. A Ház ezután egyhangúlag elfogadta törvényjavaslatot és áttért a knzoktatásügvi igazgatás átszervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására, amelyet Szinnyei Mer se .Jenő előadó ismertetett. Kéthlv Anna több kifogást hozót) fel * mai középfokú oktatás ellen. A mostani átszer-