Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-23 / 115. szám

DEM AGYARORSZÁG SZEOEO. SzerketzlOlég: Somogyi ucca M. I- em. Telelőn: 23-33.- Kiadóhivatal, kHIctOnkUnyvlAr «• (egylroda: Aradi ucca S. Teleion: 13-06. - Nyomda: l.Ow Upol ucca 19. Teleion: 13-Oft. . Távirati e» leveleim: DélmagynronzAa. Szeged. Csütörtök, 1935 május 25. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 115. KLÖEIZETtS: Havonta helyben 3.ZO, vidéken e* Budapesten 3.«vo, kUltHldHr • 40 pengő. — Egyes Min Ara hétkHanap ÍO, vntAr- «» Ünnepnap «• IIII. HIr~ detések felvétele tarifa szerint. Megfelenlfc hétio Kivitelével naoanta reggel. Hitler és a béke Ha a szavak értelmét keressük, Hitler beszédében a világbéke őszinte és határozott követelését megtalálhatjuk. Ha azonban a hitleri politika szellemét is mérlegeléiünk körébe vonjuk, akkor már gyöngülni érezzük a hang határozottságát s ugy látjuk, hogy a békevágy őszintesége elé a kétség felhői tornyosulnak. Magyar szempontból semmi kifogásolni valót nem találunk a beszédben. Hitler nagy erővel követeli a nemzetek egyenlőségét, a békeszerződések revízióját, a Népszövetség szervezetének a békeszerződésektől való függetlenitését, a leszerelést s a győző és legyőzött államok közötti megkülönböztetés végleges megszüntetését, — csupa olyan követelések, amelyek a mi lelkünkből is lelkezettek s amelyek megvalósítását nekünk is ki kell harcolnunk, ha a revízió utján eredményeket akarunk elérni. Mindebben Hitler a német nép erejével és tekintélyével követeli a ml sérelmeink megszüntetését s a mi nemzeti és történelmi kívánságaink teljesitását is. A német nép ereje s a német nép tekintélye a mi igazságaink szolgálatába is áll s mint ahogy a német nép felfegyverzése minden erőszakos lépés s minden kockázatos elhatározás nélkül egyszerre aktualitást adott a magyar haderő megszervezése kérdésének, éppúgy támogatja a békeszerződésekkel szemben elfoglalt minden állásfoglalásunkat és követelésünket a nagy Németország ereje, hatalma és tekintélye. A mi hangunk a világnyilvánosság nagy hangversenytermében ugy hangzik csak fel, mint az árva hegedühang, de Németország wagneri zenekarral erősiti meg a hegedű dallamvonalát. A lágy piano igy változik át hatalmas erejű és szárnyaló lendületü f o r t i s s i m o-vá s ezt a hangot már nemcsak az éber lelkiismeret hallja meg, ennek a hangnak ereje előtt már hiába tömnék el a füleket. Máskép hat az, ha csak magunk mondjuk, hogy végre meg kell már teremteni a nemzetek egyenlőségét s nem lehet már egyes nemzeteket a vádlottak padjára ültetni, mások számára pedig az ügyészi és birói pódiumon jelölni ki a karosszékeket. Máskép hat az, ha nem csak magunk rebesgetjük, hogy nem a legyőzöttek, de a győzők leszerelése visz bennünket közelebb a béke felé. Ha Hitler mondja, az egész világ meghallja, hogy a békeszerződéseken változtatni kell, mert sem az igazság, sem a béke követelményeinek nem felelnek meg. S nincs senki, aki ellentmondhatna Hitlernek, amikor azt hangoztatta, hogy nemcsak a legyőzöttek fegyverei fenyegetik a békét, hanem a győzőké is. A tank akkor is tank marad, ha a győzők katonái ülnek benne s a bomba egyformán veszélyes, akár a győzők, akár a legyőzöttek szorítják is markukban. Nem a hang, hanem a szellem az, ^mit támadások érhetnek. A világ népe, amikor a beszédet hallgatja s amikor tanujává válik Hitler békefogadalmának, kénytelen azokra akülsőségekreis gondolni, amelyek ennek a történelmi jelenetnek drapériájául szolgálnak s nem tudja elfelejteni azokat az előzményeket som, amelyek mellett Hitler utja elvezetett addig, amig a német ncp vezéreként ezt a beszédet elmondhatta. Ez a szellem nem a béke gondolatát, nem a béke őszinte, meleg, lélekző és Dulzáló váevát lehelte ki s a hitleri politikának sikere nem a német nép békevágyában volt beágyazva. Ennek a politikának vitorláit a német önérzet s a német nemzeti és faji gőg számuma duzzasztotta fel s Hitler horogkeresztes zászlaja alá nem a megcsonkított határaiba belenyugvó, nem az öszszeomlásba és háboruvesztésbe beletörődő s nem a lefegyverzés és hadikárpótlás parancsai előtt meghajló német nép szegődött. Senki sincs, aki kifogásolhatja a hangot, de sokan lesznek, akik távolságot fognak észlelni ahang és szellem között s akikben ez a távolság nem a szellem, de hang őszinteségével szemben fog kételyeket támasztani. Ez a beszéd tartalmilag — w e i m a r i tett volt és sokkal inkább elmondhatta volna Stresemann, mint a második birodalom Hitlere. Ennek a beszédnek lendülete és hangneme megfelelt a harmadik birodalomnak, de tartalmilag közelebb állott a weimari birodalom koalíciójának politikájához. A r ég i m e 1 ó d i a ez, csak ahangszerelése u j. Nem csoda hát, ha Európa tétova bizonytalansággal áll meg a beszéd hallatára: kinek higyjen inkább, szemének, vagy fülének, « melódiának, vagy a zenekarnak, a tartalomnak, vagy a szellemnek? Hitler beszédét nagy eseményként várta 8 világpolitika. A nagy esemény lezajlott, de a kérdéseket ujabb kérdések komplikálják, a kétségeket ujabb kétségek mélyítik s nincs egyetlen kínzó kérdésre válasz s egyetlen súlyos problémára sincs elintézés. Éjféli interpelláció a Házban a Kenyeres-ügyről Dinnyés Lafos a tarpal képviselő multfárói — A belügyminiszter válasza : „A hamisítások ügyéi a bíróság fogfa tisztázni" — „A politikai kOpenlcki kapitány" Nyolc felszólalás a költségvetés vitájában Budapest, május 22. A képviselőház szerdai üléséi délután 4 órakor nyitotta meg Bobory alelnök. Folytatták a költségvetés vitáját. Gróf S i g r a y Antal beszédében először a valutakérdessel foglalkozott. Helyesnek tartja ha Magyarország fenntartja a magyar valuta színvonalát. Kifogásolta a költségvetés emelkedő irányzatát. Tiltakozott az ellen az állitás ellen, mintha az ellenzék ellenezné a korszerű reformokai. Ellenkezőleg, követeli a közszabadságok biztositását és a titkos választójog megvalósítását. Üdvözölte Hitler tegnapi békenyilalkozatát. Különösen érdekesnek tartja a beszédnek Ausztriára vonatkozó részét. A magyar külpolitika tengelye az olasz barátság. Gömbös miniszterelnök: Ebben a kérdésben egy táborban vagyunk! S i g r a y ezután G ö r i n g ismeretes szerbbarát nyilatkozatáról beszélt és külföldi újságokat idézve, megállapította, hogy a világháborúban nem Németország áldozta fel magát a monarchiáért, hanem a monarchia Németországért. Végül hangoztatta, hogy a Dunamedence rendezését csak a törvénves királyság helyreállításával tudja elképzelni. A költségvetést nem fogadta el. Rosner István báró kifogásolta, hogy a textilgyárak gyapjutermelésünk 10 százalékát nem használják fel. Erre különösen azért volna szükség, mert a gyapjút olyan országból hozzuk be. ahová semmit sem szállítunk ki. Szembeszáll azokkal, akik Magyarországon nagybirtokellenes politikát folvtatnak. A költségvetést elfogadta. V á 7. s o n y i János helytelenítette a pengőátértékelés gondolatát és szemére vetette a kormánynak, hogv a titkos választójogot még nem valósította meg. Reformokra szükség van, de deficites költségvetés mellett beszélni sem lehet róluk. Nem fogadta el a költségvetést. Báró Ur.bán Gáspár hangoztatta, hogv a mai helyzeten rsak átgondolt reformokkal lehet segíteni. Az adórendszerrel foglalkozva, hangoztatta, hogv az elavult, komplikált; az adóreformot sürgette. A költségvetést elfogadta. Láng Lcnúrl szerint nem szabad ipart dédelgető politikát folvtatni és nem szabad a falut a város mögé helyezni. Visszautasította azt a vádat, mintha a független kisgazdapártiak adónemfizetésre szóliloltak volna fel a falu népét. A magasabb osztálvu köztisztviselők fizetését legalább átmenetileg le kellene szállítani. ! A költségvetést nem fogadta el. E b e r Antal beszédét azzal kezdte, bogy a I deficitet nem akarja a jelenlegi kormány szám' Iájára irni, mert az olyan súlyos örökséget vett át, amely lényegileg oka mindannak, amit a túladóztatás és a deficit terén tapasztalunk. Az állami tisztviselők fizetésének csökkentésével nem megyünk semmire. Határozati javaslatot terjesztett elő, hogy miként lehetne az államháztartás hiányát kiküszöbölni. Az Eckhardt Tibor által javasolt valutaértékelést megvalósíthatatlannak tartja. A pénzérték leszállítása általában csak a fixfizetésüek számára jelentene hátrányt és megszűnne a takarékosság. Mielőtt telepítésre gondolnánk, meg kell mentenünk 75 ezer védett kisgazdát. Megay Meísner Károly kifogásolta, hogy a gyáripar sokkal nagyobb kedvezményben részesül, mint a válsággal küzdő mezőgazdaság. C z i r j á k Antal beszéde után az elnök napirendi indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését csütörtökön délután tartsa. A Ház éjfél előtt háromnegyed 12 órakor áttért az interpellációkra. Dinnyés Lajos Kenyeres Miklós ügyében interpellált a belügyminiszterhez. Elmondotta, hogy Kenyeres vollaképen Kaufman Móric Jákob és hozzá képest a Köpenicki kapitány tehetségtelen amatőr. Születési bizonyítványa szerint apja rabbi, ma is él és fiát 16 éves koráig szintén rabbinak szánta. Kenveres Mikló<. mini Kaufmann Mózes iratkozott be 1912-ben a műegyetemre. Azt. hogy a háború alatt mit csinált, homály fedi. 1919-ben önhatalmúlag, mint Kaufmann Miklós jelentette be magát Budapesten. 1928-han barnaszenet szállít i Máv,-nak és a bányajog átírási illetékkel is adós marad, úgyszintén a munkások és kocsisok fuvarbérével is, ugy, hogy amikor képviselő lett. hivatalból letiltották fizetését. Műszaki tanácsosként szerepelt, házasság kötésekor már evangélikusnak mondotta niajját és valótlan adatokkal illetékességi bízom itvánvt szerzett. Politikai felelősség terheli azokat.