Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-24 / 116. szám

15» DÉLMAGYAR OR SZAG T935 május 19. Hogyan történt a szellemi szükségmunkások műsoros estiének elszámolása (A Délmqgyarország munkatársától.) A szellemi inségn\unk4sok egyik csoportja által rendezett hétfői müvészestély körül — mint jelentettük — bonyodalmak keletkeztek. Ax érdekeltek egyik cso­portja szerdán küldöttségileg jelent meg dr. Ke­menesy Tibor népjóléti tanácsnoknál és elpana­szolta, hogy az estély jövedelmének elszámolása körül nehézségele merüllek fel. bizonyos összegek eltűntek, bizonyos feliilflzetéseknck nincs nyo­muk. A népjóléti tanácsnok közölte a küldöttség­gel, hogy efcbesi az ágyben nem járhat el, ha ngy látják, hogy szabálytalanságok történtek, fordul­janak panaszukkal a rendőrséghez. A küldöttség tagjai ezután megjelentek a rend. őrségen és feljelentést tettek, amelynek alapján m^indult a nyomozás. A hétfői müvészestély vezetősége ezzel kapcso­latban most az alábbi nyilatkozat közlését kérte a Délmagyarorszdglól: «A mai napon híradások jelentek meg arról, hogy „feljelentést tettek a rendőrségen a szellemi szükségmunkások műsoros estjének elszámolása miatt" és hogy „a müvészestély jövedelmének el­számolása körül zavarok keletkeztek és komoly összegek tűntek el". A művészest intézőbizottsága a komoly számításba jövő szellemi szükségmunká­sok és az intézflbizotság reputációjának megvé­dése végett tényként állapítja meg, hogy az egé^z tekintélylejáratásra irányuló mozgalom néhány fe­lelőtlen elem rémhírterjesztésénél és közbotrány, okozási vállalkozásánál nem egyéb. A jótékonycélu előadások rendezését és tartását a 154.ÍI00-9.T7. és 247.064—929. számú belügyminiszteri körrende let szabályozza. A körrendelet előírja, hogy ily természetű estélyek anyagi elszámolását hatósági ellenőrző közeg kőzbenjöttével lehet esak megtar­tani. A szegedi rendőrkapitányság vezetője, dr. Buóez Béla főkapitány ur már az est megrende­zésére irányuló első lépések alkalmául kijelen­tette a bizottságnak, hogy csak az esetben járul hozzá az engedély megadásához, ha a polgármes ter ur a hivatkozott körrendeletben előirt ható­sági ellenőrző közeget kirendeli Ez meg is tör­tént. Az elszámolást megelőző ellenőrzés felül­vizsgálatához dr Temesváry I.ászló tb. fogalmazót rendelték kl. A részesedések kiutalását intézőbi­zottságunk nein tagadta meg egyetlen résztvevő tagtól sem, csupán arra a jogi álláspontra he­lyezkedett Temesváry fogalmazó úrral egyetem­ben, hogy a kiutalásokat esak a hatósági felül­vizsgálás. Illetve ellenőrzés megejtése után fogana­tosítja. Minden olyan híresztelés, mintha az el­számolások körül zavarok volnának, vagy hogy bármilyen összegek is eltűntek volna, alaptalan koholmány. Ar intézőbizottságunk mindenben a legnagyobb körültekintéssel járt el. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a polgármester ur letiltotta a felülfizetések eszközlétét és hogy uta­sítást adott volna, hogy az ézekre szánt összegek a Csongrádi Takarékpénztár folyószámlájára fi­zettessenek be. Intézőbizottságunk a szellemi szük­ségmunkások erkölcs' reputációja, valamint az est rendezőségéinek tekintélyének érdekében a pénzkezelés tekintetében ugy döntött, hogy a Csongrádi Takarékpénztárnál folyószámlát nyit s onnan a pénzkiutalások foganatosítására a há­romtagú vezetőséget bizta meg. De megállapítja bizottságnak azt is, hogy ennek a hotránytkeltő mozgalomnak az élén olyan egyének állanak, aki­ket bizottságuk már az est lebonyolítása alkal­mával izgató magatartásuk miatt a tagjai sará­ból klfárt. Az alaptalan rágalmakat intézőbizott­ságunk visszautasítja s a rágalmazókkal szemben a szükséges lépéseket megtette". Tisztelettel az intézőbizottság nevében; Mák Jó­zsef, Fehér Gyula, Németh József, Rőmer Ernő, Iyázár Elek, Vértessy Ármin. már a a reáliskola szabadtéri előadásaira ? Rejtélyes halálos gázolás Az aHbi-tanu vallomása ellenére elítélték a makói mészáros mestert (A Délmagyarország munkatársától.) Rejtélyes gázolás ügyében tartott folárgyalást csütörtök dél­előtt a szegedi törvényszék Gömőry-lanácsa. A mult év március első napjaiban a makói Kálvária­és Skrkert-ucca sarkán este hét óra tájban egy kétlovas, sárga kordé, amelyet egy zöldruhás férfi hajtott, elgázolta Apjok István 82 éves föld­művest. Apjok Istvánt beszállították a közkórház­ba, ahol napokkal később meghalt. A rendőrség hosszú időn keresztül kereste a tettest, de nem sikerült megtalálnia, végre is az akták az irattárba kerültek. A mult év őszén megjelent a makói rendőrségen Délezeg István mészárossegéd és előadta, hogy ismeri a halálos gázolás tettesét, az senki más, mint az ő gazdája, ifj. Czintoi György mészárosmester. Ezek után az ügyszség gondatlanságból okozott emberölés vét­sége miatt vádat emelt ifj. Czintai György ellen. A mészárosmester a csütörtöki főtárgyaláson ta­gadta bűnösségét, azt állította, hogy nem 6 volt a gázoló. Beismerte, hogy akkor este kétlovas kor­déján. zöld ruhában a szőlőjéből tért haza, de anélkül, hogy útközben szerencsétlenséget oko­zott volna. A kocsiján egyébként ott ült Alföldi István nevü ismerőse is, igazolni fogja ártatlansá­gát A bíróság kihallgatta Qélczeg Istvánt, aki elmondotta, liogy a gázolás estéjén hallotta, amint gazdája elmondotta suttogva: feleségének, hogy el­gázolt egy erríbert. öt később kitanította arra az eshetőségre, ha megtudják, hogy ki volt a gázoló. A bíróság kihallgatta az eset több szemtamuját is, akik azt vallották, hogy a kordén a gázolás idejében csak egy ember ült. A gázolás után a tömegben megjelent Czintai is és elmondotta, hogy neki is van egy sárga kordéja, rá is gyana­kodhatnának, ha aznap a kocsit egyáltalán hasz­nálta volna. Kihallgatták ezután Alföldi Istvánt, az alibitanut, aki azt állította, szemben a szem­tanuk vallomásával, hogy ő is rajta ült a kordén, amellyel nem történt semmi. Czintait a házáig kí­sérte, ő nyitott kaput a kordénak, gázolás tehát nem történt. A bíróság megállapította ifj. Czintai György bű­nösségét és gondatlanságból okoaott emberölés vé*ség<i miatt egyhónapi fogházra Ítélte. Az el­itélt mészárosmester az ítélet eflen fellebbezést jelentett be 29 kézbesítő t másfélmillió ügydarab Fel kell emelni a városi kézbesítők számát, mert megakad az adminisztráció A lEUMINN-fé!« pécsi tejgazdaság kitűnő pasterlzdlt SZAMÓCA CSEMEGEVAJA naponta friss minőség­ben kapható a I áevIA **'• turóQilatban, L-ÜOllU Széchenyi tér (Városi bérházi llhprlcálf t«|l«rmék •ladásl Ulicri&ait üzletében, TWLajos Mmt 38. (Villamos kitérínél) (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­igazgatási posta kézbesítése egyre nagyobb és súlyosabb terhet ró a városra, helyesebben azokra a kézbesítőkre, akiknek szét kell hor­daniuk ugy a város belterületén, mint a tanya­világban a kézbesíteni valót. A háború előtt, amikor lényegesen kevesebb volt az akta, a ha­tározat. az értesítés • városnál, mint manap­ság, 29 közigazgatási kézbesítőt tartott a város. Ezek a kézbesítők státuszba sorozott, rendsze­res közigazgatási alkalmazottak voltak és ha leszolgálták a maguk idejét, nyugdijat is kap­tak. jogos, megszolgált járandóságként holtu­kig. Ma még mindig 29 kézbesítője van a vá­rosnak és amint dr. Katona István tanács­nok a polgármesterhez intézett előterjesztésé­ben megállapítja, a kézbesítés munkáját ilyen létszám mellett rövidesen képtelenség lesz el­végezni. A hivatalos kimutatás szerint az el­múlt évben ez a 29 kézbesítő nem kevesebb, mint másfélmillió darabot kézbesített. A kéz­besítendő darabok közül több, mint százezer­nek a címzettje Alsótanyán és több, mint het­venezer Felsőtanyán lakik. A többi beüterületi lakós. A kézbesítők között nem egy van, aki­nek naponta kétszáz darabot kell széthordania. A kézbesítést nem halaszthatja el egyetlen nap­pal sem, mert másnap már ujabb kézbesítendő aktacsomót kap. A kézbesítők munkája állandóan szaporodik. Nem csak a városi közigazgatás aktáit kell a közigazgatási kézbesítőknek széthordanjuk, hanem más hatóságokét is és sohasem volt annyi adóértesités, felhívás, hatósági megke­resés, mint mostanában. Dr. Katona István tanácsnok előterjesz­tésében a kézbesítők létszámának sürgős fel­emelését kéri a polgármestertől, akivel közli azt a tervezetét is, amely a létszámemelés problémájának költségtöbbletmentes megoldá­sára nyújt lehetőséget. Katona tanácsnok meg­állapítása szerint a kézbesítők fizetését csök­kenteni lehetne, természetesen a szerzett jogok tiszteletbentartása mellett. Jelenleg egy-egy tanyai kézbesítő havi illetménye meghaladja a kétszáznegyven pengőt. Ha a jelenlegi kézbe­sítők közül egyik-másik nyugalomba vonul, a helyére három-négy uj embert alkalmazhat a város anélkül, hogy az ujak fizetése együttvé­ve több lenne, mint a régieké volt. Hivatkozik Katona tanácsnok a polgármes­terhez intézet beadványában arra is, hogy a kézbesítők a kézbesítés munkáján kivül még más hivatalos munkát is végeznek, igen sok esetben nyomoznak, ha valamelyik közigazga­tási hatóságnak hivatalos ügyben szüksége van egyesek, vagy családok személyi, vagyoni ada­taira. A polgármester, értesülésünk szerint, jogo­sultnak tartja a kézbesíTok létszámemelésére vonatkozó kívánságot és a kérdést rövidesen ktárgyaltatja az illetékes szakbizottságokkal. R vásárhelyi motoros­vonat halálragázolt egy gazdát (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán este a vásárhely—szentesi motorosvonat halálra­gázolta Olasz Pál mártélyi gazdálkodót. A moto­rosvonat kerekei borzalmasan összeroncsolták a szerencsétlen gazdálkodót, aki még élt, amikor beszállították a vásárhelyi kőzkórházba, ott rövi­desen meghalt. A motorosvonat akkor kapta el a gazdálkodót, ' amikor az esti szürkületben át akart menni a sí­neken. A mOtoros több méteren keresztül maga i előtt tolta Olasz Pált, míg a vonatvezető észrevette a szerencsétlenséget és a vonatot lefékezte. A ha­' lálos vonatgázolásról csütörtökön reggel jelentési i tettek a szegedi ügyészségnek, amely elrendelte ; a vizsgálat lefolytatását, a szerencsétlenség köröl­i ményeinek és a felelősség kérdésének tisztázására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom