Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-18 / 111. szám

DHMAGYARORSZAG BZEOED. Sxerke»zlő*éo: Somogyi ucca ea. L em. Teleion: 23-33.-Kiadóhivatal, kOletünkttnyvlAr é» Jegyiroda: Aradi noea «. Teleion: l3-oe.-Nyomda: iow Llpól ucca 19. Telefon: 13-0«. . TérlittM A* levélcím: DélmaoyaronzAa Szeoed Szombat, 1935 május 18. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 11«. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2«». vidéken e* Budapesten 3.6«, kuutiidiSn 6 4« penga. — Egye» szAm Ara hétköznap ÍO, vasár- é» Ünnepnap 1« flll. Hlrdetéseh felvitele fnrltA szerint. Mrq)«. leölte. héllö Kivételével nop') í»! rr.r--sl. Munka Szójátékok özöne kínálkozik. Megszűnt az Inségmunka. Nem kezdődik más munka. De inség sem kezdődik. Mert az viszont — mikor lesz az Ínségben inség? — régen megkezdődött. Majdnem olyan régen, mint amilyen régen a munka megszűnt. Nem az inségmunka. Az nem akkor szűnt meg, amikor az inség kezdődött. Az még egyáltalán nem szűnt meg. Most a nyugalmas, a békés, az eredményes, a termelő, békebeli munkáról — nagy munkai — beszélünk, amelyből mindenkinek, aki vállalkozott rá, részt juttattak, amely mindenki részére biztosította a létminimumot s amely régi biztonságában és régi adagjában ismeretlen fogalom az uj nemzedékek már-már egész sora előtt. A szegedi tavaszt szegedi munkáskezek rég várták olyan rózsás és lázas reménykedéssel, mint az idén. Két középitkezés is kecsegtetett s állandósuló újsághírek élesztgették és erősítették a reményt, hogy hosszú szünet után megint jut kis életerőpótlék a szegedi gazdasági élet egyre betegesebben ellanyhuló vérkeringésébe. A palotakapu és az OTI uj székháza hatalmas két építkezés lenne, de ugy vagyunk velük, mint nagy szárazság idején az életmentő esővel: adj Uram, Istenem, de hamar. Nem akarjuk tehát egyik álmot se — eltemetni. Meg vagyunk róla győződve, hogy az idén m e g k e z d i k a palotakapu építését. Az sem vitás, hogy az OTI uj szegedi székházának építését nem lehet tovább halogatni. Se orvosi rendelők, se betegek várakozója, se pénztár, se fölvételi helyiség nem állnak hivatásuk magaslatán. De megélhetési okokból munkára kényszerült jámbor lelkek kissé vontatottnak találják, a bürokrácia kényelmes tempójú előkészítését s epedve lesik, hogy a tavaszi napsugár termékeny é p i t o munkában ne csak a Hungária előtt gyönyörködjön és játszadozzon. Tavasz a dolgozó tömegeket olyan sivár és kilátástalan nincsetlenségben, mint az idén, fi szűk esztendők ránk szakadása óta se találta. A magát csökönyösen tartó munkanélküliség bizonyára fokozottan érzékeny csapás minden városra. Mi azonban — ez érthető — Szeged és a környék sebeinek gyógyulási folyamatát szeretnők megindítani. S ezért a munka megindulásához fűződő érdekek nagy nyomatékával kérünk mindenkit, akit illet, működjön közre annak érdekében, hogy a két nagy közmunka minél előbb meginduljon. Városnak, lakosságnak nincs ma ennél nagyobb ügye és érdeke. Azt szokták mondani, hogy a legnagyobb szegedi közügy most a szabadtéri játék. A közmunka a legnagyobb szegedi közügy. Azért, hogy meginduljon, ne sajnáljon a polgármester se állandó közbenjárást, se küldöttséget, se rendkívüli közgyűlést. Kérje fel eljárásra a kitűnő Bárányi Tibor főispánt, vegye igénybe Shvoy Kálmán lelkes ügybuzgalmát, de ne hagyja számításon és játékon kívül se Rassay Károly súlyát, se Gömbös Gyula miniszterelnöknek azokat a kijelentéseit, amelyek Szegedhez való kapcsolatának állandóságát és maradandóságát hangoztatták melegen. Szeged képe ma: pangó műhelyek, gyér látogatottságú orvosi rendelők, mérnöki és ügyvédi irodák, vásárlókra áhitozó, dus raktárit üzletek s vásárlásra áhitozó, lerongyolódott munkások. A képnek ezen a sivárságán munka enyhíthet csak. A képviselőház letárgyalta az ipari minisztérium javaslatát A kereskedelmi miniszter az nt miniszteriom feladatáról főn megkezdik a költségvetés tárgyalását liéíBudapest, május 17. A képviselőház péntek délutáni ülését Sztranyavszky Sándor elnök nyitotta meg. Pénteken jelent meg először a képviselőházban Hunyad i-V a s Gergely, aki Gömbös miniszterelnök lemondása után kapott Szeged képviseletében mandátumot. Megbízólevelét — Tóbler Jánoséval együtt — a/. elnök bemutatta a Háznak. A képviselőház folytatta az iparügyi minisztériumról szóló javaslat vitáját. Szabó József hangoztatta, hogy Magyarországon a munkásügy terén sulvos mulasztások történtek. A minisztériumtól várja a munkáskérdés megvalósítását. A javaslatot elfogadta. Krúdy Ferenc szerint az ipar összeállításában konstrukciós hibák vannak, amelyeket alapos szaktudással reformálni lehet. Vitéz Arvafalvy Nagv István helyeselte a javaslatot. Csik József hangoztatta, hogy a tisztességes, még pedig az uj idők szellemében az érrét. A munkásosztálynak rendes életnívót kell biztosítani. A munkáskérdés megoldását állami feladattá kell tenni és a munkásosztály» vissza kell hozni a nemzeti épitő munka útjára. Különbséget kell tenni az igazi munkanélküli és a munkakerülő között: ilven módon legalább 25 százalékkal csökkenne a munkanélküliség. Drohnv Lajos szerint feltétlenül szükséges, még pedig az u jidők szellemébne az érdekképviseleti rendszer kiépítése. D u 1 i n Jenő: Az u j minisztérium ne a nagvinar érdekképviselője legyen, hanem a kisipar támasza. Fellner Pál kiielentelle, a magvar ipari termelés azon az állásponton van, hogy a gazdasági problémákat a mezőgazdaság érdekeinek tekintethevételével kell megoldani. Kérte a kereskedelmi minisztert, hogv tegye folyamatba a gvárinari kamara felállítására szükréses munkálatokat. F/ulán Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Hangzotatta. hogv a törvényjavaslat logikus folyománya annak a kormányzati elgondolásnak, hogy minden termelési ág ügyeit külön felelős miniszter in tér. ze. Nemcsak az iparfejlődés, de különböze megoldásra váró problémák teszik szükségessé a kereskedelmi minisztérium kettéválasztását. Nem vitás, hogy a kereskedelemnek é> a közlekedésnek egyformán kell szolgálnia e két nagy termelési ág, a földmüvelésügy és az ipar érdékeit. A jelenlegi súlyos körülmények között szükség van a kereskedelem és a közlekedés függetlenségének biztosítására. Biztosítani kell, hogy a termelési és értékesítési ág ügye egymástól független tényezők kezében legyen. A törvényjavaslat — folytatta a miniszter —, a kormány reformpolitikájának komolyságát és tervszerűségét bizonyítja. amely abban nyilvánul meg, hogy a gazdasági program kiépítésénél elsősorban az alapokat rakja le. — A költségvetés vitája során részletesen tájékoztatja majd a Házat a felállítandó két minisztérium munkaprogramjáról. Az iparügyi minisztérium működésének homlokterében a rendkívül sokoldalú munkáskérdés kerül. Gondoskodni kiván a munkaidő, a vasárnapi munkaszünet és a legkisebb munkabér szabályozásáról, keresztül kell vinni iparunk racionalizálását és enyhíteni kell azokon az áldozatokon, amelyeket a fogyasztóközönség a túlzott vámvédelem következtében hozott az ipar érdekében. A kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumnak meg kell oldania külkereskedelmünk egvséges irányítását, a közúti, vasúti és közlekedési problémákat. Végül hangsúlyozta a miniszter, hogy a törvényjavaslat csak krref, amelynek tartalmát a végrehajtási utasítás és az élet ad ja ma jd meg. A miniszter beszéde után a többség a javaslatot elfogadta. Ezután a Ház vita nélkül elfogadla az elnök napirendi indítványát, a legközelebbi ülé«t hétfőn délután tartiák, amikor a Ház megkezdj a költségvetés vitá ját. Kíinvsres Miklós kilépett a Itap-WI, de nem mondott le a tarpai mandátumról Budapest, május 17. Az egész politikai nyilvánosságot még mindig élénken foglalkoztatja Kenyeres Miklós tarpai képviselő ismeretes ügye. A nagy port felvert ügyben pénteken déielőtt ujabb fordulat következett be: Ba j•csy-Zsi'inszky Endre, akit Kenyeres a tarpai választáson kibuktatott, az ügyészségen többrendbeli közokirathanmitás. csalás és névbitorlás cimén bűnvádi feljelentést lett Kenyeres ellen. A tarpai mandátumot illetően, a jogászoknak az a véleménye, ha Kenyeres lemondana, a kerület sorsa mindaddig függőben marad, amig a petíció ügyében a közigazgatási biróság nem dönt. Kenyeres ügyével kapesolatban a rendelkezésre álló adatokból megállapítást nyert, hogy Kenyere* Miklós házasságkötése alkalmával személyi adatait saját maga diktálta be. arról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vett fel és az adatok ténylegességére vonatkozólag 'öle az esküt kivette. Az ügyben illetékes helyről az alábbi nyilatkozatot tették közzé: — Annak megállapítása végett, hogv Kenyeres Miklós országgyűlési képviselő házasságkötése, budapesti illetőségének elismerése és névváltoztatása ügyében az egyes hatósági intézkedések törvényszerűsége megvizsgáltassék, a belügyminiszter az illetékes hatóságoktól az összes vonatkozó iratokat betekintés végett bekivánta. A rendelkezésre álló adatokból ezidőszerint az nyert megállapítást, hogy Kenyerei Miklós házasságkötése alkalmából az el.já-