Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-16 / 109. szám

1935 r-ájus 10. DÉLMAGYARORSZAG 3 Háború a pékek között — leszállították a kenyérárakat Szerdán silteményra^zlát tartottak az árusoknál i(A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi pékek között újból kitört a kenyérháboru. Amig eddig csak szórványosan, főként a kispékek adták olcsóbban a kenyeret, tegnap általánosan leszál­lították a kenyér árát néhány fillérrel. A fehér kenyér eddig 30 fillér volt kilónkint, tegnaptól kezdve 21—26 fillérért árusítják. A félbarna ke­nyér árát is 2 fillérrel leszállították, most 22 és 24 fillér az ára. A fogyasztóközönség körében az olcsóbb ke­nyérárakai örömmel fogadták, a pékek közötl pe­dig nagy az elkeseredés. Általában azt hangoztat­ják, hogy a mostani árakra ráfizetnek a pékek. A liszt ára ugyanis nem változott, a 4-es búza­liszt, amelyből a fehérkenyér készül, 28 és fél­fillér kilónkint. A kenyérárak leszállításáról Kohn Benő, a pék­tpari szakosztály elnöke a következőket mondott;.1: — Az ntóbbi időben 5—6 uj pékműhely nyílt Szegeden, ők hadakoznak most a régi pékekkel A pékmunkás-sztrájkból kifolyólag sem álüotl még helyre egészen a rend, ezek a körühuénvek Részletes felentés a súlyos fagykárokról a közigazgatási bizottság szerdal ülésén Legsu yosabb a veszteség a szőlőben, rozsban és gyü­mölcsben (A Délmagyarország munkatársától.) A tör­vényhatóság közigazgatási bizottsága szerdán délután tartotta meg dr. P á I f y József polgár­mester elnökletével májusi ülését. A polgármes­teri jelentéshez szólva dr. Dobay Gvula el­panaszolta, hogy a bíróság a statuszperekben nem fogadja el az olyan anyakönyvi hivatali bizonyítványokat, amelyeken az érdekeltek ne­ve mellett éz a rövidítés szerepel: „szül. lak. Szeged". A bíróság ragaszkodik ahhoz, hogy a születés helyét és a lakhelyet „határozottan" tüntessék fel az okiratok: ezért ilyen értelmű utasítást kért a polgármestertől az anyakönyvi hivatal számára. A főorvos jelentése szerint az egészségügyi fronton nincs semmi veszedelem. A nyilvántartott tra­chomás betegek száma a belterületen 234, a kül ­területen 1488. A polgármester kérdésére elmondta a főor­vos, nogy a dorozsmai cigánytelepen felfede­zett tifuszfészket teljes mértékben lokalizálták. Az árvaszék és a rendőrség jelentése után a pénzügyigazgatóság jelentése következett, amely szerint április végéig Szegeden 923.355 pengő adót fizettek be, a tényleges adóhátralék 2 mil­lió 431.374 pengő, ami a kivetett adók 69 szá­zalékának felel meg. Dr. Pap Róbert kérdési intéz a pénzügy­igazgatósághoz az illetékügyekben hozott hatá­rozatok kézbesítése ügyéhen. A pénzügyi ható­ságok az ilyen ügyekben postán, ajánlva kézbe­sitteti a határozatokat, amelyek rendszerint már akkor érkeznek meg, amikor az ügyek el­intéződtek, a felekkel való elszámolás pedig már megtörtént. A törvény nem zárja ki a más, lojálisabb elintézési módot. S z t o j k a Miklós helyettes pénzügyigazgató bejelentette, hogy a jövőben portómentesen, a városi adókézbesitők utján kézbesittetik az ilyen határozatokai. Az ügyészség jelentéséi dr. Balázs Sándor j ügyész ismertette, a tanfelügyelőségét ö r ­d ö g h Ferenc tanfelügyelő terjesztette elő. Az államépitészeti hivatal jelentése szerint a transzkontinentális nt szegedi szakasza tovább épült áprilisban, a hor­íosi szakasz épitését május második felében kezdik meg. A gazdasági felügyelőség jelentését Z i 1 a h y Kiss Tibor főfelügyelő ismertette, akit visz­/ahelyezése alkalmából a polgármester külön üdvözölt. A gazdasági főfelügyelő jelentése sze­rintaz időjárás áprilisban a mezőgazdaságra nem volt kedvező. A mostoha időjárás ellenére az őszi kalászosok átlagban véve jól fejlődtek. A határ egyes részein kisebb mértékben, el­enyésző százalékban tapasztalható volt ugyan egér- és rovarkár, de ez is csak olyan területe­ken fordult elő, ahol a gazdák a vetésforgást nem tartották be. A tavaszi vetéseket az összes okozták a kenyérárleszáUitást. Mondhatom, az árcsökkenésre ráfizetnek a pékek és ha ezen nem változtatnak, pár hónap alatt a szegedi pé­kek egyrésze elvérzik. A szakosztály vezetősége megpróbálta, hogy javítson a helyzeten, de nem sikerült az akciónk, „hara|gszoni rádot" játsza­nak és a vezetőség velük szemben nem tehet sem­mit, mert nincsenek eszközeink. A szerdai naPon különben az elsőfokú közigaz­gatási hatóság razziát tartott és a fehérsütemé­nyek súlyát ellenőrizte. Dr. Temesvári; László „fogaflmazó Becsky Antal pékmesterrel, mint szakértővel végigjárta a piacokat és sorra mérték a fehérsüteményjeket. Negyven árusnál volt el­lenőrzés, a füszerüzletekbcn is megmérték a sü teményeket. A suly tekintetében nem volt kifogás. de többféle egészségügyi szabálytalanságot talál­tak. így újságpapír volt a fehérsüteményes kosár I alján és nem volt takaróruha a süteményen. Több 1 száraz fehérsüteményt elkobzott a bizottság. A razziázásból kifolyólag több árus ellen kihágási ! eljárás indul. 30 fillér naponta frissen köpült 10 DEKA MÁJUSI TEA-VAJ a Központi Te csarnok R.-l. fióktejcsarnokaiban. Viszonteladóknak árkedvezmény. határrészeken elvégezték. A takarmánykészlet fedezi a szükségletet. A legelők és rétek a mos­toha időjárás következtében némileg lemara­dottak. A polgármester kérdésére a gazdasági fel­ügyelő a fagykárról is jelentést tett. Megállapította, hogy egyes he­lyeken a rozs 70—90 százalékon elfagyott. Ezeknek a területeknek a kiszárítása feltétlenül kívánatos. Az a rozs. amely már kalászban volt, nem fagyott el. Búzában nincs nagy kár. Nagy pusztítást okozott a fagy a szőlőben cs a dióbin. Diófcrriiés nem lesz, sőt félő. hogy magn a fa is elpusztul, mert nem hajt levelet. Az -'.i és a kajszinbarack már a télen elfagyott. A szőlő sok helyen teljesen elfagyott, nem is hajt.. A cseresznyében nemcsak a fagy, hanem a vihar is nagy károkat okozott, mert leverte a szeme­ket. A megmaradó termés 15—20 százalék lesz. Az almában is nagyobb kárt okozott a fagy, mint az első pillanatokban látszott. Bejelentette a gazdasági felügyelő, hogy is­mét bejárja a határt és részletes jelentést lesi a jövő havi ülésen. A kukorica nem sokat szen­vedett. A korai burgonya elfagyott, a később vetett burgonyában nem tett általános kárt a fagy. Sok helyen a fagy elpusztította a nyár­fák és az akácfák leveleit is. A lucernásokban is van kár. A fagy. ha nem is pusztította el a herét, de megkeserítette és így az első kaszálás eredményéi nem eszik majd meg az állatok. A legelőkön is súlyos károk észlelhetők. Dr. Tóth Imre a fagykársujtotta gazdák megsegítésének szükségességéről beszélt. In­tézzen a bizottság ebben az ügyben felterjesz­tést a kormányhoz. A bizottság elfogadta az indítványt. Végül Gergely József főállatorvos mutat­ta be jelentéset, amely szerint áprilisban beje­lentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbe fegségek közül jelentkezett lépfene a III. és IV. állategészségügyi kerületben, takonykór a III. állategészségügyi kerületben, riihösség a III. ál­lategészségügyi kerületben, sertéspestis az I. állategészségügyi kerületben. Vasúton elszállítottak Szegedről 40 szarvas­marhát, 1 borjút, 81 sertést, gépkocsin: 81 ma­iacot, mind belföldi rendeltetési helyre. Közfo gyasztásra levágtak 245 szarvasmarhát. 717 borjut, 27 lovat, 20 juhot, 885 bárányt. 1498 sertést, kényszerűen: 6 szarvasmarhát, 2 bor­jut, 16 lovat, 6 sertést. Mindebből elkoboztak: 2 szarvasmarhát, 2 borjut. 2 sertés húsát, ha ­tósági husszékben mértek ki 3 szarvasmarhát, 1 borjút, 4 sertés húsát, a többi szabadforga­lomba jutott. Lokalizálták Doroztmán a kiütéses tífuszt Francia író kalandja a dorozsmai cigánytelepen Si£cHfim»i nozi c DOriö ön es pameReo Emil Jannin^s egyetlen filmje fekete bálna (A Délmagyarország munkatársától) A Dorozs­mán fellépett kiütéses tífusz terjedésének meg­akadályozására tett szügoru intézkedések ered­ményeseknek mutatkoznak. Máshol, mint a cigány­telep lakói között nem fordult elő a fertőző be­tegség. A telep 104 lakóját a leggondosabb egész­ségügyi őrizet alatt tartják, állandóan szegedi, szentesi és budapesti hatósági orvosok ellenőrzik a cigányokat, nehogy tovább terjedjen a beteg­ség. A betegek száma 16-ra emelkedett, de ezt azzal magyarázzák, hogy az uj betegek már elő­zőleg fertőzöttek voltak. Dorozsmán a régi cigánytelepet úgyszólván tel­jesen eltüntették a föld színéről, semmi nyoma sincs, hogy három nappal ezelőtt még száznál több cigány élt ott. A telep épületeit előszór felgyújtották és a telket mélyen felásták. A zárlat letelte után a cigánycsaládokat más he­lyen épitendő válvocháaakban fogják elhelyezni. A dorozsmai cigánytelep elpusztításával egy romantikus hellyel lett szegényebb ez a környék. A dorozsmai cigánytelepiilésnck messze földön híre volt, itt valóságos önálló államéletet éltek * cigányok a maguk módján. Volt vajdájuk, aki a telepnek korlátlan ura volt, az ó engedélye kel­lett ahhoz, hogy valaki letelepedjen a telepen. A vajda tartotta kezében az igazságszolgáltatást is, minden vitás ügyben hozzá fordultak a telep lakói. Két évvel ezelőtt egy francia iró járt Magyar­országon József főherceg vendégeként. A francia iró arról volt nevezetes, hogy -világszerte tanulmá­nyozta a cigányok életét. Budapesten hallotta, hogy Dorozsma mellett van egy cigánytelep, ahol érdekes cigányfaj lakik. A francia iró másnap Szegeden volt és a tiszti főorvossal cgyMt kiaiutó­zott Dorozsmára a cigánytelepre, fit azután ketlemetlen kalandban volt résre, amikor ugyanis a cigányoknál azután érdeklődött hogy mennyi a jövedelmük, miből élnek stb.. • d-

Next

/
Oldalképek
Tartalom