Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-15 / 108. szám

DÉLMAGYARORSZÁG BZEOEO. SserketzIMtg; Somogyi ucca B2. L em. Teleion: 23-33.-Kiadóhivatal, kOlctönkíInyvtór é* Jegyiroda: Aradi ncca S. Telefon: 13-Oft. _ Nyomda: lOw LlpAI ncca 19. Teleion: 13-00. - TAvIrail 6* lerélclmt Délmagraror*zAa Szeaed. Paulus és Saulus Egy megtért bűnösnek jobban kellene örül­nünk, mint tiz igaznak s mégis, amikor a kor­mánytámogatás széles országutjáról az ellen­zékiség ösvényére hozzánk tér a volt makói képviselő, az öröm érzésének helyét zavaros és kusza érzelmek foglalják eL Makó város volt követe kemény szavakkal összekovácsolt, határozott s meg nem alku­vóan intranzigens hangú ellenzéki beszédet mondott a megyegyűlésen, — szinte ellen­zékibb volt a beszéd hangjában és szellemé­ben, mint amilyenekhez még Justh Gyula vármegyéjében is hozzá vagyunk szokva. A volt makói követ megtalálta emberi hang­ját s ez a hang tiltakozott a kormányzat rend­szere és szelleme ellen. Ez a jelenség nem magábanálló. Szinte azt kell mondanunk, hogy a mandátum meg­fosztja birtokosait a tisztánlátástól, ami csak akkor tér vissza, amikor nem a mandátum ró­zsás üvegén keresztül néz az igazságokra és realitásokra vetett tekintet. Mintha a munká­nak megosztása ezen a téren is megvalósult volna: vannak, akiknek támogatniok kell a kormányt s ezek hiven és kitartással végzik el ezt a kötelességüket s vannak, akiknek az a kötelességük, hogy hangot adjanak a kriti­kának s ezek is lelkiismeretük és meggyőző­désük szerint igyekeznek feladatuknak meg­felelni. A makói követtel most az a változás történt, hogy az egyik csoportból átléphetett a másik csoportba: a kormánytámogatók osz­tályából az igazságot felismerők szektájába s ennek a változásnak jelentőségéhez képest eltörpül annak a ténynek súlya, hogy az előtt a képviselőháznak i s tagja volt, most pedig c s a k a megyegyülés tagja. Óh, mért ily későn, levelek hul­lása, daru távozása idején, — só­hajtjuk el mi is a költő szavait. Nem vonjuk kétségbe a volt képviselő ur állásfoglalásának jelentőségét, de mennyivel nagyobb jelentő­sége, mennyivel több súlya, milyen országos visszhangja lett volna szavainak, ha igazsá­gait nem egyéni sérelme lobbantotta volna lángra. Higyje el azt nekünk a csanádi me­gyegyülés legfiatalabb ellenzéki tagja, hogy bármilyen igazak is szavai, bármilyen helye­sek is meglátásai, ugyanezeket a szavakat e! lehetett volna mondani s talán még jogosab­ban és indokoltabban akkor, amikor B e t h­1 e n István volt Magyarország miniszterelnö­ke. De akkor a volt képviselő ur a nemzeti élet közösségéből kiátkozta volna azt, aki — saját beszédét egy-két évvel ezelőtt mond­ja el. A volt képviselő ur azonban támogatta azt a kormányt is, amelyet most támad s támo­gatta mindaddig, arnig, mint képviselőnek módjában állott a támogatás. Mi nem akar­juk a volt képviselő urat lelkiismeretének Íté­lőszéke elé állítani s ott kérdezni meg, hogy mi lett volna a kormánnyal szemben állás­pontja, ha történetesen hivatalos je­löltje lehetett volna a makói kerületnek, — elhisszük, hogy a képviselő ur visszauta­sította a hivatalos jelöltetést s ezzel biztosí­totta magának lelkiismereti szabadságát. De ha le kell tenni a mandátumot ah­hoz, hogy szabad legyén e lelki­ismeret, szabad legyen a s z ó és szabad az állásfoglalás, akkor a volt képviselő ur súlyos bírálatot mond. de nemcsak a mai kor­Szerda, 1935 május 15. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, lOS. sí. ELŐFIZETÉS 1 Havonta helyben 3.ZO, vidéken e* Budapesten J.60, kUllOIdOn A 4U pengd. — Egyes *zAm Ara hétköz­nap ÍO, vat&f é* Ünnepnap 10 niI. Hír« delétek fel-vétele tarifa szerint. Megt» hétfő kivételével napon'a Trrjrjfl, mányzat ellen, aminek ellenzéke, hanem min­den olyan kormányzat ellen is, amit félelem és gáncs nélkül támogatott. A volt képviselő ur példája nyomán hajlandók vagyunk azt hinni, hogy a mandátum csak a választók ré­széről megbízólevél, a megválasztott számára más: kötelék a szemen, ami a látást aka­dályozza, narkotikum a lelkiismeret szá­mára. Ne vegye tőlünk, öreg és orthodox ellen­zékiektől rossz néven az ellenzéki front neo­fita tagja, hogy ellenzékiségét s ellenzékisé­gének forrásait vizsgálni szeretnénk. Mi őszintén örülünk annak, ha a front, ahol ál­lunk, komoly és tekintélyes harcosok csatla­kozásával erősödik, de vigyáznunk kell arra, hogy a megbántott érzékenység, a megsér­tett hiúság, az elveszített pozició nyomán kelt keserűség ne vegyüljön el a tiszta meggyő­ződés s a kemény Ítélkezés szent és predesz­tinációs matériájába. Azt akarjuk mi is, hogy táborunkban találkozzon össze a nemzet szel­lemi ereje, de aki nálunk kopogtat, az csak a meggyőződés aranyvalutájával fizetheti meg a kapupénzt. Az ellenzéki gondolat nem adhat sem materiális, sem pozicióbeli elő­nyöket, az ellenzéki gondolat csak a h a r c örömét, a munka boldogságát s a jól végzett kötelesség lelkiis­mereti nyugalmát adhatja meg. Szer­zetesei vagyunk a magyar élet­nek, akik letettük a szegénység foga­dalmát, hozzánk csak az jöhet, de az jöjjön is, akit hite, küldetésének parancsa hoz hoz­zánk. S ha a megtért bűnöst bünbánata hozza s nem coriolanusi sértődöttsége, akkor megnyitjuk előtte kapunkat és szívün­ket. Béke-kisérletek Gömbös és Bethlen között I (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Po­litikai körökben sokat beszélnek ujabban egy érdekes akcióról, amelynek a célja az volná hogy Gömbös miniszterelnök gróf Beth­I e n István kőzött kiépítse azt a hidat, amelyen keresztül a két politikus békéje helyreállna. Is­meretes, hogy Gömbös és Bethlen között a vá­lasztások előtt komoly nézeteltérések merültek fel. Ennek a következménye volt. hogy Gömbös a Ház feloszlatására határozta el magát. Beth­i len ekkor ellenzéki programmal vállalt Nagy­kanizsán mandátumot és azóta is többizben éles bírálatban részesítette a kormányzati rend­szert. Viszont kétségtelen volt, hogy Bethlen munkásságára az országnak, különösen külpo­litikai vonatkozásban, nagy szüksége van. Értesülésünk szerint a tapogatózás! kísérletek megtörténtek, politikai körökben lehetőnek Íté­lik, hpgv rövid időn belül Bethlen és Gömbös politikai barátsága felujul. Rövid ülés a képviselőházban Az elnöh ismerteire a miniszterelnök dátumáról lemondását szegedi mon­Budapest, május 14. A képviselőház kedden délután Sztranyavszky Sándor elnökle­tével rövid ülést tartott, amelynek napirendjén a további teendők iránti intézkedés szerepel. Az ülés megnyitása után Sztranyavszky elnök ke­gyeletes szavakkal emlékezett meg Pilsudszki elhunytáról. — A velünk évszázadokon át történelmi, lel­ki és sorsközösségben élt és ma is élő lengyel nemzet elvesztette kiváló fiát, állami léte újbóli szilárd megalapozójának, a Gondviselés általi küldetés tudatában levő bölcs és acélosan ke­mény hivatott vezérét, Pilsudszki marsallt — mondotta. Mélyre hajtjuk az őszinte tisztelet­adás gyászfátyollal borított zászlaját a nagy halott emléke előtt, akit nemcsak mini nemze­tének kiváló nagy fiát és hős katonáját soroz­za a történelem nagyjai közé. hanem oda eme­lik őt emberi nagyszerű tulajdonságai, jelleme és szelleme csillogása is. Az őszinte együttér­zés, a mélységes igazi részvét, tisztán csengő szavával forduljunk az annyiszor nehéz pró­bára telt lengyel nemzet felé. Az elnök ezután bemutatta Gömbös Gyula miniszterelnök levelét, amelyben bejelenti, hogv lemond szegedi mondátumáról. Intézkedtek Hunyady-Vas Gergely pótképviselő behívásá­ról. Gömbös miniszterelnök javaslatol nyúj­tóit be a gazdasági és hitelélet rendjének, to­vábbá az államháztartás egyensúlyának bizto­sítására alkotott lí>31 évi 26. tc.-ben a minisz­tériumnak adott felhatalmazás további meg­hosszabbításáról. A Ház ezután hozzászólás nélkül elfogadta az elnök napirendi javaslatát, amelynek értelmé­ben a legközelebbi ülés szerda délután lesz és annak napirendjén az iparügyi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat szerepel. Teljes megegyezés Moszkvában Laval keddi íórgyalósai Stallnnal, Moloíovval és Kalininnel Moszkva, má jus 14. L i t v i n o v külügyi népbiztos a L a va 1 tiszteletére adott banketten kijelentette, hogy a francia—orosz szerződés megállapíthatóan a francia nép valamennyi ré­teget eltöltötte, A szerződés a békét szolgálja, az aláírók annak az óhajuknak adtak kifeje­zést, hogy nem szeretnék, ha annak gyakorlati alkalmazására sor kerülne. A szerződéshez való csatlakozásból egyetlen államot sem zár­tak ki. A szerződés megerősíti a béke egy másik alkotását, a Népszövetség alapokmányát. Litvinov felszólalására Laval válaszolt és kijelentette, hogy moszkvai látogatásával a francia kormány nyomatékosan ki akarta emelni a kölcsönös támogatási szerződés egész politikai jelentőségét. Mindegyik országnak kó

Next

/
Oldalképek
Tartalom