Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-30 / 95. szám

gZEOEP. SserkMzMaég: Somogyi ucca •a. L em. Telelőn: 23-33.. Kladúnlvalal, kBlctönkönyvtAr ét Jegyiroda: Aradi neca 8. Teleion: 13-üö. _ Nyomda: L«w HpOt ucca 1». Teleton: 13-00. - Távirati leveleim: DélmagyarortzAa. Szeaed. Kedd, 1935 április 30. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 95. sz. CLÖEiZETÉS: Havonta helyben 3.2O, vidéken et Budapesten 3.60, KUllOldiJm 6 4U pengS. — Egyei tzám Ara KélKcíz nap lo, vatar- és Ünnepnap 16 flli. Hlr­deléteti felvétele tarlla szerint. Megír Irnlk hélfö kivételével jinnonta raggal Szabadtéri Játék Debrecenben, ahol első ízben tavaly rendeztek szabadtéri játékot, az idén a nyári szünet egész ideje alatt csend borul az ódon kollégium tágas udvarára. Egyetlen este sem csendülnek fel a csillagos kék ég hangu­latában Háry János magyaros ütemei. Nem rendez az idén szabadtéri játékot Szom­bathely sem, amelynek szintén sokba ke­rült a helyi jelleget alig meghaladó tavalyi kísérlet. P é c s a télen még erősen fogadko­zott. Az irama mintha mostanában elcsende­sedett volna. A szabadtéri dátumok közül ju­nius eleje a pécsieké, de komoly készülődés­ről — legalább is országos érdeklődés fel­keltésére alkalmas készülődésről — nem hal­lani. Talán az első év nagy deficitje horgaszt­ja le túlságosan a kedélyeket és kedveket. Kecskemét, a legkisebb szabadtéri adottság hiányában is, az idén hallgat. El­lenben készülődik Veszprém. És számot­tevő uj tényező Miskolc, ahol imponáló megértés és megmozdulás egyen­geti az utat a nagynak szánt avasi ünnepsé­gekhez. A szabadtéri fronton szilárdan csak Sze­ged áll. Az úttörő Szeged, amelyet a kezdeményezés utján sorra követtek magyar városok, amelyet azonban megközelíteni se tudtak. Se a művészi elgondolásban, vagy sikerben, se az adminisztráció vagy propa­ganda lendületében, se átfogó pénzügyi el­gondolás megkonstruálásában vagy valóra váltásának biztosítékaiban. Nincs az a Pesten székelő országos jellegű hi­vatal, amelyben a két év előtti szárnypróbálgatásokat ne hidegen foogad­ták volna. De olyan hivatal sincs, amelyben ma már ne előszeretettel, ne a felkarolás és támogatás elvi álláspontján fogadnák a sze­gedi játékot. Az egyik legnagyobb vív­mány, amelyet elérni sikerült, ez a hangulat — és véleményváltozás. Könnyű volt Szeged felé fordítani. Európa érdeklődését. De a megérttető képesség emberfeletti megeről­tetése és sikere kellett annak kivívásához, hogy javunkra támadjon rés azon a mentali­táson, amely féláru vasúti kedvezményt el­képzelni is csak a Budapest felé haladó vo­natokra tudott s amely nem sokalta, esetleg keveselte is a fővárosban székelő állami szín­házak támogatását, ahhoz azonban nem volt se megértése, se belátása, hogy legalább mor­zsákat juttasson a vidéki színészetnek. Az, amivel a rendezőség a munkáját két év­vel ezelőtt megkezdte, a legszebb beteljese­dés utján van. Meg lehet, csinálni, hogy Sze­ged a magyarországi szabadtéri játékok eurőpaszerte elismert székvárosa legyen. M a már hivatalos tényezők között is hódit és hitelre talál ez a hit. Mi­csoda hatalmas előrelendülés lesz ennek a hitnek a beteljesedése az országos idegenfor­galom kifejlesztésének göröngyös utjain. Az idén a játékok rendezősége — az eléje tor­nyosult akadályok és mesterségesen támasztott nehézségek ellenére — grandió­zus terv megvalósításán fáradozik. Hogy si­kerül-e, ezt a tervet akár egészben, akár rész­ben tetté érlelni, az néhány napon belül el­dől. Az azonban már most sem maradhat fel­jegyzés nélkül, hogy a rendezőség a szegedi társadalom minden vezető tényezője részé­ről fenntartás nélküli teljes támogatásban részesül. A városszeretetből fakadó nagyra­törő céloknak ez a valósággal személytelen felkarolása — közérdek, kultura, város fejlő­dése, iparos, kereskedő, munkás, lateiner és földművelő, megélhetése, sőt gyarapodása kapcsolódván kisebb-nagyobb mértékben ah­hoz, hogy sikerül-e a szabadtéri játékokat ál­landósítani és kifejleszteni — nem végezheti el anélkül nagyszerű termelő munkáját, hogy oda ne állítsuk a város minden rendű és rangú lakója elé követendő példa gyanánt. Szombaton: magijar-olasz osztrdk kOlflgQintntszterl találkozó Velencében Róma, április 29. A Stefani Iroda jelenti hi­vatalosan: Május 4-én Velencében Kánya Kálmán magyar külügyminiszter, Berger­Waldenegg báró osztrák külügyminiszter és S u v i c h olasz külügyi államtitkár meg­beszélésre fognak összeülni, hogy a három or­szágot közösen érdeklő kérdéseket a római jegyzőkönyvek szellemében egymással megbe­széljék. Parisból jelentik: Az Havas iroda valószí­nűnek tartja, hogy Laval külügyminiszter az olasz nagykövettel a dunai értekezlet előkészí­téséről, továbbá a május 4-ére kitűzött velencei olasz—magyar—osztrák találkozóról is tár­gyalt. A velencei találkozó előrelátható volt. mert az 1934. évi római jegyzőkönyvben a há­rom állam megállapodott abhan, hogy minden őket érdeklő kérdésben előzetes megbeszélést tartanak. A francia-orosz egyezmény Páris, április 29. Laval francia külügymi­niszter és Potcmkin párisi szovjet nagykö­vet hétfői tanácskozása két óra husz percig tar­tott. A tárgyalások még nem fejeződtek be, hol­nap valószínűleg véget érnek. Laval a tanács­kozások főbb eszméit a holnap összeülő mi­nisztertanács előtt ismertetni fogja. A külügyminiszter és a nagykövet minden valószínűség szerint már megállapodtak az egyezmény szövegére nézve. A minisztertanács után Laval újból fogadja Potemkin nagyköve­tet. Potemkin valószínűleg érintkezésbe akar majd lépni kormányával. Mindezek alapján az egyezmény aláhelyezendő kéz jegyek kicserélé­sére csak szerdán kerül sor. Laval a jövő hét elején utazik Moszkvába. Anglia jegyzékei nyuji ái Berlinben a némei iengerészeii fegyverkezés miall London, április 29. Az angol közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta azt a hirt, hogy Né­metország 12 tengeralattjáró építését akarja megkezdeni. Altalános az a felfogás, hogy el­sőrangú politikai kérdésekről van itt szó. A Huiler Iroda egyik jelentése arnól a nézetről ad kifejezést, hogy a tengeralattjárók építésére vo­natkozó német döntést csak néhány órával előbb hozták meg, Angliának azelőtt az elha­tározása előli, hogy Genfben a német általános védkötelezettség visszaállítása miatt benyújtott francia határozati javaslat mellett szavazott. Anglia genfi magatartásából Németországban nyilván arra következtetnek, hogy Nagybritan­nia végleg Németország oldalára akar állni. Az E ven ing News szerint a légügyi minisz­tériumban az a nézet, hogy az angol légi épí­tési program siettetése elkerülhetetlen. A Reuter Iroda párisi leveleznie szerint a német lépés nem okozott megle­petést francia körökben, ahol azt hiszik, hogy ezek a buvárhajók cse­kély térfogatuknál és működési körüknél fog­va nem fenyegetik a francia kereskedelmi uta­kat, hanem főként az angol kereskedelmet az Északi tengeren a La Manche-csatornáig és a Balti államokban. Bonyolulttá teszi a helyze­tet az a tény, hogy Franciaország buvárhajó­kat védőfegyvereknek minősiti, amelyekből mindig nagyobb mennyiséget követelt magá­nak. Londonból jelentik: Simon angol külügy­miniszternek a német tengerészeti kérdésről szóló alsóházi nyilatkozata ellenére igen való­színűnek tartják, hogy Anglia legközelebb Berlinnek fi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom