Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-25 / 117. szám

Konyhakertészek és paprikaárusok küldött­sége a városházán (.4. Délinagyarország munkatársától.) A piaci beosztások körül mindig vau baj és elégedetlenség. Alig múlik el hét, hogy egyik-másik csoport kül­dóliségileg ne jelentkeznék a városházán és ne kérne az eddiginél jobb helyet. A kívánságoknak a teljesítése rendszerint nehézségbe ütközik, ha jo­gosságukat meg is állapítják, mert minden hely­változtatás egész sor további helyváltoztatást von maga után. l'énteken délelőtt két piaci küldöttség jelentke­zett a városházán, dr. Tóth Béla polgármester­helyettesnél. A szegedi konyhakertészek küldöttsé­ge azt kivánla, hogy a város a konyhakerlészeli számára a Széchenyi-térnek azt a részét jelölje ki kizárólagos árusító-helyül, ahol jelenleg a virág­árusok árulnak és a viszontelárúsitó zöldsége­sek. A küldöttség a közönség érdekére hivatko­zott. A közönség érdeke, hogy a termelőket, akik­nél közvetlenül vásárolhatják meg a konyhára va­iót, mindig egy helyen találja meg. A viszonteláru­sitókat tegye a város a Tisza Lajos-köruti piacra, a többi viszontelárúsitó közé. A poigúnncstei helyettes kijelentette a küldött­ség előtt, hogy a kiyánságot a maga részéről mél­tányosnak tartja és ha lesz rá lehetőség, gondos­kodni fog róla. hogy az teljesüljön. Három és fél árás nevelés Kacagó esték írták : Nauv Endre, Rékeffi László, Nóti Károly, Kőváry Gyula, Lórincz Miklós, Emöd Tamás, Reinitz B?la, Lányi Vik­tor, Vincze Zsigmond. Konferálja: Békefii László. Salamon Béla szenzációs bohózatban^ Fellépnek: Rajna Alioe, Nagykővács Ilona, Gárdonyi, Komlós, Kökény Ilona, Sass Olly, Lengyel Gizi,-Kővári, Kegle­vich Mariett, Philipi Irén, Ormos, Fenyő, Thérry Bogyó, Donát Agi, Kompothy, Mihályi, Solyraossy stb. TerézHüriifí Színpadon Vasár- és ünnepnap délutáni előadások. Legdrágább hely: 4.50, délután 3.—P. A Széchenyi-téri paprikaárus asszonyok kül­döttsége jelentkezett később. Ez a küldöttség arra kért engedélyt, hogy az ipari vásár ideje alatt a szegedi paprikát, mint specialitást, egész nap áru­síthassák a puprikapiaeon, mert ezekben a napok­ban nagyobbít rnnvu idegenforgalomra lehet számí­tani. Dr. Tóth Béla megtanácskozta a dolgot dr. Temesváry László tb. fogalmazóval, a piao­bizlossal, majd közölte a küldöttséggel, hogy en­nek a kívánságnak a teljesítése szabályrendeletbe ülközne. A szabályrendelet kimondja, hogy hétköz­napokon csak tizenkét óráig szabad árusítani, heti­vásáros napokon pedig délután két óráig. Estig csak azokon a napokon árusíthatnak, amikor fil­léres vonat érkezik Szegedre, de akkor sem a Szé­chenyi-téren, hanem a Templom-tér árkádjai alatt. Az ipari vásár idejére azért kivételt tehet a vá­ros hatósága, de csak azt engedheti meg, hogy a filléres vonalok érkezésének a napján a Széchenyi­téren árulhassák estig a paprikát. Körzeti szabóiparos-nagygyiüés Órosli4?$n f\ lléhiuikj arország munkatársától.) A szege­di kamarai körzet szabóiparossága junius tizedi­kén. pünkösd másnapján szabóipari nagygyűlést rendez Orosházán. A nagygyűlésen képviseltetik magukat a délmagyarországi ipartestületek sza­bószakosxtályai. Szegedről is csoportosan utaz­nak át az orosházi nagygyűlésre. Németh Ist­ván é,s Cselonszky Albert, az orosházi ruhá­zati szakosztály vezetői, a környéki rokonszak­osztályokkal egyetértően most állították össze a nagygyűlés tárgysorozatát, amelyen kilenc pont szerepel Az elnöki megnyitó után Gubicza .Sándor, az orosházi ipartestület elnöke az iparos nyug­díjügy kérdését teszi szóvá; az ipartörvény 4. és 47-ik paragrafusainak módosítása is szerepel a nagygyűlésen. „A szakmai továbbképzés és a vi­déki szakoktatás megszervezése korszerű köve­telményeknek megfelelően" cimen Keck Lajos szegedi szabómester tart előadást. Szemer­n y e i Pál, az orosházi ipartestület alelnöke a bajbajutott kisiparosság megsegítéséről beszél. Kontárügyek, kőzszállitásokban való részvétel kérdése, a kamarai körzetben irányárak megálla­pítása, továbbá anyagbeszerző szövetkezet meg­alakítása szerepel még a nagygyűlés tárgysoro­zatán. Fontos tárgya lesz még a nagygyűlésnek, hogy a vidéki továbbképző tanfolyamok szakokta­tói részére külföldi tanulmányi ösztöndíjat esz­közöljön ki a kereskedelmi minisztertől és a ke- . reskedelmi ós iparkamarától. A nagygyűlés részt­vevőt délután Gyopáros-fürdőhőz rándulnak kt. 1935 május 25 SZOMBAT ALFÖLDI IPAR is KERESKEDELEM A DELMAGYARORSZÁG HETI MELLEKLETE 457.000 pengő kereseti adót 494.000 pengő jövedelmi adót 222.000 pengő vagyonadót fizetnek ezévben a szegedi vállalatok, kereskedők és iparosok (A Déhnagyarország munkatársától.) Most készült el a városi adóhivatal a kereseti-, jöve­delem- és vagyonadó kivetésekkel. F,rre az évre az adóhivatal 457.000 petigó kereseti adót vetett ki. nyolcezer pengővel kevesebbet, mint a mult évre. A kvetett jövedelemadó összege az idén 309.000 pengő, tavaly hatezer pengővel több volt. Eh­lipz az összeghez még 60 százalékos rendkívüli pótlékot szártiitanak, 186.000 pengőt, ugy, hogy jövedelemadó címén ebben az esztendőben 494 ezer pengő lesz esedékes. A vagyonadó összege 111.000 pengő, tavaly 114.000 pengő volt. A vagyonadóhoz 100 száza­lékos rendkívüli pótlék jön, ezen a címen 2*22 ezer pengős l>e\éleit irányoz elő az adóhivatal. Végeredményben kereseti, jövedelmi és vagyonadó­ból 1.173 000 pengő Ive vételre szá­mit ebben az évben az adóhivatal. E kivetésekből az állapitható meg, hogy némikép csökkent Szegeden az alkalmazottak keresete, valamint a vállalatok, cégek, kereske­dők, iparosok és magánalkalmazottak jövedel­me. Ezzel a visszaeséssel számolt az adóhiva­tal, a háromféle adótól 25.000 pengővel keve­sebbet irányoztak elő erre az évre, mint tavaly. A csökkenés főként a kereseti és jövedelmi adóknál mutatkozik, az adóhalóságok megál­lapítása szerint a vállalatok, valamint a keres­kedők és iparosok keresetében és jövedelmében tapasztalható csökkenés. A kereskedelmi utazók országos nagygyűlése Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Hol­nap, május 26-án tartják a magyarországi ke­reskedelmi utazók, gyári képviselők és utazó kereskedők országos nagygyűlésüket Szegeden. A nagygyűlés tárgysorozatán a magyar uta­zói kar legfontosabb szakmai kérdései szere­pelnek és az ezekre vonatkozó határozati ja­vaslatokat az elnökség a kereskedelemügyi mi­niszter elé fogja terjeszteni. A nagygyűlés ös­szehívásának szükségességét főleg az a körül­mény indokolta, hogv a kereskedelmi utazta­tásnak számos kérdése, amely a külföldön már törvényhozásilag rendeztetett, nálunk még a bizonytalanság állapotában van. noha kívána­tos volna ugy az utazók, mint az alkalmazó vállalatok szempontjából ezeknek a kérdések­nek a rendezése. Ilyen kérdés például • jutalékos utaztatás Ugye és az l. v. ».

Next

/
Oldalképek
Tartalom