Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-10 / 78. szám

TO35 áDriils Tö: rffr wxnyffR T II kereskedelmi és inarkamara köszöntő levelei Szeged három képviselőjéhez A szegedi kereskedelmi és iparkamara kedden a következő leveleket intézte a város országgyűlési képviselőihez. Gömbös Gyula miniszterelnökhöz: „Engedje meg Nagyméltóságod, hogy Szeged szab. kir. város országgyűlési képviselőjévé történt megválasztása alkalmából a szegedi kereskedelmi és iparkamara tiszteletteljes üdvözletét tolmácsoljuk. A kereskedelmi és iparkamara nem politika' testület, de hivatása törvényben gyökerezik és törvényes feladatkörénél fogva a közgazdasági élet területén tartozik szolgálni az ország és nemzet megerősödésének és boldogulásának ügyét. Nagyméltóságod az ország belső megerősödésének ügyét tette programjának sarkatetos pontjává s a szegedi kereskedelmi és iparikamara megtiszteltetésnek tekinti Szeged városára és a városon belül az iparos- és kereskedőtársadalorara is, hogy ezt a várost tisztelte meg azzal, hogy mandátumának birtokában programját innét indítsa a megvalósítás útjára. Mikor a választás lezajlása után Nagyméltóságodat, mint Szeged város országgyűlési képviselőjét első izben üdvözöljük, felhasználjuk az alkalmat arra is, hogy utalással azokra az érzelmi kapcsolatokra, melyek Nagyméltóságodat ehhez a városhoz fűzik, rámutassunk arra akivételesen nehéz helyzetre, melyben Szeged gazdasági élete a trianoni határmegállapitás óta sínylődik s a miniszterelnök közjogi hatalma mellett az országgyűlési képviselő meleg és szeretetteljes támogatását is kérjük a város ipara és kereskedelme számára. A miniszterelnöknek az országos gazdasági politika nagy kérdéseinek megoldásához, a város ország^j*ülési képviselőjének pedig a súlyos helyzetben levő város megsegitése érdekében kifejtendő munkájához felajánljuk a kereskedelmi és iparkamara teljes munkakészségét és őszinte támogatását." Vitéz dr. Shvoy Kálmánhoz: „Engedje meg Nagyméltóságod; hogy Szeged város országgyűlési képviselőjévé történt megválasztása alkalmából a szegedi kereskedelmi és iparkamara őszinte üdvözletéit tolmácsoljuk. A kereskedelmi és iparkamara nem politikai testület ugyan, hanem a törvényen alapuló közgazdasági érdekképviselet de éppen azért egy olyan időpontban, mikor elsősorban szociális és gazdasági élet nagy kérdései várnak megoldásra, a kamara és az általa képviselt érdekeltség szempontjából nem lehet közömbős. hogy székhelye országgyűlési mandátumainak kik a birtokosai. Nagyméltóságod hosszú szegedi pályafutása alatt összeforrott ennek a városnak társadalmával, gyakorlati tapasztalataiból ismeri gazdasági éle- : ténék bajait és nehézségeit s a magasabb, országos szempontok keretébe is beállítva, kétségtelenül akarja és tudja előmozdítani a várost legjobban érintő, életbevágó kérdések megoldását. A szegedi kereskedelmi és iparkamara messzemenő bizalommal tekint Nagyméltóságod törvényhozói és ennek keretében e nehéz viszonyok között sínylődő város érdekében is kefejtendő mükc":e elé és ehhez készséggel ajánlja fel őszinte támogatását." Rassag Károlyhoz: „A szegedi kereskedelmi és iparkamara őszinte tisztelettel üdvözli Méltóságodat abból az alkalomból, hogy immár harmadízben foglalja el helyét mint Szeged város egyik képviselője a magyar országgyűlésben. A keresk"*-1™! és Iparkamara nem politikai testület hanem törvényes alapon működő érdekképviselete a kereskedelemnek és Iparnak és a napi politikától mentesen áll az ország közgazdasági érdekeinek szolgálatában. Ebben a működésében, a nagy közgazdasági kérdések előbbrevi telén él és megoldásánál keresi a parlament hozzá közelálló tagjainak támogatását és felajánlja nekik őszinte és készséggel együttműködését. Ezen tulmenőleg kéri a kamara tőlük és a legelsők sorában Nagyméltóságodtól, aki eddigi képviselői működése alatt behatóan megismerte ennék a trianoni határmegállapltás révén kivételesen súlyos helyzetbe került városnak viszonyait, a szeretetteljes érdeklődért és jóindulatot t város különleges érdekeinek előmozdítása körül." Vértes Miksa kormányfőtanácsos, a kereskedel« mi és iparkamara elnöke, abból az alkalomból, hogy Takács Ferencet Hódmezővásárhelyen képviselővé választották, kedden meleghangú levélben gnatuiált az ej képviselőnek, aki a kamara helíagfa. Nagy örömmel szolgál — irta Vértes elnök a levelében —, hogy éppen az ön személyét érte polgártársai részéről ez a nagy megtiszteltetés, akinek igazságérzetét, elfogulatlanságát kamarai működése során annyiszor volt alkalmam tapasztalni. J.'' • Vértes elnök levélben üdvözölte a fekmara líC rületében megválasztott többi képviselőt 1«, igy1 dr. Lakatos Gyulát, Vásárhelyi Lászlót és Bud Jánost, kérve, hogy tőrvényhozói működésűkben a kereskedők és Iparosok érdekeit iragtán téasel képviseljék. íásároijon! Négylángu modern ebédlő csillár P 17.— Állólámpa P 4.— Villamos vasaló T'SO háromévi jótállással Óriási választék. Bészleíre Is. Kérje most megjeleni árjegyzékünket METEOR villamossági és csillárgyár n K a r d s x -11 c c a 11- Jelefon 33—76. A férjgyilkos Bognárné a törvényszék előtt Megdöbbentő vallomások a gyilkosságról — Bognárné szerint unohahuga biztatására ölte meg férjét — Pécsiné semmit sem akar tudni a bűncselekményről Budapest, április 9. A pestvidéki törvényszék kedden kezdle tárgyalni Bognár Istvánné bünügyét. A vád szerint Bognárné 1933 december 27-én éjszaka alvó férjét két puskalövéssel agyonlőtte, majd mészárosbárddai borzalmas módon feldarabolta a holttestet. A testrészeket különböző helyekre dobta be. A bestiális asszony a cellában gyermeknek adott életet. A borzalmas bűncselekményen kívül csalás bűntettével és magánokirathamisitással vádolják Bognárnét. Bognárnéval együtt került a vádlottak padjára Pécsi Sándorné 31 éves asszony, aki a vádirat szerint a fegyvert adta Bognárnénak. Bognárné az elnök kérdésére kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát, de tagadta, hogy tettét előre megfontolt szándékkal követte el. Ezután családi körülményeiről kérdezte az elnök Bognárnét — Rosszul éltünk — mondotta Bognárné —, többször verekedtünk. Az elnök hivatkozva a tanukra, azt mondta Bognárnénak, hogy férje szelid ember volt, 6 periig házsártos, féltékenykedő természetű. Bognárné további vallomásából kitűnik, hogy válni akart férjétől és ezért házasságközvetitővel állott összeköttetésben. Beismerte, hogy december elején elhatározta, hogy megöli férjét, mert rosszul bánt vele. Az urával való rossz viszonyát elpanaszolta ismerősöknek, rokonoknak is. Igv történt, hogy Pécsiné felajánlotta neki a fegyvert, amellyel urát megölte. Okolta Pécsinél, akinek nem lett volna szabad fegyvert adnia, mert láthatta, milyen idegállapotban van. Ezután elmondotta, hogy a szalmazsákba re ¡felte el a fegyvert, a golyókat pedig zsebken. dőbe kötve a keblén rejtegette. A fiát kérte meg arra. hogv tanítsa meg a fegyver kezelésére, A fia azt mondta, hogy ezzel nem lehet embert ölni. Ezt elmondotta Pécsinének, aki kifakadt, hogy „nem hisz neki". Amikor a végzetes éjszakára került sor, Bognárné fáradságára hivatkozott és arra, hogy meg kell szoptatnia gyermekét. Az elnök szünetet rendelt el. Szünet után folvtatta vallomását és elmondotta. hogy december 27-én a gvilkosság napján férie pénzt akart elvenni tőle. Emiatt összevesztek, maid férje megverte őt. Ekkur lerohant a pincébe, fe'hozta a puskát, a lépr*Őn megtöltötte és az aitóból lőtt rá az ágyban fekvő férfire. A holttestet Pécsiné tanácsára darabolta fel és annak részeit közösen rejtették el. Az elnök ezután a holttest feldarabolásáról kérdezte Bognárnét. — Milyen eszközt használt erre? — Eav kést és egv bárdot. Az elnök most egy hatalmas disznóölókést emel fel. — Ez volt? —. Ilyenforma volt... A hoTtfpsf még nem volt egészen kihűlve, 1 ' -i forral'nm egy liter bort, hogy legyezi hozzá erőm. Nagyon ideges »pliam... — Mit vágott le először? — Előbb a fejet a bárddal. Egy vágásra sikerült? — Nem tudom. Amikor már le voit vágva a fej, el akartam égetni, de nem fért bele a tűzhelybe. Végül is addig ütöttem a bárddal, amig belenyomtam. De a lej nem akart elérni, a vér eloltotta a tüzet Erre kiszedtem a lejét a kályhából és visszavittem a szobába. — Maga elrejtette azokat a testrészeket, amelyekből az áldozat nemére lehetett volna kövekeztetni. Ezek máig sincsenek meg. — Nem emlékszem, hol vannak. A feldarabolásról már csak álomszerű emlékeim vannak. —- A hullarészeket szatyorba raktam és elindultam Újpestre. Hogy mely testrészeket hova» vittem, azt nem tudom, csak arra emlékszem, hogy Újpesten egy ház félreeső helyére öntöt-»i tem egyes testrészeket. — Itt van a fia naplója — mondotta ezután az elnök —, ebben a következő bejegyzések: olvashatók: „December 29. Anvot az este a zsaruk le. kapták." „December 30. Anyu kedden éjjel lőtte le aput, de csak ma este mondta meg a csendőri ségen." 4 délután! tárgyaláson az elnök a csalás és okirathamisitási vádpontra tért át. Az ügyész azzal indokolta a vádat, hogy Bognárné férje nevét és két tanú ne-» vét egy meghatalmazásra ráhamisitotta. Erre az asszonynak telekeladási ügyből kifolyólag volt szüksége. Bognárné azzal védekezett hogy ezt ura tudtával telte, férje később csak azért jelentette fel. mert a pénzből nem adot neki 500 pengőt. Ezt nem is tehette, mert a pénzre azért volt szükség, hogy a többi ingatlant rendbehozza. Pécsiné, a másodrendű vádlott kihallgatására került ezután sor. Nem érzi magát bűnösnek. A bűncselekményhez semmi köze. Bognárné el3Őfoku unokatestvére és jóban volt vele. Bognárnénak azért adta a puskát mert a férie számára kérte azzal, hogy nyulat szeretné lőni. Bognárné szemébe mondotta Pécsinének, tudott arról, hogy a fegyver gyilkosság elkö. vc'ésére kell. Pécsiné golyót nem adott a fegyverhez. A gyilkosság utáni reggelen be akart menni Bognárné lakásába, de unokatestvére nem engedte be azzal, hogy nagytakarítás van náluk. Bognárné fenntartotta, hogy már akkori közölte Pécsinével, hogy agyonlőtte férjét. Pécsiné ezt hazwgsáíínak mondotta. Dedím-í» ber 27-én az esti órákban Bognárné visszavitte a fegyvert — folytatta vallomását Nála volt egv szaivor is, amelyben — mint később kide-< rfilt — Bognár feje volt, más testrészekkel Hogv Bfcgnárné férjét megölte, ert esak december 30-án tudta meg az újságokból. Amikor ki-» derült, hogy a gyilkosság puskával történt megmondta fériének. hogy a fegyvert ő adta Bognárnénak. Erre férje a puskát a Dunába, dobta. A tárgvalás folytatását az elnök .ezután szer. 4a reggel 9 órára halasztotta.1