Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-01 / 96. szám

DELM aGYAKORSZAG BZEOEO. Szeri[MtlAtég: Somogyi ucca »2. L em. Telelon: 23.33..Kladóhlva(al, k»lctOnkSnyvllVr 6« Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefoni 13-OÖ. - Nyomda: lőw llpút ucea 1«. Teleion: 13-00. . TérlraU M levélclmi DélnagyarortzAa. Szeaed. Szerda, 1935 május 1. Ara 10 fillér XI. évfolyam, 96. sz. ELÖEIZETÉS: Havonta Helyben 3.20, vidéken e* Budapesten 3.ÖO, KUllUldHti e 4U pengő. — Egye» szAm Ara hélK»» nap KI, vnsftr- és Ünnepnap 16 *«•». Hirdeiétek lelvélele lorlto szerint. Megte ladik héffo klvételOVel nopouln rrooel A város és a felügyelet A Délmagyarország mai száma megállapítja, hogy a város költségvetése még mindig nem érkezett le a belügyminisztériumhó!. A költségvetés iratai novemberben kerültek fel a minisztériumba s május első napján még nem érkeztek vissza. Egy félév nem elég arra, hogy a jóváhagyás kérdésében határozzanak. A kérdés magától vetődik fel: ha a felügyeleti hatóság igy dolgozik, milyen munkát várhat akkor attól a hatóságtól, amelyikre felügyelnie köteles? Az első félév eltelik abban, hogy várjuk a költségvetést. A második félév eltelik abban, hogy készítjük a jövő évi költségvetést, — mi marad az időből a költségvetés érvényesülésére? Mennyi vihar egy kis rántottáért, — mennyi munka azért a költségvetésért, ami nincs itt, amikor szükség volna rá s akkor jön le, amikor már kezdünk kifelé menni esztendejéből. A költségvetés is csak addig fontos, ameddig nincs készen, amikor készen van, akkor csak arra jó, hogy kívánságokat, kérelmeket és javaslatokat a rá való hivatkozással el lehessen utasítani. Nincs a fedezet a költségvetésben, — ez az a hűvös és lehütő szó, amivel szemben nincs védelem s ami lehetővé teszi a visszautasított indítvány felmagasztalását, az elvetett inditvány beterjesztőjének felköszöntését s a felmagasztalt, megdicsért, előnyösnek és hasznosnak itélt javaslat, vagy inditvány viszszautasitását. A gondolat helyes, a polgárság érdekeit szolgálja, régi szükségletet elégítene ki, évek óta érzett hiányt szüntetne meg, de mit csináljunk, — mondják a zöld asztal mellett, — ha nincsen rá költségvetési fedezét. Majd a polgárság tovább is érezni fogja a hiányt, legfeljebb égetőbb lesz a szükséglet, a költő azt mondja, hogy egy ellenségünk van, a Szabály, — mi pedig azt mondjuk, hogy a város fejlődésének egy akadálya van: a költségvetési fedezet hiánya. De most nemcsak a költségvetési fedezet hiányzik, de hiányzik maga a költségvetés. A költségvetés hiánya kezd nagyon kényelmetlenné válni. No, nem azért, mintha a törvényes alap hiányát éreznénk, nem azért, mert a bevételeknek és kiadásoknak törvényes alapja s az alkotmányos felhatalmazás hiányzik, de hiányzik a költségvetés azért, mert a fedezet hiányának kifogásával nem lehet az indokolt, hasznos és közérdekű indítványok elé állni. Hogyan lehet azt mondani, hogy nincs rá fedezet a költségvetésben, amikor nincs is költségvetés? Ezért folyik az a rengeteg munka, hivatalokban és bizottsági termekben juniustól októberig, ezért uralja a város egész közigazgatását a költségvetés összeállításának munkája, a közigazgatás nyara és ősze azért nem az alkotások ideje, mert a költségvetés lefoglal a maga számára minden időt és minden energiát, ezért tart hetekig a költségvetés vitája, hogy a felügyeleti hatóság a késedelmes elintézéssel tegye lehetetlenné a költségvetésben kifejezett s a belügyminisztérium által esetleg érintetlenül hagyott akarat érvényesülését. A felügyeleti hatóságnak az lenne a kötelessége, hogy avárost a költségvetés legszigorúbb betartására, 0 költségvetésnek mindenben megfelelő gazdálkodás folvtatására kötelezze s ehelyett a felügyeleti hatóság akadályozza meg a várost a költségvetés végrehajtásában. A belügyminisztériumnak, mint felügyeleti hatóságnak kifogásolni, sőt megtorolni kell, ha a város nem a költségvetése szerint gazdálkodik s a jóváhagyás késedelmével a felügyeleti hatóság teszi lehetetlenné a város számára a törvényes és alkotmányos gazdálkodás t. Nf*m is lehet csudálni, ha a közigazgatás élete teljesen függetlenül a költségvetés tételeitől. Nem azt az összeget folyósítják, amit a költségvetés kiadni rendelt, hanem azt, amire pénz van. Ha nincs rá pénzt, hiába van benne a költségvetésben, ha van rá pénz, akkor kiadják költségvetési előirányzás nélkül is. A költségvetés lassan az önkormányzatnak emléke lesz csupán, de egy kicsit terhes rmlék: tulsok munkát ad és tulsok elfoglaltságot jelent. Az egész költségvetés gyakorlatiing csak arra jó, hogy a pótadót megállapíthatóvá tegye. De ennek jóságát is nagyon kevesen fogják belátni az adózók közül. A kormányzó ünnepélyesen megnyitotta az országgyűlést Az ezeréves magyar alkotmány ts a reformprogram a megnyitó beszédben Viharral Kezdődőt! a Képviselőház mese Budapest, április 30. Kedden ünnepélyes külsőségek között megnyitották a parlamentet. A megnyitás előtt a parlament tagjai istentiszteleten vettek részt. Az országgyűlés tagjai közül mintegy nyolcvanan a Mátyás-templomban jelenlek meg, ahol a szentmisét dr. G 1 a 11 f e 1der Gyula püspök pontifikálta. A Deák-téri evangélikus templomban veti részt Gömbös miniszterelnök. A Dohány-uccai zsidó templomban Hevesi Simon főrabbi mondotta az ünnepi beszédet. Az istentiszteleten megjelent dr. Lőw Immánuel szegedi főrabbi. Féltizenegy óra tájban kezdtek gyülekezni a képviselők a parlament megnyitására. A legtöbb képviselő diszmagyarban jelent meg; a fiatalabb képviselők, a független kisgazdapárt tagjai és az ellenzéki képviselők fekete zakóban jelentek meg. A kupolacsarnok páholyai és a karzatok zsúfolásig megteltek. Tizenkét óra előtt lezárték a kordonokat. A miniszterek két sorban álltak fel a kormányzó fogadására. Tizenkét órakor megérkezett a kormányzó. A katonák vigyázz ha merevedtek, a zenekat a Himnuszt játszotta. Amikor a kormányzó belépett az országház épületébe, Sá ndor Pál és báró Fiáth Pál korelnökök előléptek. A kormányzó előbb Gömbös Gyulával fogott kezet, majd a korelnökök üdvözlését fogadta. A kupolacsarnokban a kormányzó nagy éljenzés közben lépett a diszenielvényre, hogy elmondja megnyitó beszédét, amelyet Gömbös miniszterelnök nyújtott át. A kormányzó beszéde — Az országgyűlés tanácskozásai — mondol. ta a kormányzó —, a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nemhogy előre vitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés utján, de még jobban szétválasztották. Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszeritett békeszerződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. — A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma csak akkor kövelkezhetik be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak |végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke utiára lép jenek. A közelmúlt világégés véres emlékeinek hatása alatt ki gondolhaína ma komolyan háborúra és ki akarna ujabb mérhetetlen katasztrófákat előidézni? Am a béke fenntartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell lenni, hogy a népek egymást megbecsülve kölcsönös megértésben és szeretetben él jenek egymás mellett. — A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, hogy résztvegyen az európai béke és együttműködés nagy müvének megteremtésében. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha az igazságosság és a jog talapzalán nyugszik. Ezért nemcsupán hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem elölt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel. amellyel az európai kibontakozásra iránvuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos Igényeinek. — A nemzetnek — folytatta a kormányzó —, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell njhodnia gazdasági, szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozásokban egyaránt. — Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlőszempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves alkolmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka alapjainak megszilárdítását. Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára. — A gazdasági és pénzügyi természetű teendőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy amig megfelelő nemzetközi megegyezés utján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Európa államai között és amig a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok normális rendje helyre r.em áll: továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondoskodni a nemzet belső gazdasági megerő södéséről s a nemzeti termelés folytonosságának fenntartásáról. Evégből céltudatos gazdasási és szociális nolitikára van szükség, amelv.