Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-12 / 106. szám

18 OÍLV * fíy ARORSZXO 1935 május 12. Kerékoárt, alkatrészeket, gumit Kíeis" Déry gépáruház N « g v favltó mUhely. ü Déímagyarors*dg —regénye. Só Pál kél és fül házassága 13 Pál pedig felhasználta a kedvező alkalmat ís kisurrant a szobából, minél előbb lemosni magáról annak az uccának a levegőjét, amelyben bár csak gondolatban, de bünt követett -el Eszterrel szemben. Vacsoráig beszélgettek. Asztalbontés után Máriást játszottak, felírásra és csaknem minden játszmát Eszter nyert meg. Pál szórakozott volt. Éjszaka, miután eloltották a lámpát, Pál arra gondolt, vájjon délutáni kalandjának nincsenek-e mélyebb okai. Vájjon, önkénytelen kószálása nem jelenti-e, hogy házaséletük többé már nem a régi. Eddig véletlennek tartotta, igy betakarva a sötétséggel, azonban kételyei felszabadultok. Amint most mozdulatlanul feküdt, hiába igyekezett a muló negyedórák alatt kiverni fejéből, hol-merre járt megelőzőleg, szép lassan rájött a valóságra: igenis, elégedetlenség uralkodott el rajtam és elöntött a reménytelenség. Tagadhatatlan. Csak éppen rosszfelé fordultam orvosságot keresni. Milyen rongy az ember. De azért..: móg nincs haj... Rendbe jön minden ... Nem kell kétségbeesni. Majd ... Nagyot sóhajtott. Eszter felkönyökölt és átszólt hozzá. — Nem alszol, Pál? — És te? — Valami bajod van? — Nagyon be van itt fűtve. — Hiszen öt óra óta nem ég a tűz.: T — És te miért nem alszol? — Tudod jól, hogy mindig későbben szoktam elaludni, mint te. Kérdéseik, feleleteik mögött bújócska alakult. Már hazudtak egymásnak. Pál felgyújtotta a villanyt. Megnézte a füle mellett ketyegő vekkert. — Nemsokára éjfél lesz, — mondta. Eszter elfordult a világosságtól. — Olvasni akarsz? — tudakolta. — Eszembe sincs. Csak éppen megnéztem az órát. — Akkor oltsd el a lámpát. — Aludj jól, szivem. — No adjak vékonyabb takarót? Ha akarod, Pál, szívesen felkelek. Ne. Köszönöm. Ne fáradj. Újra sötét lett. — Álmodj szépeket, — búcsúzott Eszter. vm. _ — A méltóságos ur önt várja. Só ur, — lépett ki a titkár hangos szóval a vezérigazgató szobájából. Pál még egy utolsó, kétségbeesett kísérlettel próbálkozott. Eszter tudta nélkül kihallgatásra jelentkezett; gondolta, mielőtt végkép kimerül az alakoskodásban, mielőtt elveszíti lába alól a talajt, meg kell kísérelnie mindent. A gyermek mindkettőjüknek életcél, ezért kötöttek házasságot, hát lehetetlenség lemondani róla. Ez körülbelül egyértelmű lenne azzal, mintha boldogságukat tagadnák meg. Mielőtt felocsúdott volna töprengéséből, H«r ott ült a vezéri Íróasztal baloldaléra állított karosszékben. — Kezdetnek nem rossz. A múltkor, nő létére Eszter sem kapott helyet. — Völcyes Ernő tokáiét törölgette. mmmmmmmm—mm Irt a: Rusxkabányai Elemér Egyébként kegyes kedvében látszott, mikor kérdezte: — Mi tetszik? — Néhány percre szeretnék méltóságos urammal beszélni, — kezdte Pál alázatosan. — Abban a bizonyos ügyben, ugye, amit legutóbb annyira sérelmesnek talált? — Igen. — Na, mit határoztak? — Semmit. — FurcsaPál itt mély lélekzetet vett, aztán kicsordult belőle: — A feleségem nem tudja, hogy én újból meghallgatásért folyamodtam. Azóta se beszéltünk erről a kérdésről. Nem lehetett kérem. Minek izgassam feleslegesen. De gondoltam, méltóságodhoz eljövök, hátha be fogja látni, hogy két ember, két egymástszerető ember nyugalmáról van szó, együttes életük forog veszélyben ... Mi, amikor egybekeltünk, iegelsősorban azért tettük, mert gyereket akartunk és most... Ásítás fulladt el a vezérigazgató száján. — Igazán sajnálom. — Álmatlan éjszakáink vannak. — Nagyon sajnálom. — Ideges, őrült napokat élünk, aminek hivatali munkánk is kárát vallja. — Végtelenül sajnálom. — Ha emiatt az intézkedés miatt valami történik, vezérigazgató ur vállalja érte a felelősséget? — Mint magánember, semmiesetre. — Ugye, hogy nem? Mindjárt gondoltam. — De mint az intézet vezetője, kötelességem ... — Ez valóban felfogni, dolga, hogy ki mikor választja külön a kettőt, — dühöngött Só Pál, de tovább nem folytatta. Nem akart megint meddő vitatkozást kezdeni. Minek? Ellenvéleményt nyilvánítani a hatalom ellen? Annyi ez, mint lukas edénybe vizet gyűjteni. Első felháborodásában ugyan tiltakozott, de később jobb belátásra jutott, s e percben mór örömest kötött volna egyezséget. Egy tervet dolgozott ki és erről óhajtott beszélni ezen a kihallgatáson. — A bank érdekei tagadhatatlanul fontosak, — kezdte. (Folytatása következik.) rokonai na k, barátainak, üzletfeleinek fclárii utazásra , _ioifosHó igazolványt! l«HioIvlnyok • DÉLMAGYARORSZÁG JEGYIRODÁBAN kaphatók. Május l4t«l fon. VIg 50° o-os kedvezménnyel sporthajó épltö Kovács Testvérek üzeme M az idei szezonban is u/don«dnokIcal lepi meg a ktíxö^séqet. Hossxu résxletflxetéat kedvezmény melleit sxenxáclós olcsó jkf A |>f|C TTÍ^^ A <1 ytf árak. Vételkénvszer nélkttl tekintse mee raktárunkat. 1 9 ^^ ? nol vásőrolfnnh ! nol dolgoztasson« A Deimoguarország Kis Címtára szegedi hereshedOkrOl es Iparosodról ANTIQUARIUM: lungárla könyveket vesz. elad ée eseréL AUTÓ ÉS FÉLSZ EH KLF..S1 CIKKEK: ilóna Alföldi Gépkeresk_ Véli.. Fckefesaa-u 22 FÉRFIRUHA: tlau Ignácz, Kelemen-n S ILLATSZERTAR: Gáspár Illatszertár. Széchenyi-tér > IRODA BERENDEZÉS: Wirth és Rengey. Széchenvi-«ér » KALYHARAKTAR: Léderer János. Somogyi-ncca KÉPKERETEZÉS: Freimann Miksa. Kárász-n. 1®. KÉZIMUNKA: Ktsrfier „Kézimunkaház*. Kölcsey a Ifi Fáy Margit Kigyó a I. KÖTÖTT- és SZÖVÖTTARU: input és Hegyt. PüspoU jazái Lusztig Imre, Széchenyi-tér 1 MOSODA: íattyu-mosóda. Takaréktár-ó. 1 OLAJ- ÉS MŰSZAKI CIKKEK: Ruh Vilmos, Mikszáth K. a. ». ÓRA ÉS ÉKSZER: i'óth József, Kölcsey-«. H RÁDIÓ ÉS GRAMOFON: »eutsch Albert, Kárász-ucea t. Kelemen Márton, Kelemen-a. 11 SELYEMARUK: Holtzer K. és Fial, a föpostávat szemben SZŐNYEG: -omán Mihály ós Fia, Kárász-u. 11 SZOCS: osmann Dávid. KáráMMt I. TEXTILÁRU: Kurueserv Sándor, Széchenyi tér 14 ÜVEG ÉS PORCELLAN: ^Vlinger Kábnín, Csefconlc* a. %. VILLAMOSSÁG: 3eutsch Albert Kárász-n. T. tlosner József, Tisza LaJos-körut Sí. VIZVEZETÉKSZERELÖ: Fekete Nándor. Kossuth Lajos-sugarut 18. Szegeden szerezzük be minden szükségletlinket!