Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-25 / 117. szám

DttMAGYARORSZAG m BZEOED. ScerketiMMo! Somogyi L em. Telelőm 23.33..KIadóh(TBtal, köIctUnkHnyvlAr é* Jegyiroda: Aradi ucca S. Te le Ion J 13-08. - Nyomda: löw LlpOt ucca IV. Teleion: 13-Oft. . Távba« é* leréldmi DélmagyarortxAa Szeged. Szombat, 1935 május 25. Ara ÍO fUl6r XI. évfolyam, 117. sas. ELttEIZKTÉS: Haronla helyben 3.ZO, vidéken ea Bndapetten 3.««, kUUVIdOn 6.441 pengd. — Egyei tzAm Ara hétköznap 1«, vntAr- «» Ünnepnap 1« «11. Hlrdelétek (elvétele Inrtfa »serint. Megle. lauHt hélfO ktv^teMvet,naponfa reggel. Európa utja Amerika felfedezésétől a XX. század elejéig Európa a maga messzenyuló gyarmatpolitikájával a világ kulturális, gazdasági és politikai középpontja volt. A gyarmatosító európai népek műveltségűket, gazdasági és politikai erőiket a világ legszélső sarkáig vitték és a rendelkezésükre álló technikai segédeszközökkel oly hatalmi területeket teremtettek naguknak, amelyek úgyszólván az egész földkerekséget beborították egyre szorosabbá váló hálószövedékükkel. A világ e 1 európaiasodása megkezdődött. Ennek a folyamatnak szimbólumai voltak a nagy gyarmatbirodalmak, melyek valamennyien európai gyökérzettel bírtak. Az európai hatalmaknak a politikai világszinpadon való uralmi állásár az első rést az Északamerikai Egyesült Államok és Japán ütötték akkor, amikor nagyhatalmakká váltak. A világ fölött való hegemóniát most két nem-európai hatalommal kellett megosztani, amelyek közül az egyik, Japán, még csak nem is tartozott az európai kulturkörzethez, sőt fajra és vallásra nézve egészen különbözött az európaiaktól. A világpolitika színtere ea imperializmus korában planetárikusan kitágult és az egymás közt egyenetlen Európa ereje nem volt elég többé ahhoz, hogy más világrészek feltörekvő népeit az európai szupremácia elismerésére kényszerítse. így tört be a történelembe egy uj korszak. A vlágháboru még jobban aláásta Európa hatalmi állását. Mig az európai hatalmak négyéves küzdelemben egymást irtották, a két nem-európai hatalom, a világállamrendszer legújabb képviselői, a fejükre nőttek, sőt megérték azt a diadalt, hogy a versailles-i, st. germaini, trianoni és neully-i békeszerződések alkalmával legyőzött európai államok sorsa felett dönthettek. Ugyanakkor a világháború, amely több, mint 10 millió halott véráldozatát követelte, a fehérek két különösen erős képviselőjének lényeges meggyengülését idézte elő. A német nép köré a versailles-i diktátum szoros hurkot fűzött és kiűzte őt tengerentúli területeiről. Az orosz nép kiszorult Középeurópából. De a győztes államok, Anglia és Franciaország is érzékeny veszteségeket szenvedtek eddigi hatalmi állásukban. Angliát meggyöngítette a dominiumok függetlenítése és az Unióval való egyre fokozódó konkurrencia. Franciaországot meggyöngítette súlyos véráldozat, amelybe a világháború került. Ez a gyöngülés olyfoku volt, hogy Franciaország ma a maga politikai rangállását gyarmati csapatainak segítsége nélkül nem tarthatná fenn. Nem kevésbé volt súlyos a gazdasági csapás, amit a világháború Európának jelentett. És félni lehet, hogy Európa a békeszerződések végzetes következményei miatt, a vásárló erő súlyos csökkenése folytán további gazdasági züllésnek nézhet elébe. Fr. Deml azt mondja: „Talán kulturális rommá lesz majd Európa, amelynek omladékai fölött Ázsia vihara és az elgépiesedett Amerika jeges szele fog fújni." Ha ezt a pesszimisztikus jóslást nem is fogadjuk el, mégis meg kell gondolnunk, hogy micsoda javak forognak kockán. De Európa valóban rohan az ujabb végzet irányába, a beszédek arénáját a félelem és a készülődés arzenálja váltja fel Berlintől Londonig és Paristól Moszkváig. , X m pénteken izgalmas ülésen folytatta a Költségvetés fitöfát Szombaton 12 órás Ölés délfői éltéiig Bethlen, Rassay és Eckhardt megbeszélése a közös ellenzéki frontról (Budapesti tudósítónk telefonjeleutése.) Még a képviselőválasztások idején megirta a Délmagyarnrszág, ellenzéki körökben a legkomolyabb formában felmerült a terv arra, hogy ellenzéki politikusok felfogását közös nevezőre hozzák. Azóta Eckhardt több izben részesítette a kormányt éles bírálatban a parlamentben. Mint politikai körökben beszélik, Ulainnak sikerült még egy utolsó tárgyalást létrehoznia Gömbös és Eckhardt között, ez azonban nem járt eredménnyel. Ezzel magyarázató, hogy Eckhardt orientációt keres a baloldal felé. Ennek az elképzelésnek két nehézségi volt. Az egyik Bethlen István, akivt'l szemben Eck h r d t éles harcot vivott, a másik Rassay Károly volt. Most, mint beavatott helyről értesülünk, a helyzet lényegesen megváltozott Ma sem Bethlen, sem Rassay, személyi motívumokból származó ellentétek miatt nem zárkózik el annak a lehetőségétől, hogy az ellenzéki pártokat körös akcióra bírják. Valószínűnek tartják, hogy Eckhardt ngy Bethlennel, mint Rassayval szemben megtalálja az elégtételadásnak azt a módját, amely lehetővé tezsi, hogy az ellenzék közös elvi alapon járjon el bizonyos kérdésekben. Politikai körökben ugy tudják, még a költségvetés letárgyalása előtt Eckhardt módot keres arra, hogy az ellenzéki pártok számottevő vezetőivel részletes eszmecserét folytasson. A parlament pénteki üléséről részletes jelentésünk a következő: A képviselőház ülését délután 4 óra után nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Bejelentette, hogv a szegedi ipari vásár rendezősége a képviselőház tagjait meghívta. Kérte, hogy a Ház tagjai minél nagyobb számban jelenjenek meg azon. Temple Rezső javaslatot nyújtott be, hogy a költségvetés általános vitájának ideje alatt a Ház 12 órás üléseket tartson. Az indítvány felett a legközelebbi ülés elején határoznak. Vitéz Leel-össv Árpád hangoztatta, hogv az ország legnagyobb sebe a munkanélküliség. Ezen feltétlenül segíteni kell. Kérte a munkaidő és a munkabérminimum hivatalos megállapítását és hatósági ellenőrzését. A költségvetést elfogadta. Homonnav Tivadart nem elégíti ki a kormány gazdasági programja. Több határozati javaslatot nyújtott be a nvugdijilletménvek tiszteletben tartásáról, az alkalmazottak adósságainak rendezéséről, a közszolgálati és államvasuti alkalmazottak pragmatikájának elkészítéséről és kérte, hogv a Máv.-nál nyugdíjazás utján megüresedő állásokat 80 százalékig a vasutasok gyermekeivel töltsék be. Gömbös miniszterelnök: Ha enged a százalékból, rendben van. Homonnav: Engedek. (Xagv derültség.) Ezután az ősszel az összeférhetetlenségi törvénvről nyújtott be határozati javaslatot. A költségvetést nem fogadta el. R a j n i s s Ferenc beszéle elején Makrav Lajos tegnapi felszólalásával foglalkozott. Azzal kezdte, hogv Magvarországön van egv türelmetlen és dölvfös legitimizmus, amelv a mult. ban két puccsot eredményezett, most pedig külön diplomáciával dolgozik és kijelentésekben 1 határtalanul naiv a külföld felé. Veszedelmes j itthon is ez a szélsőséges legitimzimus, amelynek csak a Dunántulon a feudalista nagybirtok árnyában volt talaja. Az osztrák—magyar monarchiának más formában való helyreállítása elméletnek helyes, de mint reálpolitika egészségtelen. Franciaországgal szívesen barátkoztunk mindig, de a felajánlkozást történelmi becsületünk tiltja. Sokan vannak, akiknek kötelességük volt a német-magyar barátság fejlesztése, mert sajnos, bizonyos politikai törekvések ránk nem tartozó kérdések miatt olyan éles állást foglaltak Németországgal szemben, hogy egyensúlyt tartani és Németország pártján állni kötelességünk volt. Ha a reformok közül a titkos választójogot teremtenénk meg elsőnek. — folytatta Rajniss az ellenzék közbeszólásai közepette —, ez négyéves nyugtalanságra vezetne. A költségvetést abban a hitben fogadja el, hogy az uj kormáiiyzat jobb és demokratikusabb utakon fogja vezetni az országot. C s e h-S z o m b a t h v László a mezőgazdaság súlyos terheível foglalkozott. A 15. millió bevételi többlet beállítása optimisztikus és szigorú adóbehajtásokra vezethet. Sürgette az összeférhetetlenségi törvény tető alá hozását. A javaslatot nem fogadta el. Ifj. Temple Rezső Gaál Gasztonról emlékezett meg, majd azt mondotta, hogy az ipari védővámok nagy mértékben szívják el a mezőgazdaság életerejét. Felvetette a Balaton vármegye megalakításának gondolatát. Peyer Károly szerint három problémát, a tisztviselő, a nyugdíj és az államadósságok kérdését kell megoldani. A bürokráciát és a protekcionizmust le kell épitenL Rendezni kell a magántisztviselők munkaviszonyát és foglalkozni kell a munkáskérdéssel. Csodálja, hogy a kormány az érdekképviseleti rendszer megalkotásával, a munkásosztály elnyomásával akarja reformprogramját elkezdeni. Az érdekképviseleti rendszerrel csak a parlamentáris érzelmet lehet kiölni a munkásságból. Gróf P á 1 f y-D a u n József szólt ekkor közbe valamit, mire a szociáldemokraták éles közbeszólásokkal feleltek. K o r n i s s Gyula elnök csak nagynehezen tudott rendet teremteni a nagy zajban és több izben erélyesen rászól a közbeszólóra. Peyer Károly azzal fejezte be beszédét, hogy a szociáldemokraták sokkal nagyobb vihart is is átéltek a történelem folyamán és mégis fennmaradtak. P1 ó s z István és Szecsev István felszólalása után R i e s z Adám első felszólalásának alkalmából azokkal a nyilatkozatokkal foglalkozott, amelyek alkalmasak arra, hogy hazafiasságát kétségbe vonják. Kijelentette, hogy sem ő, sem választói semmiféle idegen eszméknek nem hivei. Téved az, vagy rosszhiszemű, aki a baranyai németségről azt állit ia, hogy hazafias szempontból nem megbízható. Az elnök javasolta ezután, hogy a Ház a ví' tát szombaton délben 12 órakor folytassa. Ax ülés éifél után ert vé*">i.