Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-11 / 79. szám

1935 április 11. OffMAGYARORSZÁG DUSCH AK-FESTÖIPARVÁLLALAT Végez L rendű kivitelben szobafestést, mázolási, buforlényezésl lesotcsóbb M kmisWl Bárányi főispán megcáfolja államtitkár" kinevezéséről elterjedt híreket (A Délmagyararstág munkatársától.) Beszámolt a Délrrtagyarórszág azokról a hirekröl, amelyek kedden terjedtek el Szegeden és amelyek arról számoltak be, hogy Bárányi Tibor főispánt államtitkárrá nevezik ki, utóda a főispáni székben pédlg báró Tunkl Tamás lesz. Bárányi főispán ax elmúlt napokban Baján tartózkodott, ahonnan sasrdán délután érkezett Vissz« S»egedre. Érdeklődtünk nála a hirek iránt, a főispán a következjőket mondotta: - A hírnek semmi komoly alapja nincs. Ebbán u ügyben velem az illetékesek közül sof-a senki nem tárgyalt, még csak szóba sem került soha ez a kérdés. A hírről éppen ezért a legnagyobb meglepetéssel értesültem most, hogy visszatértem Bajáról. Fogalmam sincs róla, hogyan kerülhetett forgalomba ez a minden alapot nélkülöző kombináció. Beszámoltunk azokról az elterjedt hírekről is, amelyek arról szóltak, hogy a miniszterelnök az abádszalóki mandátumát tartja meg. Illetékes helyen kijelentették, hogy a miniszterelnök feltétlenül a szegedi mandátumát tartja meg. Ezért érkezik április huszonnyolcadikán Szegedre, amikor nemcsak a díszpolgári oklevelet veszi át, hanem képviselői megbízólevelét is. Osii ts (éli rheumokurák Sil. Gellert Ggóggíürdö és Szállóban BUDAPESTEN A szállóban egy heti teljes pensio (lakás, reggeli, ebéd, vacsora) 100 pengő. A gyógytényesők áriból a szálló lakóinak jelentős árengedmény, felvilágosítást készsAs-erel «zol?ál sz ieaznratósásr Budapest XI. Kelenheqyl ut 4. szám. az apátfalva * asszonyi, aki agyonverte tékozló fiát Drámai jelenetek között, lérdenálíva vaisoli a gyilkos anya — ítélet: 20 Siónapi börtön fiu(A Délmagyarország munkatársától.) Szent asszony hírében állott Kerekes B. Pálné apátfalvi asszony, aki a mult év decemberében agyonverte fiát, Kerekes B. Mihályt. A gyilkosság a fiu tanyáján történt. Az anya és a fia között élet-halál küzdelem dult, ebből az anya került ki győztesen, a fiu holtan, szétzúzott fejjel maradt az istálló padlóján. A gyilkosságot régi ellentét előzte meg. Kerekes B. Mihály mulatós ember volt, ami miatt felesége sokat veszekedett vele. Az anyós menye pártjára állott. Az ügyészségi vádirat szerint az anya elhatározta, hogy megöli fiát. Mikor december 14-éo este a fiu ismét ittasan tért haza, az istálló ajtajában hurkot vetett a nyakába, de a fiu ebből kiszabadította magát. Kerekesné és menye beszaladtak a tanyába a dühöngő fiu elől. Az anyós később a menyét és unokáját átküldötte a szomszéd tanyába, hőgy ne legyenek útba. ö maga azután bement az istállóba, ahol a fia mélyen aludt. Rátámadt, a fiu felébredt, védekezett. Elkapta anyja lábát, lerántotta a földrt. és ugy viaskodtak. Az anya kerekedett felül. Felkapta a káposztás hordó csavarját és azzal többszőr fia fejére sújtott. Az ütések borzalmas erejűek voltak: a szerencsétlen fiu nyomban meghalt A 2 ügyészség Kerekesnét gyilkosság bűntettével vádolta meg. A törvényszék V ad a y-tanácsa szerdán vonta felelősségre a gyilkos anyát. összetört öregasszonyt állítottak a fegyőrök a biróság elé szerdán reggel 9 órakor. Kerekesné a fogságban teljesen megöregedett, összetört. A vádirat felolvasása után Kerekesné néhány pillanatig maga elé meredt, aztán pedig alig hallhatóan nyögte kii — Bűnösnek érzem magam. Megöltem a fiamat, de nem akartam ... Azután részletesen elmondotta a gyilkosság előzményeit, vallomásából egy szerencsétlen családi élet képe bontakozott ki. — Nagyon szerettem a fiamat, — mondotta — és mindent megtettem az érdekében, én is, apja is — hangja itt elcsuklott és sírva folytatta. A fiam azonban nagyon rossz volt. Hiába beszéltem a lelkére, nem akart megjavulni. Az apjával szemben is védelmeztem, de neki folyton mulatáson, nőkön járt az esze. Szép gazdaságunkat rábiztuk, hogy művelje felesben. Vásárokra elment lóval, kocsival, terméssel, mindent eladott és olyankor hetekig nem került elő, csak akkor tért haza, amikor már egy fillérje sem volt. Minden korcsmában ismerték. Vrekedős, házsártos fiu volt, feleségét, gyerekét is üldözte. Családjának nem egyszer a szomszédban kellett menedéket keresnie haragja elől. Az adót se fizette, nekünk kellőit azt is fizetni. Kérve-kértem — zokogott az anya — javuljon meg... Itt drámai jelenet következett. A vádlott asszony térdre vetette magát a biróság előtt és igy folytatta: — így kértem őt biró urak, térden állva: tékozló fiu, térj meg! térj eszedre!... Kinevetett, azt mondta, hogy a papoktól tanultam ezeket, kést emelt rám, megütött, ha a lelkére akartam beszélni. Továbbra is mellette voltam azonban. Pénzt adtam neki, váltókat irtam alá, de hálátlan volt és nem becsülte sem a szüleit, sem a családját. Állandóan részegen téri haza a makói kocsmákból. \ menyem folyton panaszkodott és én vigasztaltam. De a fiam nem tért iobb útra. December 14-én azt hallottam, hogy fiamat egy korcsmai mulatozásban megverték, száját felszakították. Elhatároz-! tam, hogy meglátogatom. El is mentem hozzájuk. A tanyán a menyem sírva fogadott A fiam ismét oda volt mulatni Este jött haza, jobban mondva hozták haza a lovak, ö résaegen aludt a kocsiülésben. Nagy haragra ger-i jedtem és elhatároztam, hogy elverem. — Amikor lekászolódott a kocsiról, kötelet dobtam a nyakába, hogy azzal kikössem és jól elverjem. A kabát gallérja azonban fel volt tűrve és igy a kötél lecsúszott. Beszaladtam haragja elől a tanyába. Bezárkóztunk a konyhád ba, fiam baltával verte az ajtót. Később eI-< csendesedett minden, mert bement az istállóba és lefeküdt. A menyem a gyerekkel együtt elment a szomszédba, mert félt odahaza maradni. Én is utána akartam menni, de előbb még meg akartam verni a fiúit. Seprőt vettem a kezembe ás bementem «2 istállóba. Ott feküdt a szalma között részegén. A seprűvel kétszer rávágtam a lábára. Hirtelen felébredt és elkapta a lábamat. Lezuhantam mellé a földre. Fojtogatott. Nem volt eszénél. Éreztem, hogy megöl. Nagy nehezen kiszabadítottam magamat, felugrottam és mielőtt újra megfoghatott volna, felkaptam a csavart és m fejére ütöttem... egyszer, kétszer... Kerekesné itt újból görcsös zokogásra fakadt i . és térdre vetette magát: — Amikor a börtönben megláttam a szentséget, akkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen mit is tettem: megöltem egyetlen fiamatl... De nem akaram megölni. Azt hittem, hogy csak fájt neki. Rázártam az ajtót és a menyem után mentem. Heggel láttam, hogy mi történt... Borzalmas volt, azt hittem, hogy megőrülök fiam holttesténél... Kerekesné drámai vallomása ezzel véget is ért. Leült a padra, fejét tenyerébe hajtotta. Következtek a tanok: az áldozat özvegye, a rokonok, a szomszédok, akik mind arról vallottak, hogy a meggyilkolt fiu milyen rossz, veszekedés, mulatós ember volt. Dr. Illyés Tivadar ügyész módosította a vádat: szándékos emberöléá bűntettében kérte bűnösnek kimondani a gyilkos anyát. Dr. Már t o n József védő beszéde után a biróság csupán a halált okozó súlyos testisértésbon állapította meg Kerekesné bűnösségét és 1 esztendei és 8 hónapi börtönre Ítélte. Az ügyész 1 fellebbezett. IMMMM sí Húzás holnaputáni/ Még vehet I Osztálysorsjegyet/ Pető Ernő/ főárnsitónál. I