Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-23 / 115. szám

DEM AGYARORSZÁG SZEOEO. SzerketzlOlég: Somogyi ucca M. I- em. Telelőn: 23-33.- Kiadóhivatal, kHIctOnkUnyvlAr «• (egylroda: Aradi ucca S. Teleion: 13-06. - Nyomda: l.Ow Upol ucca 19. Teleion: 13-Oft. . Távirati e» leveleim: DélmagynronzAa. Szeged. Csütörtök, 1935 május 25. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 115. KLÖEIZETtS: Havonta helyben 3.ZO, vidéken e* Budapesten 3.«vo, kUltHldHr • 40 pengő. — Egyes Min Ara hétkHa­nap ÍO, vntAr- «» Ünnepnap «• IIII. HIr~ detések felvétele tarifa szerint. Megfe­lenlfc hétio Kivitelével naoanta reggel. Hitler és a béke Ha a szavak értelmét keressük, Hitler beszédében a világbéke őszinte és határozott követelését megtalálhatjuk. Ha azonban a hitleri politika szellemét is mérlegelé­iünk körébe vonjuk, akkor már gyöngülni érezzük a hang határozottságát s ugy látjuk, hogy a békevágy őszintesége elé a kétség fel­hői tornyosulnak. Magyar szempontból semmi kifogásolni valót nem találunk a beszédben. Hitler nagy erővel követeli a nemzetek egyenlőségét, a békeszerződések revízióját, a Népszövetség szervezetének a békeszerződésektől való füg­getlenitését, a leszerelést s a győző és legyő­zött államok közötti megkülönböztetés végle­ges megszüntetését, — csupa olyan követe­lések, amelyek a mi lelkünkből is lelkezettek s amelyek megvalósítását nekünk is ki kell har­colnunk, ha a revízió utján eredményeket akarunk elérni. Mindebben Hitler a német nép erejével és tekintélyével követeli a ml sé­relmeink megszüntetését s a mi nemzeti és történelmi kívánságaink teljesitását is. A né­met nép ereje s a német nép tekintélye a mi igazságaink szolgálatába is áll s mint ahogy a német nép felfegyverzése minden erőszakos lépés s minden kockázatos elhatározás nél­kül egyszerre aktualitást adott a magyar had­erő megszervezése kérdésének, éppúgy tá­mogatja a békeszerződésekkel szemben el­foglalt minden állásfoglalásunkat és követelé­sünket a nagy Németország ereje, hatalma és tekintélye. A mi hangunk a világnyilvános­ság nagy hangversenytermében ugy hangzik csak fel, mint az árva hegedühang, de Német­ország wagneri zenekarral erősiti meg a hegedű dallamvonalát. A lágy piano igy változik át hatalmas erejű és szárnyaló len­dületü f o r t i s s i m o-vá s ezt a hangot már nemcsak az éber lelkiismeret hallja meg, en­nek a hangnak ereje előtt már hiába tömnék el a füleket. Máskép hat az, ha csak magunk mondjuk, hogy végre meg kell már teremteni a nemze­tek egyenlőségét s nem lehet már egyes nem­zeteket a vádlottak padjára ültetni, mások szá­mára pedig az ügyészi és birói pódiumon je­lölni ki a karosszékeket. Máskép hat az, ha nem csak magunk rebesgetjük, hogy nem a legyőzöttek, de a győzők leszerelése visz ben­nünket közelebb a béke felé. Ha Hitler mond­ja, az egész világ meghallja, hogy a békeszer­ződéseken változtatni kell, mert sem az igaz­ság, sem a béke követelményeinek nem fe­lelnek meg. S nincs senki, aki ellentmondhat­na Hitlernek, amikor azt hangoztatta, hogy nemcsak a legyőzöttek fegyverei fenyegetik a békét, hanem a győzőké is. A tank akkor is tank marad, ha a győzők katonái ülnek benne s a bomba egyformán veszélyes, akár a győ­zők, akár a legyőzöttek szorítják is markuk­ban. Nem a hang, hanem a szellem az, ^mit támadások érhetnek. A világ népe, ami­kor a beszédet hallgatja s amikor tanujává válik Hitler békefogadalmának, kénytelen azokra akülsőségekreis gondolni, ame­lyek ennek a történelmi jelenetnek drapériá­jául szolgálnak s nem tudja elfelejteni azokat az előzményeket som, amelyek mellett Hitler utja elvezetett addig, amig a német ncp vezéreként ezt a beszédet elmondhatta. Ez a szellem nem a béke gondolatát, nem a béke őszinte, meleg, lélekző és Dulzáló váevát le­helte ki s a hitleri politikának sike­re nem a német nép békevágyá­ban volt beágyazva. Ennek a politiká­nak vitorláit a német önérzet s a német nem­zeti és faji gőg számuma duzzasztotta fel s Hitler horogkeresztes zászlaja alá nem a meg­csonkított határaiba belenyugvó, nem az ösz­szeomlásba és háboruvesztésbe beletörődő s nem a lefegyverzés és hadikárpótlás paran­csai előtt meghajló német nép szegődött. Senki sincs, aki kifogásolhatja a hangot, de sokan lesznek, akik távolságot fognak észlel­ni ahang és szellem között s akikben ez a távolság nem a szellem, de hang őszintesé­gével szemben fog kételyeket támasztani. Ez a beszéd tartalmilag — w e i m a r i tett volt és sokkal inkább elmondhatta vol­na Stresemann, mint a második biroda­lom Hitlere. Ennek a beszédnek lendülete és hangneme megfelelt a harmadik birodalom­nak, de tartalmilag közelebb állott a weimari birodalom koalíciójának politikájához. A r é­g i m e 1 ó d i a ez, csak ahangszerelése u j. Nem csoda hát, ha Európa tétova bizony­talansággal áll meg a beszéd hallatára: kinek higyjen inkább, szemének, vagy fülének, « melódiának, vagy a zenekarnak, a tartalom­nak, vagy a szellemnek? Hitler beszédét nagy eseményként várta 8 világpolitika. A nagy esemény lezajlott, de a kérdéseket ujabb kérdések komplikálják, a kétségeket ujabb kétségek mélyítik s nincs egyetlen kínzó kérdésre válasz s egyetlen sú­lyos problémára sincs elintézés. Éjféli interpelláció a Házban a Kenyeres-ügyről Dinnyés Lafos a tarpal képviselő multfárói — A belügyminiszter vá­lasza : „A hamisítások ügyéi a bíróság fogfa tisztázni" — „A poli­tikai kOpenlcki kapitány" Nyolc felszólalás a költségvetés vitájában Budapest, május 22. A képviselőház szerdai üléséi délután 4 órakor nyitotta meg Bobory alelnök. Folytatták a költségvetés vitáját. Gróf S i g r a y Antal beszédében először a valutakérdessel foglalkozott. Helyesnek tartja ha Magyarország fenntartja a magyar valuta színvonalát. Kifogásolta a költségvetés emelke­dő irányzatát. Tiltakozott az ellen az állitás el­len, mintha az ellenzék ellenezné a korszerű reformokai. Ellenkezőleg, követeli a közszabad­ságok biztositását és a titkos választójog meg­valósítását. Üdvözölte Hitler tegnapi békenyi­lalkozatát. Különösen érdekesnek tartja a be­szédnek Ausztriára vonatkozó részét. A magyar külpolitika tengelye az olasz barátság. Gömbös miniszterelnök: Ebben a kérdés­ben egy táborban vagyunk! S i g r a y ezután G ö r i n g ismeretes szerb­barát nyilatkozatáról beszélt és külföldi új­ságokat idézve, megállapította, hogy a világ­háborúban nem Németország áldozta fel ma­gát a monarchiáért, hanem a monarchia Né­metországért. Végül hangoztatta, hogy a Duna­medence rendezését csak a törvénves király­ság helyreállításával tudja elképzelni. A költ­ségvetést nem fogadta el. Rosner István báró kifogásolta, hogy a textilgyárak gyapjutermelésünk 10 százalékát nem használják fel. Erre különösen azért vol­na szükség, mert a gyapjút olyan országból hozzuk be. ahová semmit sem szállítunk ki. Szembeszáll azokkal, akik Magyarországon nagybirtokellenes politikát folvtatnak. A költ­ségvetést elfogadta. V á 7. s o n y i János helytelenítette a pengő­átértékelés gondolatát és szemére vetette a kor­mánynak, hogv a titkos választójogot még nem valósította meg. Reformokra szükség van, de deficites költségvetés mellett beszélni sem le­het róluk. Nem fogadta el a költségvetést. Báró Ur.bán Gáspár hangoztatta, hogv a mai helyzeten rsak átgondolt reformokkal lehet segíteni. Az adórendszerrel foglalkozva, han­goztatta, hogv az elavult, komplikált; az adóre­formot sürgette. A költségvetést elfogadta. Láng Lcnúrl szerint nem szabad ipart dé­delgető politikát folvtatni és nem szabad a fa­lut a város mögé helyezni. Visszautasította azt a vádat, mintha a független kisgazdapártiak adónemfizetésre szóliloltak volna fel a falu né­pét. A magasabb osztálvu köztisztviselők fize­tését legalább átmenetileg le kellene szállítani. ! A költségvetést nem fogadta el. E b e r Antal beszédét azzal kezdte, bogy a I deficitet nem akarja a jelenlegi kormány szám­' Iájára irni, mert az olyan súlyos örökséget vett át, amely lényegileg oka mindannak, amit a túladóztatás és a deficit terén tapasztalunk. Az állami tisztviselők fizetésének csökkentésével nem megyünk semmire. Határozati javaslatot terjesztett elő, hogy miként lehetne az állam­háztartás hiányát kiküszöbölni. Az Eckhardt Tibor által javasolt valutaértékelést megvaló­síthatatlannak tartja. A pénzérték leszállítása általában csak a fixfizetésüek számára jelen­tene hátrányt és megszűnne a takarékosság. Mielőtt telepítésre gondolnánk, meg kell men­tenünk 75 ezer védett kisgazdát. Megay Meísner Károly kifogásolta, hogy a gyáripar sokkal nagyobb kedvezményben ré­szesül, mint a válsággal küzdő mezőgazdaság. C z i r j á k Antal beszéde után az elnök na­pirendi indítványt tett, hogy a Ház legköze­lebbi ülését csütörtökön délután tartsa. A Ház éjfél előtt háromnegyed 12 órakor áttért az in­terpellációkra. Dinnyés Lajos Kenyeres Miklós ügyében interpellált a belügyminiszterhez. Elmondotta, hogy Kenyeres vollaképen Kaufman Móric Jákob és hozzá képest a Köpenicki kapitány tehetségtelen amatőr. Születési bizonyítványa szerint apja rabbi, ma is él és fiát 16 éves ko­ráig szintén rabbinak szánta. Kenveres Mikló<. mini Kaufmann Mózes iratkozott be 1912-ben a műegyetemre. Azt. hogy a háború alatt mit csinált, homály fedi. 1919-ben önhatalmúlag, mint Kaufmann Miklós jelentette be magát Budapesten. 1928-han barnaszenet szállít i Máv,-nak és a bányajog átírási illetékkel is adós marad, úgyszintén a munkások és kocsi­sok fuvarbérével is, ugy, hogy amikor képviselő lett. hivatalból le­tiltották fizetését. Műszaki tanácsosként szerepelt, házasság kö­tésekor már evangélikusnak mondotta niajját és valótlan adatokkal illetékességi bízom it­vánvt szerzett. Politikai felelősség terheli azokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom