Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-28 / 119. szám

0 DEMAGYARORSZÁG en taerke*sW*«ge Somogyi ucca a. Teleion: 23.33.. Kiadóhivatal, kOtctOnkOnyrlAl é* JegyIroda: Aradi ncca S. Telefon: 13-00. - Nyomda: l«w LlpOl ncca 19. Telefon: 13-00. - TavIrnH levélcíme MlmagyaronzAa Szeged. Kedd, 1935 május 28. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 11©. sz. EI,ÖElZEtfcS J Havonta belyben 3.2«, vidéken e* Badapetiea 3.00, kUHOIdSa • 40 pengd. — Egyes tzAra Ara hétköznap ÍO, vatdr. és Ünnepnap IS flIL. Hlrdeietek feli-étele tarifa szerint. Megjelenik hétlf» KivMelével nnpn -1n reggel. Hárommillió A Költségvetési vita során egyre gyakrabban szóba került a magyar föld népének a sorsa. A közvélemény felfigyelt erre a témára, mert immár általánossá vált az a felfogás, hogy ez az a probléma, amely a nemzet egyetemessége szempontjából egyike a legfontosabbaknak. Mert a falu népi ereje az a nagy tartalékanyag, amely természetes felszívódással, folyamatosan táplálja és erősíti a társadalmi erőket. Az elkövetkezett idők figyelmeztettek arra, hogy szakítani kell azzal a nyugodt szemlélődéssel, amely eddig a paraszti rétegek életét kisérte. A jövő számára fontos feladatok támadtak, amelyek valóban mélyreható reformokat igényelnek. Fel kell emelni az alullévőket, növelni kell életszintvonalukat, gondoskodni kell nemcsak a betevő falatjukról, de megfelelő lakás és ruházkodási viszonyaikról s végül: intenziven be kell vonni a népi erőket a kultura s vele együtt a jogok és kötelességek sáncai közé. Hárommillió dolgozó magyar sorsa forog itt kockán. A vita során hallottunk egy felszólalást a baloldal részéről, amikor a szónok a paraszti nép sorsának ecsetelése során színeket talált a nyomor kidomboritására. Csakhamar elhangzott egy másik felszólalás is, amely megdöbbentő statisztikai adatokra hivatkozva, feltárta, hogy másfélmillió dolgozó magyar — csak ezen az egy életfronton — napi 1 4 f i 11 é r keresetből tengeti életét s ilyenformán évi 50 p e n g ő j e jut élelemre, lakásra, ruházatra, a maga és családja egészségének ápolására. Kulturszükséglet kielégítéséről tehát, akár csak egy kalendárium beszerzéséről, még csak beszélni sem lehet. De ugyancsak másfélmilliót tesz ki azoknak a száma, akik naponta 33 fillért keresnek. íme így fest a paraszti réteg szomorú életszínvonala. Ha ehhez hozzószámtijuk azt, hogy a statisztika kimutatása szerint a mezőgazdasági munka elvégzéséhez 360 millió normál szükséges s ugyanakkor a kínálat 476 millió normál munkanap, arra a megállapításra kell jutni, hogy 116 millió munkanap marad teljes kihasználatlanságban. Ilyenformán érthetővé válik, hogy a munkanélküliek száma az 1932-ik esztendőben 250 ezer főre, más statisztika szerint pedig 350 ezer főre emelkedett — csak a mezőgazdaságban. Miből élnek hát ezek az emberek, hogyan ad kenyeret az ország 14 fiillér napi keresethez sem jutó magyaroknak, családjaiknak? Hova vezet ez az ut, ha az ilyen súlyos szociális gondokon intézmé nyesen és gyors tempóban segiteni nem tudnak? Hárommilió koldus tartja tenyerét az államhatalom felé, amely nem alamizsnát, hanem munkát kér s nehéz munkájáért megfelelő munkabérszolgáltatást. Vájjon van-e valaki, aki azt mondaná, hogy nincs szükség reformokra? Reformokra, valódi és átfogó* reformokra, amelyek elviselhetővé teszik mindenki számára az életet, — mindenki számára, aki tagja ennek az országnak: akár a földmunkása, akár a város lakója, | a gyár robotosa, a boltok és az ipari műhelyek dolgozója és akár a szellemi munkafront építője. Izgalmas ülés a Házban éjfélután 1 óráig 4 sajtószabadság, a birói függetlenség és az ügyvédség belyzeíe az igazságügyi költségvetés vitájában — A titkos valasztójog és a sarlóalapok a miniszterelnökségi tárca vitájában Rassay Károly egy közbeszólásról A miniszterelnök éjféli beszéde a kritikáról és az uj korszakról Budapest, május 27. A képviselőház hétfői ülését délután 4 órakor nyitotta meg K o r 11 i s s Gyula alelnök. A Ház folytatta a költségvetés tárgyalását. Először az igazságügyi tárca költségvetését tárgyalták a részletes vita során. Krüger Aladár előadó ismertette a tárca költségvetést és hangoztatta, hogy két tényezőnek, a koimányzónak és az igazságszolgáltatásnak mindig a pártok felett kell állania. Megemlítette, hogy a költségvetés indokolása a |ogi refoimok egész sorát jelenti be. Az első szónok Rupert Rezső volt. örül 'ini.ak, hogy sok tekintetben egyetérthet az dóadóval, de kénytelen megállapítani, hogy a mostani választáson egy bíró rosszhiszeműen járt ei választási ügyben. Korniss alelnök figyelmeztette Rupert*«, hogy vizsgálat alatt álló ügyről van szó, rosszhiszeműségről nem lehet beszélni. Rupert Rezső felhívta az igazságügyminiszter figyelmét a fővárosi választások során történő visszaélésekre és törvénytelenségekre. Ángyán szerint tovább csökkenteni a költségvetést már nem lehetett. A sajlóreformot szükségesnek tartja, a sajtó intézményes biztosítása közérdek. A legerősebb híve azoknak, akik a sajtó szabadságát biztosítani akar ják. A sa jtótörvénynek két pilléren kell nyugodnia, a felelősségen és a sajtórendészeten. A kóií-ég. vetést elfogadta. G y ó r k i Imre sürgette a kötött birtokok reformját. A kritika szabadságát hangoztitta. hogy még az összeférhetetlenségi törvénynél is fontosabb a szabadsa jtó. Kérte, hogy a kormány illessz« programjába a királyság megsértéséről szóló törvényjavaslat hatályon kivül helyezését. Több törvényjavaslatot sorolt fel, amelyeknek törvénybeiktatásával több javaslat hatályon kivül helyezését kérte. A költségvetést nem fogadta el. Kelemen Kornél azzal kezdte felszólalását, hogy a sajtószabadság elvet mindenki elismeri. A túlzó sajtót azonban akár birói, akár rendészeti uton ki kell irtani. A sajtóreformnak fel kell szabadítani az újságírót a kiadók rabszolgasága alól. A bírói függetlenség nagy értekünk, ragaszkodnunk kell hozzá, de vigyáznunk kell — mondotta —. hogy a függetlenség fogalma — a felelőtlenség terére ne csússzon. Sehol a világon nem értelmezik oly szélsőségesen a bíró? függetlenség gondolatát, mint nálunk, pedig egy-cgv bíró lévedése helyrehozhatatlan hibákat okozhat. Kérte, hogv a jogszolgáltatás egysége miatt a főudvarnagyi, a szabadalmi és a közigazgatási bíróságot is az igazságügvminiszter felügyelete alá kell helyezni. A tárca költségvetését elfogadta. Eckhardt Tibor: A sajtószabadságot nem lehet olvan tágan értelmezni, hogy szabadossággá fajuljon, a korlátok azonban nem függhetnek politikai hatóságtól. hanem vagy intézményesen kell a kérdést megoldani, vagy bíró kezébe kell letenni. Kérte, hogy a törvényhozás utasítsa a kormányt a törvényhozói összeférhetetlenséget szigorúan szabályozó javaslat mielőbbi beterjesztésére. Erődi Harrach Tihamér az ügyvédség helyzetével foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a független bíróság mellett a független ügyvédi kar éppen olyan fontos tényezője az igazságszolgáltatásnak. j Az ügyvédség a gazdasági végpusztulás helyzetébe jutott, intézményes segítségre van szükség és az ügyvédi rendtartás általános reformjára. Vázsonyi János hangoztatta, hogy az ! ügyvédi numerus clausus nem oldja meg az ügyvédség problémáit. A sajtóreformmal foglalkozva hangoztatta, hogy csak a független bíróság lehet az a fórum, amely a lap élete és ; halála felett dönt. Kérte i a halálbüntetés eltörlését és az esküdtbíróság visszaállítását. Horváth Zoltán hangoztatta, hogy a bírói kart meg függetlenebbé kell fenni. A magánjogi törvénykönyv mielőbbi törvénybe iktatását kérte. A költségvetést nem fogadta el. Lázár Andor igazságügyminiszter felszólalásában először azzal foglalkozott, hogy az igazságügyi költségvetések évről-évre ugyanazokat a reformokat tartalmazzák. Az igazságügymin ísztérium működése alatt nem annyira u), esetleg még kiforratlan eszmék törvénybeiktatására törekszik, hanem arra, hogy a törvényeket megtartsák, Magyarország mindig büszke és jogosan büszke lehet a magyar bíróság magasrendű működésére. A peres eljárást ugy akarja átalakítani, hogy az itélőbirák feltétlenül bejelentendő perorvoslnttal ne kényszerítsék az embereket a fellebbezés igénybevételére. A 20 pengőn aluli ügyeket békebiróságra akar ja bizni. Ezeket az ügyeket a faluban elintézhetik. Ennek a kérdésnek megoldása rövid időn belül megtörténik.. A törvénvszékeknél az egyesbiráskodást meg akarja szüntetni. Úgyszintén a járásbíróság mellett jelenleg fennálló vádképviseleti rendszert is. Ezután az ügyvédség helyzetével foglalkozott, kijelentette, hogy hamarosan elkészül az ügyvédi rendtartás reformja. Lázár igazságügyminiszter ezután kijelentette, hogy a hitbizománvi reformról szóló törvényjavaslatot remélhetőleg még ebben az évben benyújtja. Belerjeszti majd a sajtótörvényt is. Á sajtó egyike a legnagyobb hatalmaknak, tehát nem lehet ellenőrzés nélkül hagyni. Az érdekképviseleti reformmal kapcsolatban sor kerül az uisáüirói kamara kérdé-